Hiányzik belőle az átlelkesültség, a meditáció a tisztánlátáshoz vezetett el. A hangvételnek ez a lényeges különbsége sem fedheti el azonban előlünk, hogy végső célkitűzése ugyanaz e műnek, mint másfél évszázaddal korábban Schiller Az örömhöz címzett ódájának (1785): oldódjanak fel az ellentétek, "béküljön meg, aki él", akkor "egy-testvér lesz minden ember" (Rónay György fordítása). József attila a dunánál. Pálmai Kálmán: A Dunánál (Miért szép? Századunk magyar lírája verselemzésekben) Németh G. Béla: A klasszikus óda megújításának mesterpéldája. József Attila: A Dunánál ("A mindenséggel mérd magad! " Tanulmányok József Attiláról)
Győzelem és vereség, háború és béke, ölés és ölelés az esendő emberi lét alapelemei. Ez a múlt és ez a jelen. A versírás legközvetlenebb jelen idejében (1936 májusa, június eleje), diktatorikus és világháborús fenyegetettségben nemcsak általánosan, hanem közvetlenül is időszerű a belátás (a múltat be kell vallani), a megbékélés, a rendezés, a munka programja, amely a vers természet- és történetfilozófiai gondolatmenetét úgy formálja politikaivá, hogy azt minden kor minden értelmes lénye vállalhatja. S akkor ölés és ölelés paradox kettősségéből csak az utóbbi marad meg. Az esendő ember ("öltek, öleltek, tették, ami kell") fenségesebbé válhat a békévé oldás munkájában, s a múltból is ("Mikor mozdulok, ők ölelik egymást"), a természetből is ("A Dunának [... József attila dunánál. ] egymást ölelik lágy hullámai") az ölelés magatartását örökítik át. Talán ez is magyarázza, hogy eltérően a Levegőt!, majd a Hazám befejezésétől, itt nem kiáltva kéri-könyörgi a szebb jövőt a költő, hanem már szinte békévé oldva jelöli ki a feladatot.
[3] Források: [1] Búcsú tanévtől és iskolától, in: Zalai Hírlap, 2003. június 19., p. 4. - [2] Beszámoló a szoboravatásról, in: Zalai Hírlap, 1998. október 10., p. 3. - [3] A műalkotásról készült fotókat és az információkat az alkotó, Hadnagy György bocsátotta rendelkezésemre.
A költemény I. rész e nemcsak egy nagy erejűen megújított vezérmotívumot fejt ki, hanem ebből kiindulva a mű legtöbb motívumát, képét, képzetét elindítja. Maga a Duna-képzet keretbe is fogja a verset, a III. rész utolsó szakasza egyértelműen kimondja a jelkép lényegét: "mult, jelen s jövendő". Vagyis az időbeliség kifejezője, az idő árja, az emberiség nemzedékeinek hullámzását szemléltető, annak lényegét felismerni segítő kép, amely a csillagos éghez hasonlóan alkalmas a véges és a végtelen, az egyedi és az általános megjelenítésére. Megfigyelhetjük a teremtés, a termékenység, a kezdet motívumát, s ebben hangsúlyosan az édesanyát; de az elmúlást, a befejeződést, a halált is. Dunánál józsef attila vers. Itt még csak egy hasonlat részeként jelenik meg a dolgozó, munkálkodó ember, aki a vers egészének egyik fő képzetévé, feladat-kijelölő céljává is válik majd. A szemlélődés versindító helyzete fokozatosan vált át elmélkedéssé: a vers három része voltaképpen az eszmélkedés három állomása. Az első részben a látványszerűen szemléletes a meghatározó, a másodikban a képzetes, a harmadikban mindkettő nyomatékosan van jelen, a konkrét és az elvont szintézisre törekedve olvad egymásba.
Erre ad választ Az elátkozott part-ban Rejtő Jenő a maga utánozhatatlan humorával és az izgalmasnál izgalmasabb cselekmények bonyolításával.
"Nem olyan tehetséges ez a világ, hogy három okos ember ne tudná becsapni. " Nahát kérem, én biztos vagyok benne, hogy lehet Rejtőt nem szeretni. Hogy hogyan és miként lehetséges ez, arról viszont halvány gőzöm sincs. Az elátkozott part a második történet, amit tőle olvastam (a Vesztegzár a Grand Hotelben ről írott értékelésemért katt ide), és továbbra is csak azt tudom mondani, hogy Rejtő Jenő bizony zseniális. Ebben a regényben az igazság bajnokai Csülök, Tuskó Hopkins és Senki Alfonz – a három valószerűtlen testőr, akarom mondani legionárius. Hozzájuk csatlakozik (ha úgy tetszik, d'Artagnan szerepében) az ízig-vérig tisztességes és becsületes Laméter kapitány, de felbukkan a könyvben segítségre szoruló leány (Dumas-nál Constance) és ravasz kémnő (Milady) is. A francia szerző klasszikusa és Rejtő regénye közötti párhuzam nem csak az én fantáziám szüleménye: a sorozat következő része a A három testőr Afrikában címet viseli, így azt hiszem nem is kell bizonygassam, hogy a hasonlóság már itt is szándékosan van jelen.
Növeld eladási esélyeidet! Emeld ki termékeidet a többi közül!