Matthew Perry-ért viszont megszakadt a szívem, és olyan jó lenne tudni, hogy mi áll a jelenlegi állapota mögött a függőségén kívül. Mert szerintem elképesztően nagy teher lehet világhírűnek lenni egy sorozat miatt, amihez az életedből 10 évet odaadtál. Az epizódban elhangzottak számomra új és érdekes infók. Jóbarátok újra együtt teljes film magyarul. Bár az lehet, hogy csak nekem volt újdonság, én eddig azt hittem, a sok nevetés csak géphang, pedig kiderült, hogy a közönség végig ott ült a nézőtéren. De n em csak passzív nézők voltak, hanem a rendezők gyakran figyelték a közönség visszajelzését és formálták azok alapján a további részeket. Monica és Chandler közös szála például csak egy egyéjszakás kalandnak indult, de a nézőknek annyira tetszett, hogy felépítették végül az egész kapcsolatukat a záróévad végéig. Kiderült még az is, hogy egy elképesztően egyszerű, de nagyszerű ötletből született a sorozat. A rendezők a 90-es években New Yorkban éltek és szimplán a saját életüknek kérdéseit, akadályait akarták vászonra vinni. A legtöbb karakterhez egy-egy ismerősük személyiségét vették alapul.
Érdekes módon amúgy Lady Gaga szereplése egész ötletes lett, szóval ő az egyik kivétel. ) Emellett pedig hiába hirdették "unscripted" darabként, néha kínosan műnek hatott, legalábbis nekem. Akad benne azért rengeteg aranyos momentum és jó volt ismét együtt látni a csapatot, mégis jóval több rejlett ebben, mint amit végül kihoztak belőle. Talán meglepetésként megtoldhatták volna egy kisebb valós epizóddal, amiben összeülnek egyet kávézni, vagy nem tudom. Mindenesetre a sorozatot tuti újrázni fogom a közeljövőben. Szeszj 2021. szeptember 10., 15:59 Nagyon szeretem őket, olyan jó volt nézni hogy mennyire erős is a kapcsolat közöttük. ♡♡ De sajnos nekem egy kicsit izadtság szagú lett, voltak olyan részek amiket nem is értettem hogy miért tettek bele, jobban halgatam volna még régi kulissza titkokat, meg a rendezők beszélhetek volna még többet, azok nagyon tetszettek benne. Sok vendég szereplőnek örültem, főleg Maggie Wheeler-nek, nagyon nagy volt. Index - FOMO - Matt LeBlanc úgy elhízott, hogy rá sem ismerni. :D Kedvet kaptam hogy újra megnézem a sorozatot.
Mégis, annyira meghatározó a Jóbarátok, hogy az évfordulókra valamilyen eseményt össze kellett hozni. Így született meg a műfaji trifle-torta, az Újra együtt. A Reunion egyszerre farewell kulisszák mögötti show, epizód remake, interjú és homage. Ez a kívánságkosár pedig a lehető legjobb döntés volt, hisz a történet elvarrt fonalának újra bontása akár tönkre is tehette volna azt az időkapszulát, amit a Jóbarátok jelent. Az esszenciáját, hisz ez a sorozat azt a családmodellt mutatta be, amelyet mind magunkénak érzünk, amikor a barátok jelentik a családot. Jóbarátok újra együtt felirat. Ez az időszak valóban körülbelül egy évtizedet tesz ki. De az igazi barátságok nem szakadnak meg. Friends Reunion Special – Photography by Terence Patrick A nyitó szegmens éppen ezért olyan megható, ahogyan a most már középkorú szereplők az ikonikus helyszínre belépve megfiatalodnak, hála a közös emlékeknek. A Jóbarátok azért tudott olyan sikeres lenni, mert a színészeken valóban érződött a kötődés, az egymás közti kémia. Persze be lehetne mindezt tudni a marketing-gépezetnek és a színészetnek, de az elmúlt években is többször voltak apróbb találkozások, ahogyan ők maguk is elmondják, a kapcsolattartás nem szakadt meg.
