| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm Névmutató: Kántorné Engelhardt Anna 2007. július 31. Ismeretlen tettesek eltüntették az első magyar tragikaként számon tartott Kántorné Engelhardt Anna /1791-1854/ marosvásárhelyi sírjáról a színésznőt ábrázoló bronzplakettet. Szekeres Erzsébet, a plakettet állító Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület elnöke valószínűnek tartja, hogy Izsák Márton néhai szobrászművész 1993 júliusában felállított alkotását nem sírgyalázók, hanem ócskavasgyűjtők feszítették le. Kántorné Engelhardt Anna volt a Bánk bán első Gertrudisa az 1833-as kassai bemutatón. A római katolikus temetőben található jeltelen sírjára színésznőtársa, Prielle Kornélia emeltetett síremléket. /Szucher Ervin: Ellopták Kántorné bronzplakettjét. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31. / 2009. december 3. A marosvásárhelyi római katolikus temetőben a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület kezdeményezésére visszahelyezték Kántorné Engelhardt Anna, a nagy magyar drámai színésznő sírjára a portréját ábrázoló plakettet.
Mint az egyik legnépszerűbb helyre talált rá a Hacker szálára, amelynek rögvest kibérelte első emeleti dísztermét és saját költségén színházzá alakíttatta. Színpadot, páholyokat, karzatot építettek és itt, a mai Károly-körúton álló egykori házban 1809. február 24-én megtartották az első pesti magyar színielőadást. Birtoka jövedelméből a mindig szegénységgel küszködő színészek ruhatárát és kelléktárát korszerűvé tette, fizetésüket az elérhető legmagasabbra emelte. Akadt persze, aki szegényesnek látta a hevenyészett színházat: "A helnek szűke, a föstetlen lágy faülések, a nyomorult faoszlopok, s galériák, a piciny játékhel bennem csak az elszomorodást ébresztették föl. " – írta 1809-ben Horvát István. Vida László gesztusa akkor értékelhető igazán, ha tudjuk, hogy a Hacker-szála bérbevétele és átalakítása előtti néhány évben birtokainak kifejezetten rossz volt a termése, tehát az átalakításhoz szükséges összeget, közel 10 ezer forintot, kölcsönként vette fel birtokára. Egy napon ebbe a színházba jelentkezett felvételre a jászberényi patikusné tizenöt éves szikár, sápadt lánykája, bizonyos Schenbach Rozália vagy, ahogyan a nemzet megismerte, Déryné Széppataki Róza, később pedig Kántorné Engelhardt Anna is, az első magyar Gertrudis.
2022. március 15. 08:25 Múlt-kor Laborfalvi Róza a 19. századi magyar színjátszás meghatározó alakja volt, pályája töretlen ívben emelkedett a szegényes miskolci szülőháztól a legmagasabb uralkodói elismerésig. 1848. március 15-én a színpadon vette ki részét a forradalmi eseményekből, Gertrudis szerepének alakítása a magyar színháztörténet legnagyobb pillanatai közé tartozik. A neves színésznő elszegényedett székely nemesi családba született laborfalvi Benke Judit néven 1817. április 8-án. Édesapja, Benke József még fiatalkorában, ügyvédi tanulmányait hátrahagyva választotta a vándorszínészi pályát. Lánya a budai Várszínháznál lépett apja nyomdokaiba, ahol a kor ünnepelt színésznője, Kántorné Engelhardt Anna is játszott. A híres primadonna "színiiskolát" is fenntartott a társulat ifjú színésznői számára, amely a korabeli beszámolók szerint abból állt, hogy két-három lánynak megengedte, hogy nála lakjon és végezze a háztartási munkákat, míg azok cserébe elkísérhették őt a színházba, és a színfalak mögül figyelhették, miként bűvöli el a közönséget.
Az első Gertrudis Kertész Erzsébet, Békés Rozi A Bánk bán 1833. febr. 25-én tartott kassai ősbemutatójának főbb szereplői valamennyien tagjai lettek a Pesti Magyar Színháznak, a későbbi Nemzeti Színháznak. Egyedül a Gertrudist alakító Kántorné Engelhardt Anna nem. Pedig ő volt a korábbi évtizedek legnagyobb tehetségű drámai színésznője, a vándorszínészet hőskorának csillaga. 2 990. - Ft 499. - Ft -83% 25 pont Megnézem
Ezt olyan hévvel cselekedte, hogy változatos pletykák kaptak szárnyra arról, miképp tartja papucs alatt Jókait: még az a legenda is elterjedt, hogy a férj csak akkor kapott enni, ha előtte leadta a napi megírt penzumot feleségének. Bármennyire is igyekezett azonban kordában tartani Jókait, azt ő sem akadályozhatta meg, hogy az író időnként szerelmi kalandokba bonyolódjon. Laborfalvi ezekről természetesen mindig tudomást szerzett, és egymást követték a hol csendesebb, hol zajosabb családi botrányok. Különösen nagy port vert fel Jókainak Lukanics Ottiliával folytatott viszonya. Az író gyámleányául fogadta a tüdőbeteg Ottiliát, akiről Az arany ember Noémijét is mintázta, de hamar mélyebb érzelmeket kezdett tápláni iránta. Amikor Ottilia tizenkilenc évesen elhunyt, leveleit és levágott haját elküldte Jókainak, aki helyett viszont Laborfalvi bontotta fel a csomagot – képzelhetjük, hogy milyen eredménnyel. Laborfalvi 1859-es visszavonulásáig a magyar színjátszás koronázatlan királynője volt.
