A szőlő szaporítása Az elvi lehetősége a generatív úton, magról történő szőlőszaporításnak megvan. Azonban a gyakorlatban ezt a módszert csak az új fajták előállításakor alkalmazzák. Ennek oka, hogy az utódok tulajdonságai a szülőkétől eltérő, sokféle lehet. A magoncokkal történő szőlőtelepítés eredményeként heterogén állomány jönne létre az ültetvényben. Tehát a szőlő szaporításában szinte kizárólagosan alkalmazott módszer a vegetatív szaporítás, amihez a szőlővesszőt, illetve annak részeit használjuk szaporítóanyagnak. Ennek előnye az, hogy egy adott fajta tulajdonságait teljes mértékben öröklő egyedek hozhatók létre. A filoxéravészt megelőző időszakban a szőlő szaporítása egyszerű dugványozással történt, vagyis a kívánt fajtáról megszedett vesszőt földbe dugták, meggyökereztették. Mi a bujtás? - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje. Így a dugványokat a termesztők saját maguk is elő tudták állítani. A filoxéravészt követően már olyan szaporítóanyagra volt szükség, amelyik a talajban károsító filoxérának ellenáll, illetve azzal képes együtt élni, de megfelelő minőségű termés képzésére is alkalmas.
Az exine barázdált, puha. Pollene kevéssé allergén. A termés a bükkfafélékre jellemző makk, ami alsó állású magházból, átlagosan hat termőlevélből alakul ki. Négy faj szúrós kupacsa 2-3 ehető makkot rejt, további hat-hét faj kupacsonként csak egy makkot fejleszt. A termés ehető része a nagy raktározó szikleveleket viselő embrió; ebben sok a keményítő, a cukor és az ásványi anyag. A meszes talajt rosszul tűri. Melegkedvelő: a téli fagyokat elviseli ugyan, de termése a Kárpátoktól északra csak kivételesen jó években érik be. Június-júliusban virágzik. Virágait részben a szél porozza be, részben a rovarok. Az érett gesztenyék októberben hullanak a földre a felpattanó kupacslevelek közül. Szaporítása [ szerkesztés] Októberben szedett magvait érés után, ősszel vetik a szabadba. A szőlő és termesztése II. A szőlő szaporítása és termesztéstechnológiája (Budapest, 2001). Tavaszi vetéshez legjobb a tölgymakkhoz hasonlóan a talaj felszínén alom alatt vagy veremben tárolni. Nevelése a csemeteiskolában gyakran két évig tart, mert ilyenkorra lesz csak olyan erős, hogy oltványiskolába telepíthető a csemetéje.
A nemes fajtákat megbetegíti a filoxéra, a vadfajok pedig rossz minőségű, kevés termést adnak. A megoldást az oltvány-előállítás jelentette. Az oltványok földbe kerülő része a betegségnek ellenálló, amerikai fajoktól származó alanyvessző, amire a nemes fajtákat oltjuk. Az oltványok előállítását a termesztők saját maguk megoldani nem tudták, ezért ennek kivitelezése a szőlőtermesztéstől elkülönülten, önálló tevékenységként történik. A szaporítóanyag előállítás és forgalmazás állami ellenőrzés alatt áll. A szőlő szaporítására a már többéves, termő ültetvényekben is szükség lehet, ha tőkepusztulás lépett fel. A tőkék pótlására ebben az esetben a bujtás, a döntés, a zöldoltás és a szemzés alkalmazható. Növények/G/Gesztenye – Wikikönyvek. A szőlő szaporításmódjai Alanyvesszőnek nevezzük a vad amerikai szőlőfajokból származó, filoxérának ellenálló vesszőket, amelyekből az oltványok földbe kerülő részét állítjuk elő. Az alanyvesszőre oltjuk rá a nemes oltócsapjait. Az európai szőlő fajtáinak a szaporításra használt vesszőjét európai szőlővesszőnek nevezzük.
A víznyelő képesség függ a talajművelés rendszerétől, a talaj szerkezetétől, adszorpciós komplexusától, a nedvességi állapotától, takarási fedettségétől. Ha a víznyelő képességet meghaladó vízmennyiséget adunk a talajra, a talaj eltócsásodik, levegőtlenné válik, s kialakul rajta a maximális és a letális ET. A különböző talajoknak a 32. táblázatban összefoglalt fontosabb vízháztartási jellemzőit láthatjuk az öntözővíz mennyiségének a meghatározásához. Az öntözővíz mennyiségének a meghatározásánál figyelembe vesszük a párolgási veszteséget is. így pl. a felületi öntözésnél a kiadagolt víz 40-60%-a, az esóztető öntözésnél 25-40%-a, a csöpögtető öntözésnél pedig 80%-a szivárog be a talajba és hasznosul, a többi elpárolog. Számolni kell esetleg az elfolyással is. Az öntözések idejének, gyakoriságának s az öntözővíz mennyiségének a meghatározásánál elsősorban a természetes csapadék mennyiségét, évszakonkénti megoszlását vesszük alapul. Ha hazánkban a természetes évi csapadék 500- 600 mm, a szőlőtőkék még kielégítően fejlődhetnek, a termést jól beérlelhetik, ha a csapadéknak legalább 1/3-a a terméskötődés után, a zöldbogyók növekedésének időszakában hullik le.
