Fentiekből kifolyólag, ha valaki tételes költségelszámolást alkalmaz, akkor esetében bevételi és költségnyilvántartást vagy pénztárkönyvet kell vezetni. Ha valaki értékesítési betétlapot vezet, akkor arra az őstermelői terméket felvásárló, vagy a mezőgazdasági őstermelő jegyezhet be adatokat. Alapesetben a kifizetőnek kell bejegyeznie az őstermelőnek kifizetett összeget az őstermelő értékesítési betétlapjára. Őstermelői Nyilvántartás – Renty Games. Kivétel ez alól, ha az őstermelő a kifizető által kiállított bizonylat kifizetőnél maradó másolatán aláírásával ellátva jelzi, hogy a kifizető által számára adott összeget saját maga írja be az értékesítési betétlapra, valamint hogy az őstermelői betétlaptól eltérő alapnyilvántartást vezet. Bevételek összesítése Az őstermelő negyedévenként, a negyedév utolsó napjára összesíti minden olyan, a negyedévben megszerzett őstermelői tevékenységből származó bevételét, amely nem kifizetőtől származik, vagy amelynek kifizetésekor (juttatásakor) nyilatkozott a kifizető részére, hogy a bevételt maga jegyzi be az értékesítési betétlapra.
A NAK májusban 24 ezer tájékoztató levelet küldött ki a termelőknek, felszólítva őket, hogy nyilatkozzanak, milyen formában kívánják végezni a tevékenységüket. Lassan eltelt egy félév az őstermelés új rendszerében, de a jelek szerint eddig sokan passzívak maradtak, nem tudván, mi a teendőjük és milyen tevékenységi formával járnak jobban. Nebih őstermelő nyilvántartás. A tanácstalanságot egyfelől az okozza, hogy maguk a vidéki könyvelők sem elég tájékozottak az új rendszerhez kapcsolódó adózást illetően, így nem tudtak tanácsot adni a termelőknek, hogy érdemes-e az őstermelők családi gazdaságában folytatniuk a termelést, ha igen, akkor hány taggal, és milyen bevételi határokra ügyeljenek a tevékenységek végzése során. A falugazdászok pedig nem adóügyi szakemberek, ők sem tudnak segíteni. Hiányos adatok, adatvesztés Egy másik komoly probléma is kibontakozott tavaly év vége óta. A Nébih időközben megpróbálta a FELIR rendszerbe integrálni az őstermelők és családi gazdaságok adatait, csakhogy ezek a régóta létező, számos adatgazdát megjárt információk hiányosnak bizonyultak.
2016. július 1. napján hatályba lép a módosított személyijövedelemadó-törvény. A jogszabály pontosítja az őstermelő fogalmát, meghatározza az ügyfél által igazolni, illetve nyilatkozni köteles adatok körét, továbbá az érintett hatóságok feladatmegosztásáról is rendelkezik. A törvénybe foglalták, hogy az őstermelői nyilvántartás egyes adatait a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) nyilvánosságra hozza, ingyenesen, bárki számára elérhetővé teszi. Őstermelő továbbra is csak olyan magánszemély lehet, aki a 16. életévét betöltötte, saját gazdasággal rendelkezik, és a törvény által meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, amely tevékenységre nézve egyidejűleg nem egyéni vállalkozó. Az őstermelői tevékenység igazolására, továbbá az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására továbbra is az érvényes őstermelői igazolvány szolgál. A módosított törvény a korábbiakhoz képest pontosabban fogalmazza meg az őstermelői tevékenység végzéséhez szükséges feltételeket.
Nyomok eltüntetése Napra pontosan akkor, amikor Karácsony Gergely kinevezte Mártha Imrét a legfontosabb budapesti közműcégek élére, a családi ingatlanbirodalom váratlanul, egyik napról a másikra nyolc telephelyet számolt fel és tüntetett el a cégnyilvántartásból. Mintha valamiféle nyomokat akartak volna gyorsan nehezen felderíthetővé tenni. Elgondolkodtató, hogy a telephelyek közül több is az ukrán határ közelében volt található, Dámóctól Lácacsékén át Pácinig. A kétmilliárdos Prisztás-villa legfőbb tulajdonosa is ez a cég, amelynek tényleges ingatlanvagyonát legfeljebb megbecsülni lehet. A cég honlapja, a a Metropol által megkérdezett szakértők szerint kamucéget sejtet, azon mindössze egy festményszerű kép látható. A felületen semmi sem kattintható, csupán a cég központjának címe és egy telefonszám látható, amit történetesen Mártha Imre édesanyja vesz fel, annak ellenére, hogy a cégiratok szerint ma már nincs köze a céghez. Az állítólag ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cégnek nincs semmilyen elérhető referenciája, az interneten böngészve pedig semmilyen tényleges tevékenységüknek nem látszik semmiféle nyoma.
