Leghíresebb borvidékeink A lepusztuló vulkáni kőzeteken rövid idő alatt termékeny talaj képződik. Vulkáni kőzetek never forget. E termékeny talaj ötvözve a hegyek déli lejtőjének magas napfénytartalmával, kiváló lehetőséget teremt a szőlő- és gyümölcstermesztésre. E területeken több híres és jellegzetes borvidékünk alakult ki, mely közül a leghíresebbek az összesen 22 borvidék közül: a Tokaji, az Egri, a Mátrai (Mátraaljai), a Badacsonyi, a Balatonfelvidéki, a Balatonfüred-Csopaki és a Somlói borvidék. Tokaj-hegyalja
Vulkáni kőzetek A vulkán működése meghatározza szerkezetét. Egy ideális réteges vulkán két fő építő anyaga a vulkáni hamu és a láva. Értelemszerűen ezekből alakulnak ki a vulkanikus eredetű kőzetek. A kihűlt lávából keletkező kőzet például az andezit és a bazalt. Első ránézésre a színűk alapján tudjuk megkülönböztetni őket. Ugyanis az andezit világosabb szürke, a bazalt sötétebb szürke színű. A vulkáni hamuból kialakult kőzetet tufának nevezzük. A tufák, erősen likacsosak és puhák, könnyen formázhatók (ezért kedvelt építőkövek). Földtörténeti korszakok | Tények Könyve | Kézikönyvtár. A lávától függően megkülönböztetünk bazalttufát és andezittufát. A vulkáni hamu (tufa) rétegeken kitűnő talaj keletkezik, ami hazánkban a szőlőművelésre alkalmas. Vulkáni kőzetek A vulkáni kőzetek felhasználása A kihűlt lávából keletkezett andezit és bazalt tömör, kemény kőzet, ezért utak, kerítések, esetleg házak építésére használják. A leggyakrabban mégis az utak építésénél találkozhatsz vele. A vulkáni hamuból keletkezett vulkáni tufa puha kőzet, jól faragható, ezért építésre igen alkalmas.
S végül említsük meg, hogy a pázmándi Zsidó-hegyen tektonikus barlangok is vannak, melyek a hegy sziklafalában alakultak ki: ezek nevei Szedres- és Hasadék-barlangok. A sziklafal törmeléklejtőjében négy álbarlang is keletkezett barlangászok beszámolója szerint, például az Endrina-, vagy Maléza-barlangok, ez utóbbi 10, 3 m hosszú. Ehhez tegyük hozzá, hogy a Velencei-hegység 15 természetes barlangjának együttes hossza mindössze 67 m. Nem nagy méretekkel kell tehát itt számolni, de mindenképp érdemes a pázmándi Zsidó-hegyre pár perc alatt felcaplatni. A hegytetőn van egyébként 3 fakereszt is, ahonnan gyönyörű a kilátás: ellátni a Vértes vonulatáig, s jó rápillantani az alant elterülő falura is. Vulkáni kőzetek never stop. S ha már a pázmándi panorámát csodáljuk, öt sorban említsük meg a falu látnivalóit is: a 2040 lakosú község fő műemléke a katolikus templom, melyet ugyan 1688-ban a törökök felgyújtottak, ám a jezsuiták újjáépítették. Keresztek a hegytetőn (fotó: Barna Béla) Ugyancsak a jezsuitákhoz köthető a rendház épülete, melyben ma iskola működik.
1991-től tanársegédként, majd adjunktusként, 2005-től docensként a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének oktatója. PhD disszertációját 1997-ben védte meg, 2010-ben habilitált a Szegedi Tudományegyetemen. A földrajztudós Farsang Andrea Pázmánd díszpolgára (fotó:) S ha már utazás rovat, említsük meg hogy számos külföldi tanulmányúton, illetve ösztöndíjon vett részt Farsang Andrea. A kőzetek nevei – Rezső a geológus sün. Tudományos pályafutására legnagyobb hatást az 1992-93-ban a németországi Johann Wolfgang Goethe Egyetemen (Frankfurt am Main), majd 1995-96-ban a Berni Egyetemen eltöltött egy-egy év jelentette. De több hónapot töltött ezen kívül a Tübingeni (1994), valamint a Hannoveri (2000) és a Kieli Tudományegyetemeken (2002) is. 2016. december 6-án sikeresen megvédte Akadémiai Doktori értekezését a Magyar Tudományos Akadémián 11 fős bizottság előtt, így Magyarországon negyedik nőként érdemelte ki természetföldrajzi tudományterületen az MTA doktora címet.
