A választási részvételüket biztosra vagy valószínűre ígérők körében a Fidesz-KDNP 49 százalékon áll, az ellenzéki összefogás támogatottsága 44 százalék – közölte a Századvég csütörtökön az MTI-vel a legfrissebb közvélemény-kutatása alapján. A Századvég szerint megállapítható, hogy a Fidesz-KDNP stabilan őrzi pozícióját a pártok versenyében a – vasárnap esedékes – országgyűlési választás közeledtével is. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom is 3 százalékos támogatottságot mutat, a Megoldás Mozgalom és a Normális Élet Pártja szavazóinak aránya összesen 1 százalék – mérte a Századvég, amelynek friss kutatása ezer ember megkérdezésével készült. Századvég: (El)fogy a kormány(pártok) támogatottsága - mélyponton az MSZP és az SZDSZ. A Medián 128-71 arányban biztosnak látja a Fidesz győzelmét.
A pártok támogatottságát tekintve nem változtak az erőviszonyok a Századvég felmérése szerint. A Fidesz a teljes népesség körében 24 százalékon áll, az MSZP hozza a 13 százalékot. A Jobbik támogatottsága 8 százalékos, az LMP-re a választópolgárok 2, az Együtt 2014-re 6 százalékuk szavazna. A Századvég 2013. május végén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint az elmúlt hónapokban nem változtak jelentősen az erőviszonyok a pártok támogatottságát tekintve, a kormánypártok változatlanul őrzik vezető pozíciójukat mind a teljes népesség, mind a biztos szavazó pártválasztók körében. © Stiller Ákos 2013. májusban a választókorúak 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan részt venne egy most vasárnap tartandó parlamenti voksoláson, azaz a választási aktivitás a korábbi hónapokban mértekkel azonos. Összeomlott a Fidesz támogatottsága: Válságtanácskozás, szokatlanul sok nagy fekete autó Századvég épülete előtt - Ellenszél. A pártszimpátiájukban bizonytalanok aránya gyakorlatilag február óta nem változott, továbbra is a választókorúak 44 százaléka tartozik ebbe a csoportba. A Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében 24 százalékos, az MSZP ebben a közegben 13 százalékon áll.
A felmérés szerint minél idősebb egy szavazó, annál elégedettebb a kormányfő munkájával, de a társadalom minden életkori csoportjában megvan a kormányfői munka támogatottságának a többsége. A koronavírus-járvány kezelésében is 60 százalékos többsége van a kormány politikájának, társadalmi csoportoktól függetlenül. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója a konferenciát megnyitva azt mondta, a kutatócégek együttműködnek, hogy hiteles közvélemény-kutatási adatok jelenhessenek meg "az előttünk álló nehéz fél évben, ami Magyarország jövőjéről fog szólni". A konferencián felszólaló kutatóintézetek vezetői hangsúlyozták a tudományos szempontból objektív felmérések fontosságát, és jelezték, az intézeteknél külön-külön felhalmozott szakmai tudás megosztásával reményeik szerint jobb kutatásokat tudnak majd végezni. Érdekes lehet számodra:
A tagállamok megosztottságát jól magyarázzák a közvéleményben tapasztalható különbségek Azt, hogy a nukleáris energia körüli vita elsősorban politikai természetű, jól mutatja, hogy a tagállamok megosztottsága a társadalmi támogatottságnak megfelelően polarizált. Az atompárti országokban az atomenergia elutasítottsága a legalacsonyabb: átlagosan 12 százalék. Ezzel szemben az atomellenes tagállamokban az emberek 41 százalékának véleménye szerint semennyi áramot nem szabadna nukleáris energia felhasználásával előállítani. Az atompárti országok közül a nukleáris energiát leginkább a csehek támogatják, ahol az elutasítottság mindössze 5 százalék, és a válaszadók csaknem fele (49 százaléka) szerint nagyon sok vagy sok villamos energiát kellene a technológiával előállítani. A kutatási eredmények alapján a szövetségben Bulgáriában és Magyarországon is igen magas az atomenergia támogatottsága: ezekben a tagállamokban a két kedvező kategória összesített aránya 46 és 44 százalék. Bár az atomellenes országokban a technológia elutasítottsága továbbra is magas, a politikai vezetők számára fontos figyelmeztetést jelent, hogy az elmúlt öt évben éppen ezekben az országokban csökkent a legnagyobb mértékben az emberek ellenérzése.
