7 perc olvasás "A király pedig nem volt képes felállítani a csatarendet. 1241 április 11 janvier. És ha a magyarok a sereg egy-egy részéből összevegyülten vonultak a harcba, a tatárok szembejöttek velük nyilaikkal, és arra kényszerítették őket, hogy visszavonuljanak a sereg körletébe, úgyhogy a szerfölött nagy hőség és a helyszűke következtében akkora fáradtság vett erőt rajtuk, hogy a király és a kalocsai érsek, akik aggódva rettegtek, sem fenyegetésekkel, sem hízelgésekkel, sem buzdítással nem voltak képesek harcba küldeni őket. […] Végül […] a tatárok kissé félrehúzódva önként utat engedtek nekik maguk között minden nyíllövés nélkül. […] És amikor már több oldalon is nyitva állt az út a királyi csapat előtt, a király anélkül, hogy felismerték volna, utat talált az erdő felé…" (Rogerius: Siralmas ének, egykorú visszaemlékezés) Regisztráljon és olvassa a teljes cikket! Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat a Rubicon Online-on.
Szerző: Tarján Tamás 1241. április 11-én vívták a tragikus Muhi melletti ütközetet, melyben a IV. Béla király (ur. 1235-1270) vezette magyar sereg katasztrofális vereséget szenvedett Batu kán mongoljaitól, akiket helytelenül tatárokként szoktunk a magyar nyelvben azonosítani (pl. 1241 április 11. a tatárjárás kifejezésben; a tatárok valóban segédnépekként szolgáltak a mongolok alatt, de nem ők vezették a hordát). A mongol törzsek Belső-Ázsia hatalmas pusztaságain egyesültek még 1206 táján Dzsingisz kán vezetésével, majd pár évtized alatt meghódították az ázsiai sztyeppét, betörtek Kínába, elfoglalták Szamarkandot, Perzsiát, megsemmisítették az orosz fejedelemségeket, és az 1240-es esztendő környékén megközelítették a Kárpátok hegykoszorúját. Magyarországon Julianus barát úti beszámolóiból és a IV. Bélához menekülő nomád kunok elbeszélései alapján rengeteg információról rendelkeztek a mongolok harcmodoráról és támadási szándékáról, Ögödej nagykán 1237 során levelet is küldött Bélának, hogy behódolásra bírja őt.
A pusztítás mérhetetlenül nagy volt, főként a keleti országrészeken, ahol egy évig garázdálkodtak a tatárok. Bár pontos adatok nincsenek, de feltételezik, hogy a lakosságnak mintegy fele elpusztult. IV. Béla király nagyszabású vár építtetésbe kezdett. A királyi székhely átkerült Budára, ahol várat építettek. Ezt a részt hívják ma is budai Várhegynek. Okulva előző politikájából, ha mértékkel is, de folytatta apja II. András nyomán a királyi birtokok adományozását, azzal a feltétellel, hogy várat kell azon építeni. Soha nem látott számban épültek így a várak (ennek köszönhetően a király halálakor már közel 100 kővár állott szerte az országban), azonkívül újjáépültek városok és falvak. Mesterembereket hozatott és az elnéptelenedett területekre idegenből hívott (német, szlovák, román) telepeseket. Visszahívta a kunokat is, akik az Alföldön kaptak legelőket, és akik évszázadok múltán nyelvüket is elfeledve, magyar szántóvető emberekké váltak. Ha erre jársz, várlak: A muhi csata emlékezete - 1241. április 11.. Fiára, Istvánra egy 28 év alatt újjáépített, virágzó, megerősödött királyságot hagyott hátra, így joggal tiszteljük második honalapítóként.
Területalapú támogatás bevallása Idézet Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni! A kieg. tev. folytató egyéni vállalkozó (nem mezőgazdaság a fő tevékenység) a tulajdonát képező gyepek után 731. 000, -Ft területalapú támogatást kapott. Mezőgazdasági tevékenységből más jövedelme nem volt. Ezen 731. 000, -Ft után meg kell fizetnie az adót, ill. be kell vallania? Ráadásul hab a tortán, hogy mivel köztartozása van, így a 731. 000, -Ft-ból vontak le nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot, munkaadói járulékot, stb. (Nem tudta megfizetni az alkalmazott után a közterheket. ) Ezt nem lehet esetleg költségként elszámolni a folyósított támogatással szemben? Adófórum • Téma megtekintése - Területalapú támogatás bevallása. Segítségeteket előre is köszönve, üdv: Tündér tündér Hozzászólások: 0 Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:20 am Szerző: Ági25 » kedd feb. 23, 2010 7:34 am Szia! A apú támogatás mindenképpen bevétel és a megfizetett nyugdíj és járulék pedig ktg. Tehát, én úgy gondolom, hogy a támogatást mindenképpen el kell számolni bevételként és az abból levont járulék tartozást pedig ktg.