Mélyen az erdőben (2000) Deep in the Woods Kategória: Horror Thriller Tartalom: Öt fiatal színész felkérést kap, hogy adják elő a mesebeli Piroska történetét egy különc, gazdag arisztokrata és árva unokája előtt. A fiatalok készségesen ráállnak a dologra, mivel úgy vélik, a tetemes fizetség és a kényelmes ágyak kellemes változatosságot jelentenek majd a hétköznapi turnékhoz képest. Amint a gyönyörű, neurotikus fiatal lányok és fiúk elindulnak, az utóbbiak egyre gyorsabban vezetnek, s a levegő megtelik féltékenységgel, szexszel és egoizmussal... A(z) DITW meghatározása: Mélyen az erdőben - Deep in the Woods. Folyamatosan zúgolódnak, ráadásul közben aggasztó hírek érkeznek vad erőszakról és véres sorozatgyilkosságokról. Valami szörnyűség rejtőzik a távoli erdőségekben. A feszültség egyre nő... Amikor megérkeznek az erdő mélyén megbúvó, csodálatos gótikus kastélyba, már első pillantásra nyilvánvaló, hogy vendéglátójuk, Axel de Fersen báró pont olyan különc, mint amilyennek látszik. Ráadásul a zavarba ejtő vendéglátó éjszaka el is tűnik, csak néhány vérfolt marad utána.
2000-11-30 Promenons-nous dans les bois 2000. Claude Chabrol filmje után egészen franciára hangolódva ült be az ember, és valamiféle folytatásra számított volna, gondolva, hogy biztos van ott még bőven, ahonnan ez a jó kis francia cucc származik (a Köszi a Csokit! ), de az élet nem hatos borda. Egy kulcslyukat látunk, majd egyre közelebb és közelebb kerülünk, míg végül már egy szobát látunk. A szobán belül egy nőt, aki egy széken ülve egy mesét olvas fel az ágy mellett, és ez a mese a Piroska és a Farkas. Ennél azért valamivel többet várunk volna, de ez még mindig nem minden, mert a nő nyakára perceken belül egy drót tekeredik, és meghal. Szóval horrorfilm akar lenni. Csodás. Azt persze senki nem gondolja komolyan, hogy a francia Filmnapok miatt most egyszeriben elkezdjük utálni az amerikai filmeket, és ez persze különben sem lenne okos dolog, mert a film Amerikából származik, plusz a filmek 90 százaléka amerikai. Mégis, valahogy felmerül az emberben, hogy egy B kategóriájú horrorfilmet nem szívesen nézne meg, ha már választani lehet, és az várná, hogy egy Francia Filmnapok alkalmával ennek az esélye valahogy leminimalizálódik, esetleg nullára esik vissza.
Így aztán persze nemcsak az utolsó percek változtak meg, hanem egy sor egyéb lényeges motívum is. A legjelentősebb alighanem az, hogy míg a korábbi verzióban Mattie Ross a női emancipáció bajnoka is volt, addig Mattie neme ma már nem annyira fontos vagy érdekes. Az számít csupán, hogy gyerekemberről van szó - de az olyannyira, hogy a Coenek ezúttal jóval hamvasabb megjelenésű lánykát választottak a fontos szerepre (Hailee Steinfeld számottevő tehetséggel domborít élete legelső mozijában). A sötétséggel és a halállal állandóan érintkező felnőttvilág irányába kanyargó odisszeára leshetünk hát rá - mely világot nemcsak a lezajló események határozzák meg, hanem (westernfilmtől korántsem szokatlanul) maga a környezet is. A félszemű egyik kétségtelen főszereplője a finoman hátborzongatónak mutatott erdő, amelyben bármi megtörténhet, ahol kényelmesen elfészkelheti magát a gonosz, és ahol akármelyik percben másviláginak tetsző, ám nagyon is földszagú alakok imbolyoghatnak elő a fák mögül (kalapemelés Jarmusch előtt - csak hogy a kézjegyszerű utalások is megmaradjanak).