Életének 67. évében, hosszan tartó betegség után kedden meghalt Olescher Tamás Munkácsy-díjas festőművész, díszlettervező, performer. Olescher Tamás 1954. május 31-én született Budapesten. Az 1970-es években hamar kapcsolatba került az alternatív művésztársadalommal, amelynek tagjai a "tűrt" és "tiltott" kategória határán mozogtak. Később az alternatív művészet szervezője lett. Akkor rendezte meg a Rock Session I. koncertet a hűvösvölgyi Heinrich István utcában álló Magyar Szentföld-templomban. Azokban az években dolgozott a Bercsényi Klub programszervezőjeként is. Ahogy itthon fogyott körülötte a levegő, elhatározta, hogy külföldön próbál szerencsét. Mivel édesapja szász származású volt, Nyugat-Németország felé vette az irányt. A 80-as években Frankfurtban élt, kortárs zenei műsorokat szerkesztett, színházi-, zenei- és tánc előadásokat rendezett. 1988-ban megkapta Frankfurt város művészeti díját. Amikor a nyolcvanas évek végén hazaköltözött, létrehozta a Multi Média Színházat, amelyet az eklektikus festészet, a néptánc, a zene, a videó, azaz a hagyományos és a modern művészeti ágak és stílusok együttes alkalmazása jellemzett.
A 80-as években Frankfurtban élt, kortárs zenei műsorokat szerkesztett, színházi, zenei és táncelőadásokat rendezett. 1988-ban megkapta Frankfurt város művészeti díját. Amikor a nyolcvanas évek végén hazaköltözött, létrehozta a Multi Média Színházat, amelyet az eklektikus festészet, a néptánc, a zene, a videó, azaz a hagyományos és a modern művészeti ágak és stílusok együttes alkalmazása jellemzett. 1995 óta irányította a II. Kerületi Önkormányzat fenntartásában működő Vízivárosi Galériát. Alkotó művészként az emberi élet értelme foglalkoztatta. Művei egyszerre mélyen szakrálisak, élénk színviláguk ugyanakkor az élet ősi, népies, elemi erejű igenléséről tanúskodnak. Művészetének egyik kulcsszava a harmónia. Olescher Tamás 1982 óta állított ki rendszeresen csoportos és egyéni kiállításokon. 1991-ben a Műcsarnokban, 1996-ban a Vigadó Galériában, 2015-ben az Újbuda Galériában volt egyebek között egyéni kiállítása. Művei hazai közgyűjteményekben a Magyar Nemzeti Galériában, a Szombathelyi Képtárban és a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban találhatók meg.
Amikor a nyolcvanas évek végén hazaköltözött, létre hozta a Multi Média Színházat, amelyet az eklektikus festészet, a néptánc, a zene, a videó, azaz a hagyományos és a modern művészeti ágak és stílusok együttes alkalmazása jellemzett. 1995 óta irányította a II. Kerületi Önkormányzat fenntartásában működő Vízivárosi Galériát. Alkotó művészként az emberi élet értelme foglalkoztatta. Művei egyszerre mélyen szakrálisak, élénk színviláguk ugyanakkor az élet ősi, népies, elemi erejű igenléséről tanúskodnak. Művészetének egyik kulcsszava a harmónia. Olescher Tamás alkotása (Fotó/Forrás: Kovács Attila / Semmelweis Egyetem) Olescher Tamás 1982 óta állított ki rendszeresen csoportos és egyéni kiállításokon. 1991-ben a Műcsarnokban, 1996-ban a Vigadó Galériában, 2015-ben az Újbuda Galériában volt egyebek között egyéni kiállítása. Művei hazai közgyűjteményekben a Magyar Nemzeti Galériában, a Szombathelyi Képtárban és a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban találhatók meg. Németországban is több közgyűjtemény őrzi munkáit.
