Tóth Eszter A Szép versek című antológiában. ( Balla Demeter fotója, 1974. ) Élete Született 1920. május 26. Debrecen Elhunyt 2001. szeptember 3. (81 évesen) Budapest Sírhely Farkasréti temető Nemzetiség magyar Szülei Tóth Árpád Házastársa Hollós Korvin Lajos Gyermekei Hollós Máté Pályafutása Jellemző műfaj(ok) vers Kitüntetései József Attila-díj (1974) A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth Eszter témájú médiaállományokat. Tóth Eszter, Hollós Korvin Lajosné ( Debrecen, 1920. – Budapest, 2001. Tóth eszter költő. ) magyar költő, író, műfordító. Családja [ szerkesztés] Apai nagyapja Tóth András szobrász, édesapja Tóth Árpád költő, férje Hollós Korvin Lajos író volt. Fia Hollós Máté zeneszerző. Élete [ szerkesztés] 1990-ben a Művész Kávéházban 1920 -ban született Debrecenben Tóth Árpád költő és Lichtmann Anna gyermekeként. 1939 -től újságíró és nyelvtanár volt. Göllner Mária, majd Török Sándor ismeretsége által ismerte meg az antropozófia tanait. 1945 -től könyvtárosként, 1949 -től pedig szabadfoglalkozású íróként dolgozott.
"Mindemellett valóban fontos lenne, hogy a jelenleginél sokkal több ember találkozzon a feminizmus tudományágával és szakirodalmával, és ne csak a felszínes, média által közvetített gondolatokat, hanem az ideológia mindent átható lényegét is megérthessék. " vö. ""Mi az a férfigyűlölet? Hány férfiellenes bűncselekményről hallunk? Tóth Árpád mesébe illő házasságának tragédia vetett véget - Dívány. Mutasson nekem valaki csak egy tucat olyan gyűlölet-bűncselekményt, ami kifejezetten férfiak ellen irányult. Ehhez az kéne, hogy egy ciszhetero-fehér férfinak legyenek védett tulajdonságai, de nem lesz. Jogi definíció sincs rá. Merthogy védett tulajdonságnak azt nevezzük, ami hátrányos megkülönböztetés alapját képezi. " Riportalany saját ad hoc fogalmakat alkot, vagy új jelentést ad a szakterületen már bevett, jól definiáltaknak. A védett tulajdonságok (amik amúgy törvényileg is védettek nem csak a feminista irodalomban) azok, amik alapján ha hátrányosan megkülönböztetnek egy adott személyt vagy csoportot akkor sérül az egyenlő bánásmód elve; ez szintén jogi kategória, jogkövetkezményekkel.
Tóth Árpád igen jelentős műfordítói munkát is végzett, nevéhez fűződik többek között Shelley Óda a nyugati szélhez, Oscar Wilde A readingi fegyház balladája, Rilke Archaikus Apolló-torzó című költemények fordítása, s Babits Mihállyal és Szabó Lőrinccel együtt ő ültette magyarra Baudelaire A romlás virágai című kötetét.
Elhunyt Törőcsik Mari, a nemzet színésze és a nemzet művésze, a magyar színjátszás felejthetetlen alakja – közölte a Nemzeti Színház pénteken az MTI-vel. A háromszoros Kossuth-díjas, számos szakmai elismeréssel kitüntetett, egészen 2017-ig aktív színésznő egy hónapja került kórházba. Életének nyolcvanhatodik évében, pénteken hajnalban meghalt Törőcsik Mari háromszoros Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznő – közölte a Nemzeti Színház pénteken. A közlemény szerint Törőcsik Mari hosszú betegeskedés után hunyt el. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A Nemzeti Színház saját halottjának tekinti. Törőcsik Mari személyében a magyar színházművészet pótolhatatlan egyéniségét gyászoljuk – hangsúlyozza a Nemzeti Színház közleménye. Törőcsik Mari a Heves megyei Pélyen született, szülei pedagógusok voltak. Nagyapja apró mozijában arról ábrándozott, hogy jön majd egy híres színész és felfedezi. Egerben az angolkisasszonyoknál tanult, majd előfelvételt nyert a békéstarhosi zenei gimnáziumba.
A Nemzeti Színház 2015 novemberében gálával és kiállítással ünnepelte a betegséggel küzdő színésznő nyolcvanadik születésnapját, aki könnyeit törölgetve nézte végig kollégái, barátai őt köszöntő előadását, az évforduló alkalmából pedig így vetett számot: "nekem szép és gazdag életem volt". Ez alkalomból jelentették be a nevét viselő ösztöndíj megalapítását fiatal, tehetséges színinövendékek támogatására. Törőcsik Mari pályájáról és civil életéről több könyv is megjelent. Forrás: MTI; Fotó: Ripost
19 éves korában felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, még el sem végezte, amikor első nagy sikerét aratta. Ez volt az 1956-os Körhinta, Fábri Zoltán filmje. Fábrinak nemcsak a filmes áttörést, hanem a nevét is köszönhette, ő javasolta, hogy Mariann helyett Mari néven szerepeljen (az eredeti neve Marián volt). Törőcsik Mari több mint három évtizeden át volt a Nemzeti Színház társulatának tagja. Először pályakezdésétől, 1958-tól 1979-ig, majd 2002-től újra.