Terjedelmes interjút közölt a Mártha Imre egykori MVM-vezérrel: a beszélgetés közben szóba került Paks II, amivel kapcsolatban ismét kemény kritikát fogalmazott meg a szakember. Szerinte "ezen a projekten – a jelenlegi formájában – már semmi nem segít. Azon kellene gondolkodni most már, hogy hogyan lehet belőle emelt fővel részben visszavonulni, illetve átalakítani úgy, hogy az oroszoknak is jó legyen, és Magyarország is haszonnal zárja le végül. Mártha még tavaly novemberben írt – egy később nyilvánosságra került – levelet Süli Jánosnak a Paks II. beruházásásért felelős miniszternek, amelyben a projekt buktatóira világított rá. Bár korábban maga Mártha nevezte ki Sülit a paksi atomerőmű vezetőjének (aki később polgármester lett, majd Orbán Viktor tárca nélküli miniszterré emelte), és továbbra is kiváló üzemeltetőnek tarja, rendszeresen kritizálja a beruházás menetét. Mártha arról is beszél, hogy zavarja, hogy az elmúlt években Magyarországon a szakmai kritika műfaja eltűnt. "Vannak a politikai jelszavak, uralkodó mondások, van kormányzati irányvonal, de a szakma mélyen hallgat.
Megdöbbentett, hogy a Petőfi Rádióban, egy állami tulajdonú zenei csatornán az óránkénti hírekben téma vagyok. A magyar közszolgálati televízió híradója és a teljes NER médiabirodalom foglalkozik egy magyar magánszeméllyel, aki nem politikus, soha nem is volt párttag sehol – erről beszélt a -nak adott interjújában Mártha Imre, a fővárosi közműholding vezetője, akit hetek óta milliárdos villával, Bentley-vel támad a kormányközeli sajtó. Szerinte a róla megjelent fotók egy részét vagy titkos adatgyűjtéssel vagy megfigyeléssel szerezték, azok "csak családi-baráti körben voltak a közösségi médiában megosztva". Nem gondolja, hogy az eredeti felvételekben lenne bármi szenzáció, szerinte "több millió ilyen fotó van a közösségi médiában". Egy lejárató kampányt lát, meghamisított fotókkal. A legfontosabb – és ezt dokumentáltuk, lementettük –, hogy az eredeti medencés, nyaralós fotók közül egyetlen egyre sem volt ráírva a "home office". Ugyanilyen fontos, hogy a képek hivatalosan kivett szabadságomon vagy hétvégén készültek, így nettó hazugság a NER médiában közölt "munkaidőben nem dolgozik" kampány – állítja Mártha, aki saját bevallása szerint nem napi 2-3 órát, hanem több, mint 10-et dolgozik.
A szakember hangsúlyozta, hogy a japán fukusimai erőmű katasztrófájának tanulságaiból okulva a paksi bővítéssel meg kellene várni az új technológiák piaci megjelenését. A forráshiány miatt elmaradt fejlesztések már a következő 3-5 évben fizikailag észlelhető problémákat okozhatnak a belföldi rendszerekben. Gyakoribbak lehetnek az erőművi üzemzavarok, az áramkimaradások, vagy a szünetelő gázszolgáltatás - vélekedett Mártha Imre. Hozzátette: minden bizonnyal nő az áramimport is a berendezések elavultsága és a korszerűsítések elmaradása miatt. A szakértő szerint a gyengébb forint, a magasabb kamat, a különadók rárakódnak az energiaárakra. Ez nemcsak a magyarországi vállalkozások versenyképességét rontja, hanem a hatósági ár ellenére "átszivárog" a lakossághoz is, mert az energetikai szektoron kívüli cégek nem tudják "lenyelni" a többletköltségeiket. Mártha Imre az MTI-nek adott interjúban felhívta a figyelmet arra, hogy igen rövid az idő a Gazprom orosz céggel az új hosszú távú gázszerződés megkötésére.