Gyuricza Róbert és Ambrus Gábor, az MTI különtudósítói jelentik: Aranyérmet nyert a Szabó Gabriella, Kozák Danuta kajakos duó 500 méteren a riói olimpia keddi versenynapján. Az aktuális világ- és Európa-bajnok kettős rendkívül nagy küzdelemben harcolta ki az első helyet, a címvédő németeket pár centivel megelőzve végzett az élen. Magyar egység 2004 és 2008 után harmadszor győzött ebben a számban nyári játékokon. A döntő előtt Baráth Etele, a magyar szövetség elnöke az MTI érdeklődésére elmondta, hogy Kozák Danuta jobban van, hasmenése már elmúlt. Ezzel együtt kérdéses volt, hogy mennyit vett ki belőle a hétfő éjszakai rosszullét. A Rodrigo de Freitas Lagúnában gyakorlatilag szélcsendben, sima vízen kezdődhetett meg a magyarok számára legfontosabb keddi futam. A rajttól a német Franziska Weber, Tina Dietze kettős jött el a legjobban, de szorosan tapadt rá mellettük az 5-ös pályán lapátoló magyar egység. Féltávnál már Szabóék haladtak az élen, akárcsak 200 méterrel a cél előtt, korántsem volt azonban megnyugtató az előnyük, ráadásul a 6-oson a lengyelek, Karolina Naja és Beata Mykolajczyk is "képbe kerültek".
"Gabi végig ott volt mellette, és közösen sikerült nyerniük" – emlékezett. Vékássy Bálint, a MOB főtitkára, korábbi kajakos elárulta, hogy sokat beszélget volt sportolókkal arról, milyen volt a visszavonulás, és mindannyian azt mondták, nem volt könnyű. "A MOB sportolói bizottságának tagjaként Gabi nagyon aktív és ezt nagyon szeretjük. Minden olyan képesség birtokában van, amely egy sikeres civil életre predesztinálja. Az egyik legfontosabb ilyen tulajdonsága az alázat. A MOB részéről minden segítséget meg fogunk adni neki és továbbra is számítunk rá az olimpiai mozgalomban" – fogalmazott. Őze István és Schmidt Gábor egy-egy virágcsokor kíséretében gratulált a sportolónak a pályafutásához és sok sikert kívántak neki a folytatáshoz. A csapathajó-specialista Szabó Gabriella a KSI-ben (1995-2006) kezdett kajakozni, majd a Dunaferr SE (2006-2008), a Bp. Honvéd (2008-2019) és végül az UTE (2019-2020) versenyzője volt. Pályafutása legnagyobb sikereit a 2012-es londoni és a 2016-os riói olimpián érte el: előbbin négyesben, utóbbin pedig párosban, illetve négyesben szerzett aranyérmet – mindhárom győzelme alkalmával csapattársa volt az ötszörös olimpiai bajnok Kozák Danuta.
Szabó másodszor, Kozák harmadszor bizonyult a legjobbnak olimpián. A páros a magyar kajak-kenu sport 23., illetve a riói küldöttség hatodik aranyérmét szerezte. A magyar sportolók eddig hat első, három második és négy harmadik helyet nyertek a riói olimpián. Szabó Gabriella: látszott, hogy nyerő napot fogtunk ki Az 500 méteren aranyérmes Szabó Gabriella, Kozák Danuta kajakos kettős szoros versenyre számított a riói olimpián, de mindketten bíztak a felkészülésükben. "Átbeszéltünk mindent, tudtuk, hogy ez nagyon szoros lesz. Nyilván ebben benne volt az is, hogy Dana nem volt százszázalékos, s hát ez egy olimpia, s ez nem olyan lesz, mint az eddigi versenyeink. " – nyilatkozott Szabó Gabriella az eredményhirdetés után, amelyen Schmitt Páltól, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjától vehették át az érmeket. Kozák Danuta arra a kérdésre, hogy betegsége után hány százalékos állapotban volt, így felelt: "Száz… De nem száztíz, ami versenyen szokott lenni. Ma azért ki tudtam aludni magam, s lejött rólam az a teher, hogy nem vagyok olyan állapotban, mint szoktam lenni.
Ám ha a regény vége felé közeledünk máris jobban megértjük, hogy miről is van szó. Az egész szöveg az elmúlásról, az élet átalakulásáról, és az élet változtathatatlan törvényiről szól. A halaknak nincs lábuk 8. Igyekszik megfogalmazni, hogy vannak dolgok, amelyek lehetetlenek: "A tengeren ugyanis senki sem képes járni, a halaknak ezért nincs lábuk. " (320. oldal) Az ember tehát azért nem hallhatatlan, mert meg kell halnia. Amennyire egyszerű ez a gondolat, annyira felszabadító az, hogy kimondhatjuk.
A hegyeket nem érdekli, hogyan öltözöl.
2018. május 20. Ha valaki, akkor az északi szerzők írnak a legérzékenyebben a tengerről, a természetről és az emberi lélek legapróbb rezdüléseiről. Stefánsson könyve ezeket a témákat úgy kapcsolja össze, hogy közben a leglíraibb prózát írja. Olyan különleges szöveget kapunk ezáltal, mely átöleli Izland egész huszadik századát, és közben csak egyetlen napról szól. A történet szerint Ari Koppenhágából érkezik haza Keflavíkba, ahol három égtáj létezik "a szél, a tenger és az örökkévalóság". Egy kellemetlen reptéri incidens miatt elkezd emlékezni gyerekkorára, és még korábbra. A halaknak nincs lábuk 2019. Az elbeszélő személye viszont meglehetősen rejtélyes, valószínűleg Ari legjobb barátja, de bizonyos szempontból lírai énként is értelmezhető, hiszen sokkal szélesebb a látóköre, mint Arié. Olyan témákat jár körül a regény, amelyekkel nagyon könnyen lehet közhelyessé és unalmassá válni. Szerencsére Stefánsson nem tudja letagadni költő voltát. Úgy tud szerelemről, halálról, barátságról és elmúlásról írni, hogy közben borsódzik az olvasó háta.