Forrás: Veszprémi Főegyházmegye Fotó: Veszprémi Érseki Könyvtár Magyar Kurír
Kulturális örökség napjai 2021. 09. 17. 19:52 Ünnepélyes keretek között átadták az újjáépült Lovardát a Budavári Palotanegyedben pénteken, a kulturális örökség napjai rendezvénysorozat országos megnyitóján, amelyen bejelentették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékének új elemeit is. Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos felidézte, hogy a Hauszmann Alajos tervezte és a kor legjobb mesterei által kivitelezett, eredeti Királyi Lovarda 1901-től csaknem fél évszázadon át volt a Budavári Palota dísze. Érseki Palota, Gizella kápolna látogatás - vélemények a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ Veszprém helyről. A világháború pusztításai azonban a Lovardát sem kímélték. A hiteles rekonstrukció hűen követte a századfordulós terveket, de a Lovardát belül a legmodernebb technikai megoldásokkal szerelték fel, az épület így Budapest legkorszerűbb és legelegánsabb rendezvényközpontjaként nyílhat meg – mondta. Az újjászületett Lovarda épületét a kulturális örökség napjain, szombaton és vasárnap a nagyközönség is ingyenesen megtekintheti, de a Hauszmann paripái című vezetett séta októberi alkalmain is ingyenesen látogatható.
1704 -ben az egész vár leégett, így új palotát kellett építeni. Amikor 1723 -ban gróf Esterházy Imre Veszprém püspöke lett, nekilátott a Vár újjáépítésének, rendezésének, de a rezidenciára nem volt ideje, mert 1725 -ben kinevezték esztergomi prímásnak. Később utóda, Acsády Ádám a pápai bullában feladatul kapta a püspöki épület újjáépítését. Ezt meg is tette, de se ő maga, sőt utóda, Padányi Biró Márton sohasem lakott benne. Padányi egyébként is elégedetlen volt az épülettel, szűkösnek és püspökhöz méltatlannak találta, ezért a szemináriumot helyezte el benne. Érseki Palota Veszprém | CsodalatosBorok.hu. Az őt követő, Koller Ignác püspök kezdte el építtetni a ma is álló, pompás palotát. Koller püspök már püspökké iktatása után közvetlenül felkereste Fellner Jakabot, mint ezt egy 1763 -ban küldött levélben olvashatjuk, melyet a családi jószágkormányzó írt a szintén nagy építtető, Esterházy Károly egri érseknek: "Sok a dolga a jámbornak, már a veszprémi püspök is bombardérozza pro residentia való projektumnak készítésére". Már az építés közben oly nagy híre volt a készülő mű szépségének, hogy messze földről jöttek emberek, hogy megcsodálhassák az épületet.
Az épület falképeit Johann Cymbal készítette. A palota legszebb része a kápolna, melynek mennyezetét szintén Cymbal freskója díszíti, és itt áll Padányi Bíró Márton püspök szépen művészien faragott térdeplője. A Képteremben a veszprémi püspökökről és érsekekről készült festményeket őrzik, és egy gyöngyházberakásos bútort, ami pedig Mária Terézia adománya; Koller püspök halála után ugyanis a királynő maga fejeztette be a palota építését. Nagyon értékes a kép, porcelán és bútorgyűjteménye, de talán még ennél is érdekesebb a könyvtár és a levéltár. [3] A palota május 1-jétől október 15-ig nyitva van, keddtől vasárnapig, 10-től 17 óráig. Csak idegenvezetéssel látogaható! [4] 2017. augusztus és 2018. október 5. között 1, 2 millárd forint összegben külső és részleges belső felújítást kapott. Veszprémi érseki palota. [5] Lásd még [ szerkesztés] Veszprémi püspökök listája Veszprém vára Veszprémi főegyházmegye Veszprém története Képgaléria [ szerkesztés] J. I. Cimbal: freskórészlet 17. századi bútor Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Korompay György: Veszprém (2. k. 1957. )
A játékhoz a csatlakozás mindig önkéntes, hiszen senkit nem kényszeríthetünk a szórakozásra. Úgy értelmét vesztené. Noha Coonradt nagy szerepet vállalt a módszer megalapozásában, a gamifikáció fogalmát mégsem ő alkotta meg. 2002-ben Nick Pelling használta először ezt a kifejezést. Az igazi terjeszkedéshez azonban még ez sem volt elég. Még 6 évnek kellett eltelnie, hogy megjelenjen az első "nagy dobás", a Bunchball szolgáltatás. A Bunchball volt az első olyan példa az üzleti életben, amikor tudatosan alkalmazták a gamifikációt. A játékokat rendszerbe foglalták, melyek célja az információk átadása volt, és tisztán üzleti jelleget öltött. Magyarországon az első komolyabb lépést a JátékosLét Kutatóközpont megalapítása jelentette. A kutatóközpont célja, hogy az online játékosok világát, valamint a gamifikáció hasznosságát megismertesse az érdeklődőkkel. A gamifikációval és játékkal kapcsolatban további sok érdekes információt lehet olvasni a weboldalon. Folyt. köv.! Hivatkozások: Gamification a magyar oktatásban Facebook csoport
in: Hülber László (szerk): A digitális oktatási kultúra módszertana. Eger: Eszterházy Károly Egyetem. Nádori Gergely (2012) Gamification – tananyag PIL Akadémia 2012 Pacsi Diána: Játékból nyereség - Hogyan profitálhatsz a játékosított megoldásokból? Rab Árpád: A gamifikáció lehetőségei a nem üzleti célú felhasználások területén, különös tekintettel a közép-és felsőoktatásra Új trendek az oktatásban: játékosítás (gamifikáció) az iskolában. Digitális nemzedék konferencia: Ajánlott irodalom Burke, B. (2014): Gamify: How Gamification Motivates People to Do Extraordinary Things. Bibliomotion, Brookline. Damsa Andrei – Fromann Richard (2016): Gamification and gameful approaches in education, business, and it, INFORMATIKA, Vol. XVIII. No. 1. pp 28-33. Deterding, S., Dixon, D., Khaled, R. és Nacke, L. E. (2011): From Game Design Elements to Gamefulness: Defining 'Gamification'. ACM Press, Tampere. Fromann Richárd (2014): Gamification – betekintés a netgeneráció-kompatibilis, játékos motivációk világába.