Ezt az esetet nevezzük törvényes öröklésnek. Amennyiben a végintézkedés az örökhagyó vagyonának csak egy részére vonatkozik, akkor a fennmaradó rész tekintetében a törvényes öröklés szabályai szerint történik az öröklés. A törvényes örökösök elsősorban az örökhagyó leszármazói (gyermek, unoka stb. ), akik mellett a túlélő házastárs is örököl. Ha leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, akkor az örökhagyó házastársa és szülei örökölnek a törvényben foglalt megosztás szerint. Ha sem leszármazó, sem szülő nincs (vagy nem örökölhet), akkor a túlélő házastárs az egyedüli örökös. A törvény részletesen megszabja az öröklés rendjét azokban az esetekben is, ha a fenti öröklési rend nem érvényesülhet, tehát például nincs házastárs (vagy nem örökölhet) és nincs szülő sem, aki örökölhetne. Az élettárs öröklése Az élettárs öröklése tekintetében nagyon fontos tudni, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az örökhagyó élettársa nem törvényes örökös. Ezért, ha az örökhagyó végintézkedést nem tett, vagy tett ugyan végintézkedést, de abban az élettársára nem hagyott semmilyen vagyontárgyat, akkor a túlélő élettárs nem örökölhet az örökhagyó után.
Az élettársak kérhetik a nyilatkozat bejegyzését az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába. Azonban ez a fajta nyilvántartásba vétel nem hoz létre bejegyzett élettársi kapcsolatot, így ilyen esetben végintézkedés hiányában nem örökölhet az élettárs. Ha az élettárs örököl, akkor őt nem illeti meg az öröklési illeték alóli mentesség, ami a házastárs számára biztosított. Ezért az élettárs öröklése esetén főszabály szerint 18%-os öröklési illetéket köteles fizetni. Amennyiben lakástulajdont vagy lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot (pl. haszonélvezeti jogot) örököl, akkor az illeték mértéke 9%. Ebben az esetben is kivételt képez a bejegyzett élettárs, akit a túlélő házastárs státusza illet meg. Így a bejegyzett élettársak illetékmentesen örökölhetnek az elhunyt élettársuk után. A túlélő élettárs egyéb igényei a hagyatékkal szemben Ha a túlélő élettárs nem örökölhet az örökhagyó után, ez nem jelenti, hogy a hagyatékkal szemben semmilyen követelése nem lehet. Hosszabb élettársi kapcsolat esetén gyakori, hogy az élettársak vagyona az élettársi kapcsolat alatt növekszik, mivel újabb vagyontárgyakat szereznek az együttélés alatt.
Összességében, az új kódex lényegesen változtat a túlélő házastárs leszármazók melletti öröklésére vonatkozó szabályokon. értelmében ugyanis a túlélő házastárs már nem a teljes hagyatéki vagyonra kiterjedő haszonélvezeti jogot örököl, ugyanakkor a módosított szabályok értelmében a törvény, leszármazók mellett, a haszonélvezeti jogon felül egy gyermekrészt is biztosít az özvegy számára a hagyaték többi részéből. Dr. Szabó Zsófia végezetül megjegyezte: az özvegyi haszonélvezeti jog felülvizsgálatakor a jogalkotó számára fontos mérlegelendő szempont volt az is, hogy a haszonélvezeti joggal terhelt tulajdon erősen csökkent értékű hitelbiztosítékot képez.
A módosított szabályok értelmében ugyanis leszármazók hiányában a túlélő házastárs az 1959-es Ptk. -val ellentétben nem az egész hagyatékot, hanem az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat örököli. A hagyaték többi része tekintetében, leszármazók hiányában a túlélő házastárs nem egyedül lesz állagörökös, ugyanis a hagyaték örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat meghaladó részének csak a felét fogja örökölni, a másik felét pedig az örökhagyó szülei örökölik fejenként egyenlő arányban. Az új Ptk. -hoz fűzött Kommentár e rendelkezés kapcsán kifejti, hogy a legfontosabb megfontolás ebben a tekintetben az, hogy az örökhagyó idős szülője támogatóját, adott esetben eltartóját is elveszíti gyermeke halálával. Ennek megfelelően a szülő az örökrészét haszonélvezeti jog nélkül kapja meg, a túlélő házastársnak tehát nincs haszonélvezeti joga szülőket megillető törvényes örökrészen. A fentiek értelmében fontos szabály, hogy a túlélő házastárs csak leszármazó és szülő hiányában vagy kiesése esetén lesz egyedül törvényes állagörökös az egész hagyatékon.
