"Nem mondta el a kormány, hogy leváltotta Demeter Szilárdot. Demeter Szilárd nem az új zsidó, hanem a régi náci. Ha önök komolyan vennék azt, hogy ebben az országban fontos a demokrácia, akkor ez az ember nem lehetne a helyén. Azzal, hogy a helyén van, önök közösséget vállalnak egy antiszemitával, egy nyílt nácival. " Arató Gergely © MTI / Koszticsák Szilárd A párbeszédes Burány Sándor is kiemelte, hogy nem hallotta Demeter lemondását. Az MSZP-s Harangozó Tamás a paksi atomerőmű bővítésére és a sportlétesítményekre adott pénzeket emlegette, miközben nincs százszázalékos táppénz a dolgozóknak, továbbra is rövid ideig jár munkanélküli ellátás, és alacsony a segély összege is, majd ő is feltette a kérdést: "Demeter Szilárd meddig maradhat a helyén, mikor hozzák meg a döntést? " Az LMP-s Csárdi Antal szerint Varga áldozati szerepben tetszeleg a kormánnyal együtt, majd beállt az ellenzéki sorba: "Meddig lesz még pozícióban Demeter Szilárd? Hány percig lesz még ő pozícióban? Mikor határolódik el tőle a kormány, mikor hozza meg az elvárható és szükséges döntést? "
2022. március 13., vasárnap 07:55 | Magyar Nemzet – Nincs olyan ép erkölcsű ember, aki helyeselné a háborút. A háborúban meggyilkolt emberek életét sem eszme, sem pénz nem adja vissza. Nincs másik életed, a halál visszavonhatatlan. Az emberi élet szent, mert véges, egyedi és megismételhetetlen, ezért mindenek fölött védendő. Legalábbis ezt gondoltuk a második világháború után, ez volt a vezérlőelve az európai építkezésnek. Ebben és eszerint éltünk az elmúlt pár évtizedben – írja Demeter Szilárd a Hungarian Conservative-on. A legrosszabb is bekövetkezhet A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója szerint morálisan bármiféle háború vagy fegyveres konfliktus igazolhatatlan, ám ettől még létezett és létezik, valószínűsíthetően létezni is fog. A szerző megjegyzi, emberi életeket oltottak ki akkor is, amikor a NATO Szerbiát bombázta. Emberi életeket oltottak ki Szíriában és Afganisztánban. Emberi életeket oltanak ki Ukrajnában. És ha eszkalálódni fog ez a háború, márpedig nagyon úgy néz ki, hogy túl fogja lépni Ukrajna határait, akkor emberi életeket fognak kioltani Oroszországban és Európában is.
Varga a gazdaságpolitikát ért kritikákra a 2008-ban az MSZP–SZDSZ-kormány által felvett IMF-hitelt hozta fel, amit már a Fidesznek kellett visszafizetni, miközben most sok jó a helyzet, és kiemelte, az önkormányzatoknak rengeteg állománya van például állampapírban is. Demeter Szilárdra is reagált: szerinte a PIM-főigazgató elismerte a hibáját, ráadásul a cikket és a Facebookját is törölte. Itt megjegyezem, a baloldal itt is kettős mércével beszélt, amikor valaki azt mondta egy baloldali polgármester, megérdemelten kapta az év embere címét Adolf Hitler, hallgattak, ahogy Bíró László esetében is" – idézte fel Varga a borsodi időközi választás egyik kulcstémáját, amin az ellenzék egy 2018-ban még judapestező politikus mögé állt be. Az LMP-s Schmuck Erzsébet is megemlítette Demetert: a párt társelnöke szerint az nem elég, ha törli a Facebookját, ugyanis egy ilyen embernek nincs helye a Petőfi Irodalmi Múzeum élén.
Egy hétvégi séta vagy egy rövid kirándulás a szabadban mindig jó program lehet akár családostól, a pároddal vagy egyedül vágsz neki. Ráadásul nem is kell messze menni, ha ki szeretnétek mozdulni, hiszen akadnak Budapestnek olyan fantasztikus helyei, amiket nem csak történetük miatt, de látványuk miatt is érdemes meglátogatni. Az alábbiakban öt ilyen rejtett kincset mutatunk neked – használjátok ki az ősz utolsó napjait és irány a szabad! Kiscelli kastély és parkerdő A belvárostól nem is olyan messze Óbuda és Remetehegy között helyezkedik el a Kiscelli kastély és a hozzá tartozó parkerdő, ami annak ellenére, hogy telepített mégis vadregényes. A barokk stílusú kastélyt a 18. században építették, eredetileg templomként és kolostorként üzemelt. 1910-ben Schmidt Miksa, bútorgyáros vásárolta meg az épületegyüttest és kastéllyá alakítatta át. Az épület ma a Kiscelli Múzeumnak és a Budapesti Történeti Múzeumnak ad otthon. A parkon át turistaút vezet a kiscelli kálvárián és a Golgota-szoborcsoporton át egészen a Szent Vér-kápolnáig.
A tervek alapján 17 lakásból álltak a házak, a dolgozók gyárban betöltött pozíciója alapján. Értelemszerűen a gyárvezető otthona került középre: az ötszobás, 422 négyzetméteres lak. Innen jobbra és balra nyíltak a négy-, három-, kétszobás lakások, a hierarchiának megfelelő sorrendben. Az épületek díszítései, és az oromzatok is eltérnek egymástól – attól függően, hogy ki lakott bennük. És – hogy sápadjunk az irigységtől, leírom – a házakhoz házicseléd is járt, a teniszpályáról, és a kertész által gondozott parkról nem is beszélve. A munkások lakásai kicsit távolabb helyezkednek el, de a két lakótelep összeolvadt. A lakásokhoz járt kiskert is, ezek a mai napig megvannak, az egykori dolgozók által lakott telepen decensen nőnek a borsók és a paradicsomok. Építészpince Fogadjunk, számtalanszor jártál már az Ötpacsirta utcában, mégis elmentél a belváros egyik legszebb udvara mellett. Legközelebb, ha arra jársz, ülj be egy kávéra az Építészpincébe, miközben csodálod a borostyánnal befutott falakat, a szobrokat vagy csak élvezd az udvar különleges hangulatát.