2005-ben Budapest, 2018-ban a Vas megyei Velem, 2019-ben Vas megye díszpolgárává avatták. 2019-ben Kossuth-nagydíjjal tüntették ki "több évtizedes pályafutása során kimagasló szakmai hozzáértéssel és alázattal megformált alakításai, ikonikus filmfőszerepek és felejthetetlen színpadi figurák sorát felvonultató, kivételesen gazdag művészi életműve" elismeréseként. A Nemzeti Színház 2015 novemberében gálával és kiállítással ünnepelte a betegséggel küzdő színésznő nyolcvanadik születésnapját, aki könnyeit törölgetve nézte végig kollégái, barátai őt köszöntő előadását, az évforduló alkalmából pedig így vetett számot: "Nekem szép és gazdag életem volt. " Ez alkalomból jelentették be a nevét viselő ösztöndíj megalapítását fiatal, tehetséges színinövendékek támogatására. Pályájáról és életéről több könyv is megjelent. Törőcsik Mari halálhírére Orbán Viktor is reagált a Facebookon, a miniszterelnök az alábbi posztot tette közzé kilenc óra után nem sokkal. A bejegyzés szövegében a kormányfő a Körhinta Törőcsik Marival és Soós Imrével forgatott emblematikus jelenetére utal, ami a fenti videóban is látható.
MEGJELENT: 2021. április 17., szombat | SZERZŐ: László T. András Életének 86. esztendejében elhunyt Törőcsik Mari, a nemzet színésze és a nemzet művésze, a magyar színjátszás felejthetetlen alakja. Kép forrása Truffaut elismerése Heves megyei Pélyen született, szülei pedagógusok voltak. Nagyapja apró mozijában arról ábrándozott, hogy jön majd egy híres színész és felfedezi. Egerben az angolkisasszonyoknál tanult, majd előfelvételt nyert a békéstarhosi zenei gimnáziumba. Végül mégis - az évnyitó napján - egy fővárosi közgazdasági gimnáziumba iratkozott be. A Színház- és Filmművészeti Főiskola operett szakának elsőéves hallgatójaként kapta meg Fábri Zoltán Körhinta című alkotásának főszerepét. A születésekor kapott Marián helyett a rendező javaslatára kezdte használni a Törőcsik Mariann, majd Mari nevet. 1956-ban a cannes-i filmfesztiválon sokakat megigézett törékeny alakja, kifejezőerejének gazdagsága, köztük volt az író Jean Cocteau és a rendező Francois Truffaut is. Utóbbi azt írta: "anélkül, hogy a húszéves művésznő tudott volna róla, ő volt a fesztivál legnagyobb sztárja, ő érdemelte volna az Arany Pálmát. "
Utóbbi azt írta: "anélkül, hogy a húszéves művésznő tudott volna róla, ő volt a fesztivál legnagyobb sztárja, ő érdemelte volna az Arany Pálmát". Főiskolás éveiben annyit forgatott, hogy három vizsgára nem jutott ideje, ezért diplomáját évtizedekkel később, az elmulasztott vizsgák pótlása nélkül kapta meg. 1958-ban a Nemzeti Színház szerződtette. A következő három évben tíz filmet forgatott, a kor legjobb alkotásaiban játszhatott (Külvárosi legenda, Vasvirág, Édes Anna), Jancsó Miklós rendezte a Csend és kiáltásban, majd a Szerelmem, Elektrában. Ezt követte a Szerelem Makk Károllyal. Megismerkedett későbbi férjével, Maár Gyulával, aki neki írt filmeket, a Déryné, hol van? című alkotásért 1976-ban elnyerte a legjobb női alakítás díját a cannes-i filmfesztiválon. Vígjátékokban is játszott (Gárdos Péter: Szamárköhögés, Tímár Péter Csapd le csacsi), később felfedezték a "fiatalok" - Xantus János (Női kezekben), Janisch Attila (Hosszú alkony), Mispál Attila (A fény ösvényei), Kamondi Zoltán (Halj már meg!
Ezt követte a Szerelem Makk Károllyal. Megismerkedett későbbi férjével, Maár Gyulával, aki neki írt filmeket, ezek közül a Déryné, hol van? című alkotásért 1976-ban elnyerte a legjobb női alakítás díját a cannes-i filmfesztiválon. Vígjátékokban is játszott, például Gárdos Péter Szamárköhögés és Tímár Péter Csapd le csacsi című filmjeiben, később felfedezték az akkor még fiatalnak számító alkotók, így Xantus János Női kezekben, Janisch Attila Hosszú alkony, Mispál Attila A fény ösvényei, Kamondi Zoltán Halj már meg!, és Fazekas Csaba Swing című filmjeiben is játszott. Szerepelt Szabó István A napfény íze című, Ralph Fiennes főszereplésével készült nemzetközi produkciójában, játszott a Nincs kegyelem című dokumentum-játékfilmben, néhány éve pedig Mészáros Márta Aurora Borealis – Északi fény című filmjében a főszerepet alakította. Néhány tévésorozatban is feltűnt. A színházban kezdetben sokat kínlódott, színpadi színésznővé Zorin Varsói melódiájában nyújtott alakításával vált. Kiváló rendezők segítségével bonthatta ki ösztönös adottságait, művészi eszközeinek kiteljesítésében Jurij Ljubimov és Anatolij Vasziljev is inspirálta.