A cikk olvasási ideje kb. 9 perc 2013. január 1-től az általános forgalmi adó alanyai élhetnek a pénzforgalmi elszámolás lehetőségével. Nézzük meg néhány gondolatban, mit is jelent ez a szabályozás, milyen igazán nagyszerű lehetőséget rejt magában! Mit is jelent az a fogalom, hogy pénzforgalmi elszámolás? A pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak a fizetendő adóját (áfa) akkor kell megállapítania, ha a vevő az ellenértéket részére megtérítette. Ezzel szemben a beszerzései után a levonási jogot is csak akkor gyakorolhatja, ha a vételárat az eladó részére megtérítette. Természetesen az olyan adóalany, aki pénzforgalmi áfát alkalmazó adóalanytól vásárol, az adólevonási jogával csak akkor élhet, ha a pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak a vételárat megtérítette. Kik és milyen feltételekkel választhatják a pénzforgalmi elszámolást: – azok a vállalkozások, akik a tárgy év első napján kisvállalkozásnak minősülnek (2004. évi XXXIV. Tv. – Kkv. -) – gazdasági céllal belföldön telepedett le, vagy lakhelye, tartózkodási helye belföldön van – nem áll cső – vagy felszámolás alatt – adó nélkül számított (éves szinten göngyölített) árbevétele a tárgy évet megelőző évben nem haladta meg, valamint várhatóan a tárgy évben sem fogja meghaladni a 125 millió forintot (év közben kezdő vállalkozásnál az értékhatár időarányos részét kell figyelembe venni!!
– Abban az esetben, ha az adóalany a tevékenységét szünetelteti, a soron kívül beadandó bevallásában kell szerepeltetnie a fizetendő adó összegét, függetlenül attól, hogy a bevételt megkapta vagy sem. – Abban az esetben, ha az adóalany jogutód nélkül megszűnik, a soron kívül beadandó bevallásában kell feltüntetni a fizetendő adót. Az adólevonási jog soron kívüli gyakorlása szintén a fent felsorolt esetekben következik be! Abban az esetben, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg, azon ügyletek után, melynek az ellenértéke a megszűnésig nem érkezett meg az adóalanyhoz, nem kell a fizetendő adót megállapítani. Ugyanekkor a levonási jog sem érvényesíthető azon beszerzések esetében, ahol az ellenértéket nem fizették meg az eladó részére. Mely esetekben szűnik meg a pénzforgalmi elszámolás?
XIV. fejezete – az utazásszervezési szolgáltatás bevétele FIGYELEM: ezen értékesítés árbevétele is beletartozik a 125 milliós értékhatárba. tv XV. Fejezete – használt ingóságokra (műalkotás, régiség) alkalmazott különös szabályok szerinti adózás árbevétele FIGYELEM: a 125 milliós értékhatárba ezek a bevételek is beleszámítanak. Áfa tv. XVI. Fejezete – Azon termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, melyek teljesítési nem belföld, szintén nem tartoznak a pénzforgalmi elszámolás hatálya alá. – Nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás a belföldi fordított adózású ügyletekre sem – Szintén nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás az ingyenes átadásokra, a saját vállalkozásban végzett beruházásokra – Nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás az adóalany által fizetendő azon adóra, amikor nem az általa teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után kell az adót megállapítani (közösségen belüli termékbeszerzés, termékimport, külföldi adóalanytól igénybevett szolgáltatás, az Áfa tv.
2015. december 10. Pénzforgalmi elszámolás (áfa) Az általános forgalmi adó alanyai az áfa megállapítására 2013. január 1-jétől ún. pénzforgalmi elszámolást alkalmazhatnak. Mit jelent a pénzforgalmi elszámolás? A pénzforgalmi elszámolás lényege röviden összefoglalva az, hogy az ilyen elszámolás választása esetén az adóalanynak a fizetendő adóját akkor kell megállapítania, ha a vevő az ellenértéket részére megtérítette, a beszerzései tekintetében levonási jogát akkor gyakorolhatja, ha a vételárat az eladó részére megfizeti. A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany választása nemcsak azt a lehetőséget jelenti, hogy az általa teljesített ügylet után a fizetendő adóját nem kell megállapítania mindaddig, amíg a vevője a vételár bruttó (áfa-t is tartalmazó) összegét részére ki nem egyenlíti. Azzal a következménnyel is jár, hogy az adóalanynak a beszerzései után rá áthárított áfa tekintetében is pénzforgalmi elszámolást kell alkalmaznia, vagyis a levonási jogát mindaddig nem gyakorolhatja, amíg a beszerzési árat (annak a bruttó – áfa-t is tartalmazó –összegét) az eladó részére meg nem fizeti.
A bejelentésre az adózás rendjéről szólótörvénynek a változás-bejelentésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A 2016. évre vonatkozó választást legkésőbb 2015. december 31-én be kell jelenteni.