A zöldítés becsült összege várhatóan 2015-ben mintegy 80-81 euró/hektár lesz. tovább Szegedről Hódmezővásárhelyre költözik a Csongrád megyei MVH Hódmezővásárhelyre költözik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Csongrád megyei központja Szegedről – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán sajtótájékoztatón. tovább Erdőtelepítés után is járna területalapú támogatás – MEGOSZ Nagyrendezvény (+VIDEÓ) A MEGOSZ Jubileumi Nagyrendezvényét bemutató cikksorozatunk folytatásában az erdészeti támogatások és az új erdőtörvény néhány részletével ismerkedhetnek meg Olvasóink. Teljes összegű területalapú támogatáshoz ezt tudnia kell – Agrárágazat. tovább A MÉDOSZ elutasítja az agrártámogatási rendszer és a birtokpolitika átalakítását A Mezőgazdasági, Erdészeti, Élelmiszeripari és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete (MÉDOSZ) megdöbbenéssel fogadta a kormány döntését az agrártámogatási rendszer átalakításáról, és a mezőgazdaságot érintő teljes támogatási rendszer megismertetését sürgeti – áll a szakszervezet sajtónyilatkozatában, amit csütörtökön juttatott el az MTI-nek.
A területünk harmadáról egyik pillanatról a másikra eltűnt a vevő. Búza, kukorica, olajtök került ide. Prágai Udvarkert: Húzd meg, ereszd meg: 2015 után nincs területalapú támogatás 1 hektár alatt. Az utóbbihoz teljes gépparkunk és szárítónk is van, termeltetjük is, de nagyon hektikus a piaca. A többi területen hazai felvásárlóknak termelünk gyógynövényeket, lényegesen rosszabb áron, mint a németeknek. Ha most még 5-10 új szereplő megjelenik a piacon, mondjuk egy többéves, könnyen termeszthető, kevéssé lopott cickafarkkal, akkor ennek a piacnak is befellegzett…" A teljes cikket elolvashatja februári lapszámunkban, majd hamarosan itt, a honlapunkon is.
Előzetes részvételi szándékát, vagy információ igényét ezeken az elérhetőségeken, vagy a következő címeken tudja jelezni: Levelezési cím: 1021 Budapest, Budakeszi út 91., Telefon: 06-1-391-42-90; Fax: 06-1-391-42-99 Célunk az erdőterületek természetességének megőrzése, és az ezt segítő, az országba érkező, az erdő és az erdőgazdálkodás minőségét javító támogatások teljes mértékű lehívása, kifizetése az erdőgazdálkodók, erdőtulajdonosok számára. Duska József MEGOSZ
A legkisebb támogatható terület 1 hektár. A támogatás területalapon, egyszerű módon, az egységes kérelmekkel együtt, vagyis minden év május 15-ig (! ) igényelhető. Ugyanakkor ez az időpont majdnem 1 hónappal, ( június 9-ig) meghosszabbítható, mivel ekkor is befogadják az erre irányuló kérelmeket, igaz, hogy egyre csökkenő (1% csökkenés munkanaponként) támogatási hányaddal. Továbbá, aki május 15-ig benyújtja az egységes kérelmet, az május végéig szankciómentesen módosíthatja az abban foglalt adatokat. A támogatás mértéke az adott Natura erdőterület faállománya korától és fafajától függően mintegy 12 – 70 ezer Ft/ha/év (40-230 EUR/ha/év) között változik az érintett erdők korának és fafaj összetételének függvényében. Kérjük, hogy mindenki terjessze ennek a lehetőségnek a hírét, hiszen az itt felhasználható keret 2014-20 között meghaladja a 25 milliárd (! ) forintot, ami rendkívül nagy összeg a magyar magánerdő gazdálkodás újkori történetében! Mi a teendő, ha Erdő-Natura támogatást szeretne igénybe venni Ha meg akarja tudni, hogy van-e naturás erdőrészlete, akkor a községhatár és a helyrajzi szám ismeretében ellenőrizheti az alábbi, a jogszabály mellékletében felsorolt helyrajzi számok listája alapján a következő linken: Amennyiben van támogatható naturás erdőterülete, de még nem bejelentett erdőgazdálkodó (nem működő magánerdő), akkor ezt a bejelentést a területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságánál minél előbb meg kell tennie előzetes telefonos időpont egyeztetéssel.