Életének 67. évében elhunyt Olescher Tamás Munkácsy-díjas festőművész, díszlettervező, perforemer – tudatta a család. A tájékoztatás szerint az alkotót hosszan tartó betegség után kedden érte a halál. Olescher Tamás 1954. május 31-én született Budapesten. Az 1970-es években hamar kapcsolatba került az alternatív művésztársadalommal, amelynek tagjai a "tűrt" és "tiltott" kategória határán mozogtak. Később az alternatív művészet szervezője lett. Akkor rendezte meg a Rock Session I. koncertet a hűvösvölgyi Heinrich István utcában álló Magyar Szentföld-templomban. Azokban az években dolgozott a Bercsényi Klub programszervezőjeként is. Ahogy itthon fogyott körülötte a levegő, elhatározta, hogy külföldön próbál szerencsét. Mivel édesapja szász származású volt, Nyugat-Németország felé vette az irányt. A 80-as években Frankfurtban élt, kortárs zenei műsorokat szerkesztett, színházi-, zenei- és tánc előadásokat rendezett. 1988-ban megkapta Frankfurt város művészeti díját. Amikor a nyolcvanas évek végén hazaköltözött, létre hozta a Multi Média Színházat, amelyet az eklektikus festészet, a néptánc, a zene, a videó, azaz a hagyományos és a modern művészeti ágak és stílusok együttes alkalmazása jellemzett.
Főoldal Képzőművészet A festőművész, díszlettervező, performert életének 67. évében érte a halál. Olescher Tamás 1954. május 31-én született Budapesten. A 70-es években az alternatív művészet szervezője volt. A 80-as években Nyugat-Németországban, Frankfurtban élt, kortárs zenei műsorokat szerkesztett, színházi-, zenei- és tánc előadásokat rendezett. 1988-ban megkapta Frankfurt város művészeti díját. Ugyanabban az évben költözött haza, budapesti alternatív színházát, a Multi Média Színházat mint rituális közösségi színházat működtette. Az eklektikus festészet, a néptánc, a zene, a videó, azaz a hagyományos és a modern művészeti ágak és stílusok együttes alkalmazása jellemzett. Metafizikus, spirituális vagy biblikus-szakrális jellegű színes festményei, díszlettervei a világ teremtésének, a káoszból egy centrum (vagy kereszt) köré rendezésének körkörös, rituális, meseszerű megjelenítései – írja róla az Artportál. Fotó: Olescher Domonkos / 1995 óta irányította a II. Kerületi Önkormányzat fenntartásában működő Vízivárosi Galériát.
Magyar Festők Társasága, Olof Palme Ház, Budapest • Szentek virágai, virágos szentek, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest • Kerék, Belvárosi Művészek Társasága, Nádor Galéria, Budapest 2004 • Teremtő a teremtésben, Olof Palme Ház, Budapest • Magyar Kollázs, Városi Művészeti Múzeum, Győr • Rózsa, rózsa mit csinálsz? Tragor Ignác Múzeum, Vác • Művészpénz, Nádor Galéria, Budapest 2005 • Áldozat – Oltár – festmény, Olof Palme Ház, Budapest • Genezis, II. keresztény Ikonográfiai Biennále, Kecskemét, Cifrapalota • Kass János és barátai, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • 75 művész a XI. kerületből, Hadik Kávéház, Budapest • Scheffer Galéria, Budapest 2006 • Szív-ügyek, MűvészetMalom, Szentendre • III. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé, Cifrapalota, Kecskemét • Galerie des Wahnsinns, Ratingen-Düsseldorf 2007 • Haraszty István gyűjteménye, KOGart-Ház, Budapest • Távoli fények – közelítő színek – a régi japán művészet és a modern látásmód, Szombathelyi képtár és Déri Múzeum, Debrecen és Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Tavaszi Játék, Magyar Festők Társasága kiállítása, MűvészetMalom, Szentendre 2008 • Távoli fények – közelítő színek, Vaszary Képtár, Kaposvár • IV.