A szőlőtermesztés technológiája könyv I. kötetében). A talaj hiányzó vízkészletét Az evapotranszspiráció mértékéből is következezekkel nem határozhatjuk meg. tetni lehet a talajból felvett víz mennyiségére és az 2. Meteorológiai indikátorok: öntözés szükségességére. Ehhez több formulát dol- az evapotranszspiráció nyomon követése. goztak ki, de azok kevésbé gyakorlatiasak. 3. Talajvizsgálati módszerek:- szárítószekrényes vizsgálat, - gravimetriás eljárás,.........., ri1,, - tenzióméteres mérés, Az öntözésre felhasználható- elektromos ellenállásmérők és VÍZ ITlÍnŐség6- neutronszondák alkalmazása. Ezekkel a módszerekkel tudjuk a talaj felvehető A szőlő öntözésére is csak olyan víz alkalmas, víztartalmát meghatározni. amely sem a talajra, sem a növényre káros sókat nem A műszeres vizsgálatok egyszerűek, gyorsak, bár tartalmaz, nem tűi pontosak. Erre a célra nálunk is gyártják a Hazánkban az öntözővíz minőségével kapcsolato- Kflzo-féle tenziómétert, külföldön pedig már bevezet- san fennálló ajánlott irányelveket kell szem előtt ték a gyakorlatba a neutronszondát is.
A szőlőtermesztés technológiája 356. ábra Támoszlopok kiemelése a ZSZV-2 oszloplenyomóval (Fotó: Faragó) Az erősebben megrongálódott támrendszer részleges felújításánál szükség lehet egyes tartóoszlopok és a kartartó huzalok cseréjére. Ennél a műveletnél alkalmazzuk a huzalcsévélő (HCS), az oszlopkihúzó (KCR, ZSZV-2 hidraulikus oszlopkiemelő) (356. ábra), valamint a huzal terítő és -feszítő (UNP-6) gépeket, az erőgép elejére szerelhető konzolos gödörfúrót (GF- 680), továbbá az oszloplenyomó gépeket (1. előbb). Az utak, forgók, vízelvezető és vízgyűjtő árkok, csatornák, iszapfogók, támfalak rendszeres karbantartását azok rendeltetésszerű, zavartalan használata céljából végezzük a műszaki követelmények szerint. Az ültetvények átalakítása Mind a kisüzemi, mind a nagyüzemi termesztésben hazánkban az elmúlt 2 évtizedben elég gyakori volt s a jövőben is előfordulhat az ültetvények szerkezetének, tőkeművelésmódjának a korszerűsítése és átalakítása. Különösen jellemző volt ez a keskeny sorközű, kézi vagy kisebb teljesítményű, keskeny sorközjáró erőgépekre telepített és alacsony hagyományos tőkeművelésben tartott ültetvényekben, azoknak a nagyobb erő- és munkagépek befogadására alkalmassá tétele céljából a széles sorközök kialakításánál, a magas tőkeművelésmód és az ehhez szükséges támrendszer bevezetésénél.
A Pfizer és az AstraZeneca oltások utáni mellékhatásait figyelte egy kutatás. Íme az eredmények, erre készülj! A Pfizer és az AstraZeneca oltásokkal kapcsolatban 627 383 ember önkéntes adatait hasonlították össze. Az önkénteseket az oltás beadásától számított 8 napon át figyelték – olvasható a hvg szemléjében. A két vakcina egyikével beoltottak tapasztalatai a következők voltak: bőrpír a szúrás helyén a Pfizer oltását felvevők 70, az AstraZenecával oltottak kevesebb mint 60 százaléknál, fáradtság hidegrázás fejfájás – erre a Pfizerrel oltottak 7, 8 százaléka panaszkodott, a második dózisnál 13, 2 százalék. A Pfizer vakcina második adagja után miért vannak olyan durva mellékhatások?. Az 55 év alattiak, a nők és azok, akik korábban koronavírus fertőzöttek voltak, és utána adatták be az oltást, több mellékhatásról számoltak be. Pfizer vakcina beadása után ezek lehetnek az oltási reakciók: fájdalom és duzzanat a beadás helyén, fáradtságérzés, fejfájás, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, láz esetleg bőrpirosodás az injekció beadásának helyén, émelygés Ritkán előfordulhat: megnagyobbodott nyirokcsomók, rossz közérzet, végtagfájdalom, álmatlanság, viszketés az injekció beadási helyén.