186. § (2)–(4) bekezdései tartalmazták az ún. megfizetettségi szabályt, amely a jelzett időponttól kezdődően nem hatályos, így azt a továbbiakban alkalmazni nem kell. Ez azt jelenti, hogy a havi bevallók a 2011. szeptember hónapról beadásra kerülő, a negyedéves bevallók a 2011. harmadik negyedévről beadásra kerülő, az éves bevallók pedig a 2011. évről beadásra kerülő áfabevallásuk kitöltésénél, illetve az ezen időszakokra vonatkozó elszámolandó áfa számolásakor már nem kötelesek a megfizetettségi szabályt alkalmazni. Amint látjuk, 2011-ben változott a helyzet. Ettől az időponttól kezdve ugyanis a pénzforgalmi szemlélet és az áfa különvált. A levonási jog független a pénzügyi rendezettségtől! A helyes eljárás a következő: A bevételt legkésőbb a 46. napon be kell állítani az áfa bevallásba, ha addig nem került kiegyenlítésre. Ha előbb kifizették, akkor természetesen már előbb bele kell tenni, a kifizetés időpontjában válik esedékessé az áfa fizetés is! A kiadás pedig a számlán szereplő teljesítés időpontjában szerepel az áfa bevallásban, mert alapesetben az áfa-levonási jog a z általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.
Több vádlott ötször- tízszer, volt, aki tizenhétszer állt már bíróság előtt lopás, önbíráskodás, hivatalos személy elleni erőszak, kábítószerrel visszaélés és más bűncselekmények miatt. Az ügy sajátossága, hogy az eljárás adatai szerint a sértettek egy része sem tekinthetők makulátlannak. Kuruc.info - Felmentették a cigány maffia korábban 13 évre ítélt áldozatát. Volt amikor az illegális cigaretta-kereskedelemből származó bevételekért folyt a harc, az egyik áldozat pedig az alvilágban Ragyás Tóniként ismert H. Antal volt, akit 2003 nyarán lőttek le egy óbudai szórakozóhely előtt. Magyar Róbert távollétében a bűnszervezet vezetőjeként tényleges életfogytiglant kapott, ám miután a hatóságok kézre kerítették, a törvény szerint perújítást kell lefolytatni. A fekete sereg ügyében összesen 30 vádlott volt, közülük korábban többen tíz évnél is több, sokan pedig öt év körüli szabadságvesztést kaptak.
Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását kérte az ügyész vádbeszédében a szökésben levő Magyar Róbertre, a "fekete sereg" néven ismert szervezet vád szerinti vezetőjére csütörtökön a Fővárosi Bíróságon. A vádhatóság képviselője a további 29 vádlott közül 23 esetében kért fegyházbüntetést. 2010. 05. 21 08:45 MTI Az ügyész az egész nap, kora délelőttől estig, több órán át tartó perbeszédében felidézte: a per több mint három évvel ezelőtt, 2007. március 6-án kezdődött bűnszervezetben elkövetett emberölési kísérlet és más - többek közt zsarolás, csalás, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés - bűncselekmények miatt. A Fekete sereg vezérének új bizonyítéka van? - YouTube. Az ügyet a vádlottak nagy számára és a bűncselekmények súlyára tekintettel öttagú tanács tárgyalta. Az eredetileg 27 vádlottas eljárás a bíróság előtt egyesítések révén 30 vádlottasra nőtt, ám Magyar Róbert elsőrendű vádlott, a szervezet vélt vezetőjének eltűnése miatt a bíróság előtt csak 29-en jelentek meg csütörtökön. A per nagyságát jól példázza, hogy már a vád benyújtásakor 15 ezer oldalnyi iratanyaga volt, azóta több mint 100 tárgyalási napon tárgyalták.
A férfi a 13 évből hetet töltött le - embertelen körülmények között, egykori támadóinak társaságában -, amikor végre Jován László indítványára a tábla utat engedett a perújítási eljárásnak. Ebben az eljárásban korábban első fokon a Fővárosi Bíróság, kedden pedig jogerősen a tábla is felmentette Szántait a vádak alól, részben a jogos védelmi helyzetre hivatkozva. Fekete sereg mafia.com. Friss: Hét év fegyház ártatlanul - várjuk a cigányok áldozatát börtönbe juttató bírók adatait A férfi támadóit időközben már elítélték a bíróságok súlyos bűncselekmények miatt. A perújítási eljárásban egyedül az első fokon vádképviselet ellátó Fővárosi Főügyészség kötötte magát az eredeti elmarasztaló ítélethez, és továbbra is a 13 éves fegyházbüntetés hatályában fenntartását kérte. Ezt azonban a tábla előtt a másodfokú eljárásban a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség már nem tartotta fenn. A tábla szóbeli indoklásban megjegyezte: az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság "sajátságosan értelmezte a perújítás kereteit", és azon túllépő, teljes bizonyítást folytatott le.