Ismert részletek a darabból: - "Mondd, hol a legjobb rizling, na ja, in der Josefstadt", nyitókórus, I. felv. - "Hosszú volt a legénybúcsú, röstellem a dolgot" / "Most, amikor minden virág nyílik", Dorozsmay Pista dala, I. - "Gyere tubicám, ülj ölembe, cicám" / "Éjjel az omnibusz tetején", Rica-Maca és Ibolya Ede kettőse, I. - "Kisasszony, kegyed olyan bohó" / "Van a Bajza utca sarkán egy kis palota", Tarpataky dala, I. Ingyenes vetítéssel ünnepel a 125 éves Vígszínház | Demokrata. - "Asszony, asszony, csókos asszony", együttes, I. - "Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem, Petőfi így dalolá" / "Asszonykám, adj egy kis kimenőt", Kubanek dala, II. - "Nem vagyok én úrinő, csak egyszerű leány" / "Gyere, te nímand, légy az enyém", Rica-Maca és Ibolya Ede kettőse, II. - "Ugye babám, ugye magát nyugodtan imádhatom" / "Kár itt minden dumáért, élek-halok magáért", Rica-Maca és Dorozsmay Pista kettőse, II. - "Minden, ami bennem ég és fáj, szertefoszlik lassan, érzem" ("Pest-nóta"), Dorozsmay Pista dala, II. - "Látta-e már Budapestet éjjel? ", Ibolya Ede dala, II.
1957-ben Debrecenben az a Kompothy Gyula játszotta Kubaneket, aki az ősbemutató Dorozsmay Pistája volt. Egy másik előadásban sikerrel alakította a szerepet Balázs Péter is. Emlékezetes szériát hozott a Vígszínház 1987-es felújítása is. Itt Pápai Erika játszotta Pünkösdi Katót, a feledhetetlen Kaszás Attila Dorozsmay Pistát. Szabó Gabi (színművész) – Wikipédia. Kern András aratott estéről-estére nagy tapsot Kubanek hentes, Darvas Iván és Benedek Miklós Tarpataky báró, Méhes László Ibolya Ede, Igó Éva pedig Rica-Maca szerepében. Legutóbb a Budapesti Operettszínház mutatta be az operettet a Thália Színházban 2008-ban, Böhm György rendezésében. Tarpataky bárót vendégként Huszti Péter, Katót Kékkovács Mara és Fischl Mónika, szerelmesét, Dorozsmay Pistát Dolhai Attila és Homonnay Zsolt, Rica-Macát Peller Anna és Szendy Szilvi, Ibolya Edét Csonka András és Peller Károly, Kubaneket Faragó András "Topy", özvegy Hunyadinét Oszvald Marika keltette életre. Az előadást rögzítették, később DVD n is megjelent. A felújított előadásban pedig színre lép Bordás Barbara, Kapócs Zsóka, Dancs Annamari és Szabó Dávid is.
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Bezárás
A társadalmi feladatokat pontosan látja József Attila. Aziránt sincs semmi kétsége, hogy mi e helyzetben a költő feladata. Benne van ez a Hazám ban, s benne a nem sokkal korábbi Születésnapomra (1937) szállóigévé vált soraiban: Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon tanítani! E kijelentés jövő ideje nyilván nemcsak a költő további verseire, hanem életművének utóéletére is vonatkozik. A költő feladatainak leggazdagabb kibontása azonban az Ars poetica (1937). A vers egy paradox állítással indul, majd ezt értelmezi. "Az éji folyó csillaga" a valóság tükörképe, s e kép nem válhat azonossá a tükrözött valósággal. A költőt nem a tükörkép (a költészet) érdekli, hanem a kifejezendő valóság. Ebbe természetesen beletartozik "az éji folyó csillaga" (az irodalom, a műalkotás) is, de csak mint része, képe az egésznek. Nem cél, hanem a valóság birtokbavételének eszköze. Van használati értéke, s ez teszi széppé ("Szép a forrás – fürödni abban! "). Ez a költészet-eszmény nyílt vitában fogalmazódik meg.
6. Szabó Lőrinc: Az Egy álmai Kulcsár-Szabó Zoltán, Különbség – másként. Szabó Lőrinc: Az Egy álmai, = Tanulmányok Szabó Lőrincről, szerk. Kabdebó Lóránt-Menyhért Anna, Bp., 1997, 178-187. 7. Illyés Gyula: A reformáció genfi emlékműve előtt Alföldy Jenő, A vers mint belső dialógus = A. J., "Egy szenvedély margójára": ötvenöt műelemzés, Bp., 2005, 68-78. 8. József Attila: Születésnapomra (Kovács András Ferenc: Bírálóimhoz. Születésnapomra. Plágium! — Varró Dániel: Harminckét éves múltam — Tóth Krisztina: Porhó — Orbán János Dénes: Születésnapomra, Házi feladat) Tverdota György, Születésnapomra =, Határolt végtelenség: József Attila-versek elemzései, Bp., 2005, 307-328. 9. Pilinszky János: Négysoros – Harmadnapon – Címerem – Kárhozat Balassa Péter, A látvány és a szavak: A Harmadnapon – huszonöt év után = B. P., A látvány és a szavak, Bp., 1987, 156-172. Dunakeszi orvosi ügyelet latin Gif képek Gipsz a jövőben Lista Dátum Cím Leírás 2011-05-01 Széténeklés József Attila Születésnapomra c. versének utótörténetéről - másodszor.
N épszerű lett azért, mert egy olyan dacos, szókimondó, támadó hangot használ, ami nem volt megszokott. Rengeteg öniróniát és humort használ a műben. József Attila a műben páros rímet használ, minden versszak utolsó 2 sora egy vicces szójáték.
Hirdetés József Attila Születésnapomra című verse a legismertebb és legnépszerűbb versek közé tartozik, mind a szakma, mind a nagyközönség sokszor hivatkozik rá. Népszerű lett azért, mert egy olyan dacos, szókimondó, hetyke, támadó hangot használ, amit jó olvasni. Népszerű azért is, mert olyan hatalmasságot támad meg, egy nagytekintélyű tanárt, akit jó érzés – már csak pozíciója okán, akár ismeretlenül is – megtámadni. Jól beleillik abba a legendáriumba, amely József Attiláról a közvéleményben él: a szegény költő külső erőknek, mindenféle nagyuraknak köszönhette, hogy a vonat sínjére került, hogy öngyilkosnak kellett lennie. Átélhető az éppen krisztusi korba lépett költő élethelyzete, az addigi életével számot vető ember gúnyos-keserű, öniróniával, ugyanakkor elhivatottsággal teli hangja és értékvezérelt magatartása. Legvégül pedig népszerűvé, könnyen megjegyezhetővé és élvezetessé teszi az a különleges és – mindenki érzi – bravúros versforma, amelyben a költő beszél. – áll a Fenyő D. György írásában.