Kántorné. Kántor Gerzsonné; Engelhardt Anna (Nagyszeben, 1791 – Marosvásárhely, 1854. febr. 28. ): színésznő. Szegény erdélyi szász családból származott. Cselédnek állott a német színtársulat operai rendezőjéhez. Láng Ádám János m. színész tanította meg magyarul írni, olvasni és szavalni. 1809-ben férjhez ment Kántor Gerzsonhoz. 1810-ben Pesten színpadra lépett. Ezt követően felváltva Debrecenben, Pesten és Székesfehérváron (1818–25) játszott. 1819-ben a pesti német színházban vendégszerepelt. Az 1825-i ogy. alkalmával a székesfehérvári társulattal Pozsonyban lépett fel, 1828-ban a Kassai Dal- és Színjátszó Társulathoz szerződött. 1833-ban a kassai társulat Pály Elek és Megyeri Károly vezetése alatt álló töredékével Budára jött s a Várszínházban játszott a társaság feloszlásáig. Ezután Nagyváradon vendégszerepelt, 1837-ben félreértések és nézeteltérések sorozata következtében kimaradt a Pesti Magyar Színház (később Nemzeti Színház) tagjainak sorából. 1838-tól Debrecenben, majd erdélyi színtársulatoknál játszott.
A színésznő egy kokárdát tűzött az író kabátjára, és szinte azonnal fellángolt köztük a szerelem, az éjszakát már együtt töltötték. Kapcsolatuk gyors ütemben haladt, hamarosan már össze akarták kötni az életüket, de ezt sokan nem nézték jó szemmel a színésznő szerelmi kapcsolatai, múltja és gyermeke miatt. Az író jó barátja, Petőfi Sándor például erősen ellenezte a frigyet, és igyekezett lebeszélni Jókait arról, hogy elvegye Rózát, de a családtagok és az ismerősök is felháborodtak a híren. A szerelmeseket azonban semmi nem tántoríthatta el attól, hogy örök hűséget fogadjanak egymásnak, így végül megszöktek, és 1848. augusztus 29-én összeházasodtak. Az asszony közben lányát intézetbe adta. Mondani sem kell, házasságuk még nagyobb botrányt kavart, Jókai anyja megszakította a kapcsolatot fiával, és kitagadta őt. Kapcsolatukban Róza volt a domináns fél, ellentétes személyiségük miatt pedig sokat veszekedtek. Egyesek szerint az asszony elnyomta férjét, Jókai pedig többször is félrelépett, mindezek ellenére összességében mégis boldogok voltak együtt, és szerették egymást.
Csia Lajos Újszöv. | Lukács evangéliuma | 4. fejezet Lukács evangéliuma 4. fejezet - Csia Lajos Újszöv. 1 Jézus Szent Szellemmel telten visszatért a Jordántól, s a Szellem negyven napon át űzte őt ide-oda a pusztában. Csia Lajos fordítású Újszövetség - Bibliák: CLC Keresztyén Könyvesbolt. 2 Ezalatt a vádló kísértette. Azokban a napokban semmit sem evett, de amikor azok elteltek, megéhezett. 3 Ekkor a vádló szólott hozzá: "Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy váljék kenyérré. " 4 De Jézus ezt felelte neki: "Meg van írva, hogy ne csak kenyérrel éljen az ember. " 5 Erre a vádló a magasba vitte őt fel, és egy szempillantásban megmutatta neki a lakott föld összes királyságát. 6 Majd így szólt hozzá: "Neked adom ezt az egész birodalmat s a királyságok dicsőségét, mert nekem adták azt, és én annak adom, akinek akarom, 7 Ha tehát a földre borulsz előttem, tied lesz az egész. " 8 Megszólalt Jézus: "Meg van írva - mondta neki - Istenedet, az Urat imádd, és csak őt szolgáld. " 9 Elvitte aztán Jeruzsálembe, ott a templom ormára állította, és ezt mondta neki: "Ha Isten Fia vagy, vesd magad innen alá.
könyv Böjte Csaba füveskönyve Böjte Csaba Csender Levente Öt hét Böjte Csaba ferences szerzetessel. Több ezer kilométer utazás Erdélyben, útközben beszélgetések az életről, halálról, hitről, szolidaritásról és nagyon sok mindenről, ami a ma emberét foglal...
12. Heródes és Pilátus azon a napon lettek egymás barátaivá, előzőleg ugyanis ellenséges viszonyban voltak egymással. 13. Pilátus ekkor összehívta a főpapokat, az elöljárókat és a népet, 14. és beszédet intézett hozzájuk: "Ide hoztátok hozzám ezt az embert azzal a váddal, hogy a népet a császártól elfordítja, de én, miután előttetek kikérdeztem a felől, amivel vádoltátok, semmi elítélésre méltó okot ez ember ellen nem találtam. 15. Sőt még Heródes sem. Hiszen visszaküldte őt hozzánk. De lám semmi halálra méltó dolgot nem cselekedett. 16. Megfenyítem tehát, és elbocsátom őt. " 17. Minden ünnep alkalmával pedig szabadon kellett nekik bocsátani egy foglyot. 18. Erre az egész sokaság kiáltozni kezdett: "Veszítsd el! Barabbást bocsásd el nekünk. " 19. Ezt a Barabbást egy a városban keltett lázadásért és gyilkosságért vetették tömlöcbe. 20. Pilátus újra szólott hozzájuk, mivel Jézust szabadon akarta bocsátani, 21. Csia lajos biblia latinoamericana. de azok így kiáltoztak rá: "Feszítsd meg! Feszítsd meg! " 22. Harmadszor is szólott hozzájuk: "De hát mi gonoszt tett?