A sorozatban végső soron az összes nő szörnyen boldogtalan, folyton egymást vigasztalják. Ha az ember objektíven nézi, akkor a sorozat elkeseredett nőkről szól, akik keresik az élet értelmét, de nem találják. – a mai woke Szex és New York és a Sex Education sorozatok pedig az ötvenes évek sztálinista propagandájára emlékeztetnek.
És akkor ne feledjük az új karaktert, Che Diazt, akiért sokan rajonganak, sokan utálnak, illetve Miranda férjét, Steve-et, akinek karaktere elég sanyarú sorsra jut a sorozatban – utóbbi szálon szintén rengetegen fel vannak háborodva. Nemcsak a nézői reakciók, a kritikák is vegyesek, mindezek ellenére a sorozat premierje a csatorna eddigi legnézettebb sorozatbemutatója lett. És akkor jött egy újabb botrány, ami sötét árnyékként vetül az szériára: a Mr. Biget alakító Chris Noth-t több nő is szexuális visszaéléssel és erőszakkal vádolja, ami miatt a színész utolsó jelenetét, amikor az És egyszer csak… fináléjában megjelent volna egy visszaemlékezés részeként, ki is törölték, az alkotók és a színészek pedig elhatárolódtak tőle. Fotó: Bobby Bank/GC Images/Getty Images De most akkor lesz második évad? Még két rész van hátra a sorozatból, de egy jól értesült forrás már arról számolt be az egyik pletykalapnak, hogy igen nagy a valószínűsége egy második évadnak. Miért szeretjük a Szex és New Yorkot?
A rész végére az egész szálat pedig azzal simítják el, hogy a házaspárnak lesz egy kutyája(! ), ez menti meg a házasságukat. Aha... 3. Prűd hozzáállás a szexhez A Szex és New York elvileg a szexuális szabadságot és a függetlenséget jelképezi, és még a címében is ott virít a szó: szex, ám valójában a sorozat elég prűden állt ehhez a témához. Folyamatosan téma, hogy mi helyes, és mi helytelen az ágyban, mikor például Charlotte megosztja barátnőivel, hogy új pasija szeretné rávenni az análra, az értelmes pro és kontra érvek helyett, Samen kívül mindenki úgy reagál, mintha kb. azt kérte volna tőle a pasi, hogy gyilkoljon meg valakit. Mit szólnának akkor A szürke ötven árnyalatához? Jó, Sam tudjuk, mit szólna... 4. Sarkos vélemény a szexuális identitásról A legkifogásolhatóbb téma a listán, ám mentségükre szóljon, hogy a sorozat idején még tényleg más idők voltak. Van például egy olyan rész, amiben Carrie azt fejtegeti, hogy létezik-e egyáltalán olyan, hogy biszexuális, vagy ezt a szót inkább csak azokra használják, akik épp elindultak a "melegváros" felé.
A Szex és New York-nak volt pár meredek pillanata, amit ma már biztosan nem mernének bevállalni! © HBO Néhány hónapja érkezett meg minden idők egyik legkultikusabb sorozata, a Szex és New York folytatása. A 6 évadot és 2 filmet megélt sztori rebootjára évek óta rengetegen vártak, a rajongók mindeközben többször is újra nézték a régi részeket, és így vagyunk ezzel mi is. Mindeközben viszont egész döbbenetes volt a felismerés, hogy a Szex és New York 2021-re mennyire elavulttá vált. 20+ év alatt a világ rengeteget változott, a sorozat kirekesztő, sztereotipizáló, és néhol már-már rasszista jelenetei napjainkban egyszerűen nem állják meg a helyüket, sőt, kifejezetten durvának hatnak. A Szex és New York -ra tehát ráfért a ráncfelvarrás, az új epizódok viszont egészen megosztották a nézőket. Nos, mi kíváncsiak voltunk arra, hogy hogyan állják majd meg a helyüket a lányok ebben a mai világban, mindeközben viszont szomorú volt, hogy pont az a Samantha Jones nem tért vissza, akinek karakterét annak idején a legvitatottabbnak állították be, miközben két évtized távlatából pont ő az, aki felfogásával nagyon is mainak hat.