Tavaly volt olyan időszak, amikor ennél is rosszabb volt a helyzet, ugyanis a forintárfolyam romlása miatt még a román minimálbér is többet ért euróban, mint a magyar. A magyar minimálbér az idei választási évben nőtt bruttó 200 ezer forintra. Ezzel az 542 eurónak megfelelő legkisebb hazai bér a - tavaly óta változatlanul 500 eurós - lett minimálbér fölé kerekedett, és megelőzi a román 515 eurót, illetve a bolgár 332 eurót is. Bruttó minimálbér reálértékben 1988 óta - Ártörténet. A tavalyi harmadik legrosszabb helyezésről ezzel visszakúszott a negyedikre. A többnyire összehasonlításként szolgáló többi visegrádi országban dolgozók azonban ennél változatlanul rendre többet – a lengyelek 655, a csehek 652, a szlovákok 646 eurót - kapnak. Ezen országok előnye már a Fidesz kormányzati ciklusainak kezdetén is megvolt: 2010-ben a lengyeleknél, a cseheknél és a szlovákoknál 30-49 euróval volt magasabb a legkisebb fizetés, mint nálunk. A legutóbbi kormányzati ciklus kezdetére - vagyis két Fidesz-ciklus után -, 2018-ban a többi visegrádi ország minimálbéresei már 33-58 euróval kerestek többet az akkori magyar 444 eurónál.
Ezek a cégek a gyűjtött adatok alapján felhasználhatják az Ön érdeklődési profiljának a létrehozását, és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére is használhatják. Minimálbér 2020 bruttó brutto oder netto. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek. A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani: NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg Youtube videok betoltésekor a sütik kikapcsolása Beállítások: NORMÁL - a YouTube sütik betöltödnek az oldalba beépített videók megjelenítésekor. ANONIM - a beépített videók sütik nélkül jelennek meg.
A minimálbér abszolút értéke nem sokat mond, ha nem viszonyítjuk az inflációhoz. Az alábbi táblázatban a hivatalos inflációhoz viszonyított minimálbér értékeket is jelöljük. Ennek alapján megállapítható, hogy az 1988-as bevezetése óta a bruttó minimálbér reálértékben 2, 5-szeresére nőtt.
Sőt: Litvániában arányuk 2010 és 2018 között 13, 7 százalékról 6, 1 százalékra, Észtországban pedig 3, 8 százalékról 3, 6 százalékra csökkent. A magyarnál alacsonyabb minimálbért fizető Lettországban szintén egyre kevesebben – 11, 9 százalék helyett 7, 3 százalék – keresnek minimálbér körüli összeget. Vagyis úgy tűnik, ott a munkaerőpiac magától is a legkisebb bérek fölébe megy. Minimálbér 2020 bruttó brutto netto. A gyors ütemben felzárkózó Romániában ugyanakkor az elmúlt évtizedben 4-ről 13, 3 százalékra nőtt a legkisebb keresetűek aránya, és hasonló a helyzet Magyarországon is. A magyar minimálbéresek is többen lettek: 2010-ben még a munkavállalók 3, 2, 2018-ban viszont már a 7, 7 százaléka kereste meg csupán a legkisebb hazai fizetést. Ez azt jelenti, hogy az unióban Magyarország az első harmadban, a nyolcadik helyen áll abban a rangsorban, amely a minimálbéresek arányát vizsgálja. Az elbocsátások miatt nőtt az átlagbér Félrevezetők lehetnek a KSH által a koronavírusválság idején mért átlagos bérnövekedési adatok, mivel nem veszik figyelembe, hogy a járvány első hullámában a munkavállalók tömegei kerültek teljes állásból részmunkaidőbe, illetve fizetés nélküli szabadságra.