Nem rosszhírét keltem én, csupán informálok. Mamám is megkapta 17-én a második Pfizer oltást. Semmi baja, pedig szív és ízületi problémái vannak, amelyekre gyógyszereket szed és azokat folyamatosan szedte/szedi is. Szóval, nem értem miért kell rosszhírét kelteni ennek a vakcinának és ezzel az oltási hajlandóságot rontani. Mint írtam, az ismerősöm párját sem viselte meg - viszont vannak, akiket igen. Egyéntől függ... Itt nem arról volt szó, hogy én mit akarok, hanem mit csinál a vakcina. Már pedig a vakcina hírvivő RNS-t juttat a sejtjeidben ahol legyártódnak az antigének melyek kiváltják az immunreakciót. PharmaOnline - Erősebb mellékhatások a Pfizer-vakcina második dózisa után. Ha nem szóról szóra úgy írom mint egy virológus, elnézést! Azért nem árt ha értik mit akarsz. 26 Ó ugyan már. Bele lehet kötni bármibe. Férjem megkapta mindkettőt. (a másodikat tegnap) Semmi tünete nem volt. Mondjuk a "csak a vírus egy részét" "egyes elemeit" elég pongyola megfogalmazás, bár tény a fehérjetüskék is hozzá tartoznak, sőt az a lényeg rajta hisz az lesz a fertőzés kulcsa.
2021. 03. 04. 03:00 Számos lakossági felmérés szerint a Pfizer/BioNtech un. Comirnaty koronavírus vakcináját tartják a legbiztonságosabb oltásnak. Cikkünkben a hivatalos alkalmazási előírásból emeltük ki azt a részt, ami talán a legtöbb embert érdekel: milyen lehetséges mellékhatásai lehetnek a vakcinának? (forrás:) A gyógyszer hivatalos neve: Comirnaty koncentrátum diszperziós injekcióhoz COVID-19 mRNS vakcina (nukleozid-módosított) Terápiás javallatok A Comirnaty aktív immunizálásra javallott a SARS-CoV-2 vírus által okozott COVID-19-betegség megelőzésére, 16 éves és idősebb személyek körében. Adagolás és alkalmazás Adagolás 16 évesek és idősebbek: A Comirnaty-t intramuscularisan kell beadni hígítás után, 2 (egyenként 0, 3 ml-es) adagból álló sorozatban. A második adag beadása 3 héttel az első után javasolt (lásd 4. 4 és 5. 1 pont). Nincs adat arra vonatkozóan, hogy a Comirnaty felcserélhető-e más COVID-19-vakcinákkal a vakcinasorozat befejezéséhez. Azoknak, akik már kaptak 1 adag Comirnaty-t, egy második adag Comirnaty-t kell kapniuk a vakcinasorozat befejezéséhez.
Látni a felvételeken, hogy azt az 5cm körüli tűt tövig tolják az izomba. Brrr... Èn ès anya is Pfizert kaptunk, de nem voltunk mèg lázasak sem. Egy kis karfájdalmon ès levertsègen kívül semmi bajunk nem volt az oltások után. Semmit nem gyártanak a sejtjeid. Tájékozódni kéne mielőtt kérdezel! [link] A topicod címéhez: nekem karfájdalmon kívül nem volt semmi oltási reakció. Mi szükség van tényként kérdezni valamit, ami egyáltalán nem tény? Az elso hozzászólásodhoz: fordítót kééérek! :) Bár nem igazán szeretem az anonim fórumokat, de azt gondolom, hogy amennyiben FI aktív és értelmes fórumot nyit, nem csak bedobja a csontot és pá, akkor elfogadónak kell lenni és ha FI-t ez érdekli, ám legyen. Témához: Nem kaptam semmilyen vakcinát, de szerintem akinek valamilyen mellékhatása van oltás után, az nem mellékhatás, hanem oltási reakció. Bármi más oltás is ezt produkálná, mert egyinkünk szervezete sem egyforma. Továbbra is azon a véleményen vagyok, hogy inkább zsibbadjon a lábam oltás után 1 napig, mint 1 hét lélegeztető gépen, majd.....?????