A nézettséggel viszont biztosan nem volt probléma, így, nem tudni, hogy ezért-e, vagy épp bizonyítási kényszerből, hogy tudnak jobbat is, de az első pletykák után tényleg berendelte az HBO a második évadot az És egyszer csak... -ból. Az biztos, hogy Samantha arca most sem fog felbukkanni, viszont rajta kívül mindegyik főszereplőt viszontláthatjuk. A készítő, Michael Patrick King mindenesetre így nyilatkozott: Örülök és izgatott vagyok, hogy még több történetet mesélhetek el ezekről az élénk, merész karakterekről, akiket ezek az erőteljes, csodálatos színésznők alakítanak. Aki nem bírja ki a folytatásig, az HBO-n látható dokumentumfilmben beleshet a kulisszák mögé: Forrás: TheCut Nyitókép: HBOMax
Az 1998 és 2004 között futó sorozat nyilvánvaló hibái ellenére is több volt puszta szórakoztatásnál, fontos vízválasztó volt abban, ahogy a nők szexuális szabadságáról gondolkodunk. Megmutatta például, hogy a nők szexuális tárgyként kezelése előbb-utóbb visszaüt: mi történik, ha a nők az ágyban is úgy kezdenek el viselkedni, mint a férfiak, és nem csak a munkahelyükön? Mi történik, ha a nő is (ki)használja a férfit? Mennyire mélyre lehet süllyedni az alkalmi viszonyok, egyéjszakás kalandok láncolatában, ha az egész nem más, mint egy kétségbeesett tapogatózás a felnőtt, érett párkapcsolat felé – ami aztán el is érkezik a végén. A sorozat megerősítette, hogy igenis, a szexualitás kifigurázható, lehet és szabad róla beszélni, és ez csökkenti a kiszolgáltatottságot is. Egy másik, állítólagos bennfentes pedig úgy véli, hogy szerinte be akarják majd bizonyítani az alkotók, hogy igenis jogos volt a történet tovább fűzése, és szeretnék, ha ezt a rajongók is így éreznék, kerül, amibe kerül. Hivatalos állásfoglalás még nincs, egyelőre szó sem volt róla az HBO Max részéről, hogy berendelik-e a második évadot.
Ki tudja, mindenesetre azt már most érezni, hogy ennek a piálás-témának még fontos szerepe lesz az események későbbi alakulásában. HBO Baj tehát akad mindenkinél – a hangulat mégsem lesz éjsötét, csak élesen kontrasztos, és ami fontosabb, sokkal valódibb, mint valaha. Az eredeti szériát és a mozifilmeket is jegyző ötletgazda-forgatókönyvíró, Michael Patrick King kívül-belül ismeri ezt a történetet és a szereplőit is, és ebben a mostani folytatás-reboot mixben is megtalálta annak módját, hogy életszerűen, hitelesen, és mégis az eredeti sorozat atmoszféráját megtartva folytassa a sztorit. És valóban folytassa, ne csak úgy tegyen – pedig nem kis feladat évtizedekkel később felvenni a fonalat egy történetben úgy, hogy az ne kizárólag cseppfolyósított nosztalgiázás legyen, hanem térben, időben beágyazottan, a meglévő szereplők személyiségének megfelelően tovább haladjon a jövő felé, miközben visszautal a múltra. A sorozat jelenbe ágyazását például egészen elegánsan sikerült megoldani: az alaphelyzet az eredeti sorozat örökségéhez híven fejlődéspárti és modern, így például Carrie-ék természetesen haladtak a korral, nem lettek boomerek, nem tesznek úgy, mintha nem történt volna meg az okostelefon-robbanás, vagy nem köszöntött volna be a közösségi média kora.