Elkészítési idő: nettó 20 perc, bruttó 2, 5 óra Alapanyagok: 1/2 kg liszt 1/4 kg zsír 1/4 kg cukor 2 kg alma lereszelve A lisztet, cukrot és a zsírt összegyúrom, fél órát pihentetem a hűtőben. Két darab, a tortaforma méretével megegyező méretű, fél centi vastag korongot nyújtok belőle. Az egyiket a forma aljára rakom, rápakolom a kinyomkodott almát, beborítom a másik koronggal. Ízőrző: Almás pite. Villával megszurkálom, előmelegített 150 fokos sütőben 2 órát sütöm. Nem kell cukor a töltelékbe, a savanykás frissesség a lényeg. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
A hideg vajat felkockázzuk, rászitáljuk a lisztet, a kétféle cukrot, sót és a tojásokat is hozzáütjük. Kézzel vagy késes robotgéppel sima állagúra dolgozzuk. Kigömbölyítjük és folpackba csomagoljuk és mehet a hűtőbe egy órára. Addig elkészítjük az almás tölteléket. Az almákat meghámozzuk és kisebb kockákra vágjuk. Meglocsoljuk a citrom levével, hogy ne barnuljon. Ráreszeljük a citrom héját és bele szórjuk a fahéjat is. Az almalevet egy fazékban gyöngyözésig felmelegítjük, 2 dl kiveszünk belőle, abban simára keverjük a két csomag pudingport a cukorral. Ezt a masszát visszaöntjük a többi, forró almaléhez és megfőzzük. Pudingszerű masszát kapunk. Ezután beleforgatjuk az alma kockákat és langyosra hűtjük. Tomakonyha: Almás pite – ahogy azt kell!. Ha a tészta eleget pihent a hűtőben és az almás massza langyosra hűlt, előmelegítjük a sütőt 175 fokra. A tésztánkat a tortaforma méretére nyújtjuk, illetve akkora kör alakra, ami a széléig is felér. Beborítjuk alulról, oldalról vele a sütőformát. A pudingos-almás tölteléket belekanalazzuk és mehet is a sütőbe, 50-60 perc alatt aranybarnára sütjük.
"A némafilmes örökségünk rettenetesen kevés, a teljes némafilmes filmgyártásnak alig a 7 százaléka maradt fenn tudomásunk szerint, miközben több mint négyszáz film készült alig több mint tíz év alatt. " Ezek nagy része tehát elkallódott, elveszett. Ugyanakkor, köszönhetően az NFI Filmarchívum nemzetközi kapcsolatrendszerének, folyamatosan kerülnek elő filmek a nagyvilágban. A szakember megjegyezte, néha Magyarországon, akár Erdélyben, is érik őket meglepetések. Elsősorban olyan filmszalagokra kell gondolni, amiről az ember nem tudja, hogy mi is pontosan, ezért felhívja az archívumot, és akkor kiderül, hogy egy nitrofilm kallódott a padláson. A műsorban az is elhangzott, hogy 1901 és 1910 között olyan fejlődésnek indult a magyar film, aminek köszönhetően 1910 utáni időszakban igazi magyar filmművészetről lehet beszélni. Ebben az időben nem is Budapest-központú volt a gyártás, inkább vidéken próbálkoztak elsőként a filmek készítésével. A filmmegőrzéssel komolyabban viszont csak a második világháború után kezdtek foglalkozni Magyarországon.
(1973) 141 perc a Befejezetlen mondatból (1974) Az ötödik pecsét (1976) Töredék az életről (1979) Mephisto I-II. (1981) Visszaesők (1982) Kettévált mennyezet (1982) Redl ezredes I-II. (1984) Lutra (1986) Tüske a köröm alatt (1987) Küldetés Evianba (1988) Rokonok (2006) Tévéfilmek: Bors 1-15. (1968) Őrjárat az égen (1970 - tévésorozat) A fekete Mercedes utasai (1973) És mégis mozog a föld (1973 - tévésorozat) Pokol - Inferno (1974) Téli sport (1974) Uraim, beszéljenek! (1974) Gilgames (1975) Muslicák a liftben (1977) Megtörtént bűnügyek (1978) Mesék az Ezeregyéjszakából (1978) Az elefánt (1978) Családi kör (1980) Petőfi (1981 - tévésorozat) Halál a pénztárban (1981) Kémeri (1985 - tévésorozat) Míg új a szerelem (1986) Zsarumeló (1986) A védelemé a szó (1988) Linda (1984-89) A próbababák bálja (1991) Angyali történetek (2000) A Morcogi (2008) Benedek Elek meséi mesélő