Sziasztok!! Mivel a magmás kőzetek neveit kivégeztük, így ma még pár üledékes kőzetnév eredetéről mesélek nektek. Az ignimbrit kifejezést egy új-zélandi geológus, Patrick Marshall alkotta meg, a "tüzes szikla-porfelhő" (latinul igni- (tűz), imbri- (eső)) elnevezésből. Az aleurolit (angolul siltstone) neve után egész sokat kutakodtam, mivel csak magyarul hívjuk így. Egyébként én is kíváncsi voltam rá, miért nevezi a magyar teljesen máshogy, mint más nyelvek. Az üledéket, amiből képződik, az angol silt (iszap)-nek mondja, míg mi a magyarban kőzetlisztnek vagy aleuritnak nevezzük. Vulkáni kőzetek never say never. Utóbbi a görög "aleuron" = liszt illetve "lithosz" = kő szavakból ered. Vessünk egy pillantást a bauxit anyakönyvi kivonatára is! A bauxitot egy francia geológus, Pierre Berthier fedezte fel Dél-Franciaországban. Itt található ugyanis egy Les Baux nevű település (amit ma Les Baux-de-Provence-nak neveznek), amelynek közelében Berthier először leírta a képződményt. A dolomitot, mint kőzetet Déodat Gratet de Dolomieu francia mineralógus és geológus nevezte el 1791-ben, aki Róma utcáit járva az épületek falában vette észre az eddig ismeretlen kőzetet.
75 ( részlet) Csajkovszkij: Dumka, op. 59 Október 06., vasárnap 18. 00 – Tükörterem Tóth-Vajna Zsombor és Tóth-Vajna Gergely csembalóművészek régizene-koncertje – A Mozart-testvérek londoni útja J. C. Bach: A-dúr szonáta négy kézre Op. 18, No. 5 L. Mozart: 5 darab a salzburgi jegyzetfüzetből J. Bach: F-dúr szonáta négy kézre Op. 6 J. Haydn: D-dúr szonáta Hob. XVI/4 W. A. Mozart: C-dúr szonáta négy kézre K. 19d Október 09., szerda 18. 00 – Tükörterem "Ez is én vagyok" – egy este Szolnoki Péterrel Fellépők: Ress Hajnalka – ének Szolnoki Péter – ének, fuvola Viczián Gábor – zongora Gyenes Béla – szaxofon Varga Sándor – harsona Lutz János – bőgő Október 11., péntek 18. Bemutatjuk a keszthelyi Festetics-kastélyt - Helló Magyar. 00 – Tükörterem Helikon Kórus hangversenye Bárdos Lajos műveiből – a szerző születésének 120. évfordulója tiszteletére Október 12., szombat 10. 00 – Vadászati kiállítás Múzeumok Őszi Fesztiválja – Kittenberger Kálmán és a fekete földrész állatvilága Kittenberger Kálmán vadász, zoológus afrikai felfedezőútjainak történetei, tudományos és ismeretterjesztő munkásságának eredményei elevenednek meg ezen a tárlatvezetéssel összekötött rendhagyó múzeumi sétán.
A Festetics-kastély ún. Fehér tükörterme ma kedvelt esküvőhelyszín, de rendszeresen rendeznek itt koncerteket, sőt korabeli farsangi bálokat is. Csak kevesen tudják azonban, hogy az eredetileg ebédlőnek épült Tükörterem mezőgazdasági kutatóintézet is volt. A Tükörtermet Festetics Kristóf az elsők között építette meg. 1745 és 1750 között a földszinti kocsiáthajtó felett kapott helyett, az akkori épület középpontjában. A Tükörtermet 10 méter szélesre és 14 méter hosszúra tervezték. 3-3 óriási ablakának köszönhetően a nap nagyrészében természetes fény világította meg a helyiséget. A Tükörterem az évszázadok során nagyon sok változást és átalakítást élt meg. Eredetileg rokokó, illetve neorokokó stílusú stukkói fehér színűek voltak, amelyekhez nagyon jól illett a világos színű berakott parkettpadló. Nevét azonban a benne található 5 hatalmas kristálytükörről kapta. Ezek a csodálatos tükrök nemcsak a térérzetet növelték, hanem még ragyogóbbá tették a látványt. A terem berendezései közül ma többek között az aranyozott bronz kandallókészlet tűnik szembe.
Az enteriőrkiállítás termei közül a legjelentősebb, egyben a kastély legnagyobb értéke: Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára. A család által a kezdetektől fogva gyűjtött könyvei számára Festetics (I. ) György létesítette 1799 és 1801 között a könyvtártermet, melynek klasszicista berendezése szintén komoly értéket képvisel. Részlet a Hintógyűjteményből, Fotó: Mayer Jácint A Múzeum jelentős gyűjteményét alkotja a Hintókiállítás, a főúri életformához tartozó 18-19. századi több mint 60 lóvontatású kocsi, hintó és szán bemutatásával. A vadászati gyűjtemény alapját Windisch-Grätz Ferenc József hazánknak adományozott több száz darabos trófeagyűjteménye képezi, melyet a világ minden tájékáról gyűjtött trófeákon kívül vadászfegyverek tárlata egészít ki. A történelmi modellvasút-kiállítás az egyik legnagyobb Európában. A 19–21. századi Magyarország, Ausztria és Németország vasútjait szemléltető óriásmodellek, az eredeti állomásépületek, a vasúti pályák, a mozdonyok, a szerelvények korhű másai, nem csupán gyermekeink figyelmét kötik le.