Vagyis az az elsődleges, hogy az örökhagyó mit kívánt. Ha az örökhagyó nem rendelkezett ( vagy azt nem szabályosan tette), akkor a törvényi szabályok határozzák meg az öröklést. Mit örökölhet az özvegy, ha gyerekek is vannak? Az első tévhit az özvegy és a gyerekek öröklésével kapcsolatos. Egy felmérés alapján a többség úgy tudta, hogy az özvegynek jár a vagyon fele, míg a gyerekek, vagyis a leszármazók a másik felén osztoznak. Ez azonban így nem igaz! Abban az esetben, ha van leszármazó, aki örököl, az új szabályok szerint a házastárs a következő módon részesül a vagyonból. Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti – a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, valamint – egy gyermekrész a hagyaték többi részéből. Ha nincs gyerek, mindent az özvegy örököl? A második makacs tévhit a házastárs öröklésére vonatkozik, ha nincs gyerek, aki örökölne az elhunyt után. Egy felmérésben minden harmadik válaszoló úgy gondolta, hogy ha nincs gyermek, aki örökölhetne az elhunyt után, akkor minden vagyon automatikusan az özvegyé lesz.
Édesanyámnak van a tulajdonában egy ingatlan, melyet a házasságkötése előtt vásárolt. Ez az ingatlan most üresen áll, nem lakik benne senki. Jelenleg a férj kizárólagos tulajdonát képező ingatlanában élnek. Azt szeretném megtudni, hogy édesanyám házasságkötés előtt vásárolt lakását ki és milyen arányban örökli? Édesanyám azt szeretné, ha ez a lakás halála esetén kizárólag az én tulajdonomba kerüljön. Milyen lehetőség van erre? Egy bonyolult ági vagyonnal terhelt öröklési vita elkerülése végett javasolt, hogy az ingatlant édesanya ajándékozza Önnek. Az ági vagyon érvényesítése a hagyatéki eljárásban csak akkor egyszerű, ha azt az örökösök elismerik. Az alábbi ági öröklés kérdésre szeretnék választ kapni: Örökhagyó az ingatlant az édesapjától örökölte 1987-ben, édesapja pedig részben a nagyapától örökölte 1945-ben, valamint testvéreitől kapta ajándékba. Örökhagyónak testvére, gyermeke, felesége nincs, szülei, nagyszülei már nem élnek. Apai ágon Apa testvérei elhunytak, de leszármazók vannak.
Kelet-Afrika a magasföldek övezte árokrendszerek, híres vulkánok otthona. A 2, 5 millió km2 kiterjedésű Kelet-Afrika, a vetődéssel kialakított nagy tavak, magasföldek, árokrendszerek és vulkánok földje. A domborzati képét meghatározó törésrendszerek: a Közép-afrikai- és a Kelet-afrikai-árokrendszer, a Kelet-afrikai-magasföldet veszik közre, az árkokban tavak mélyülnek, míg az árkok mentén harmadidőszaki vulkánok emelkednek. AFRIKA TÁJAI (tenger szint feletti magasság (Alacsony Afrika (termékeny…. A Kelet-afrikai-magasföld az Indiai-óceán partja felé egy lankás lejtővidékben megy át és csatlakozik a parti síkság övéhez. A Közép-afrikai-árok, az Albert-tótól mintegy 1500 km hosszan, 60-70 km szélességben mélyül a Tanganyika-tóig. Az árokrendszerben helyet foglaló tavak feneke különböző magassági szintekben és mélységben fekszik. A legmagasabban fekvő tó a Kivu-tó (1460 m), amelyet a Virunga-vulkáncsoport lávája gátolt el. A Közép-afrikai-árokrendszer legnagyobb és legmélyebb tava a Tanganyika-tó (1435 m), egyben Földünk második legmélyebb tava. Az Albert-tó és az Edward-tó között 5120 m-ével magasodik a legendás hírű, kristályos kőzetű Ruwenzori, a Hold-hegység, Afrika harmadik legmagasabb pontja.
A rövidebb Kelet-afrikai-árokrendszer keletről keretezi a Kelet-afrikai-magasföldet. A Rudolf-tónál kezdődik és a Malawi-tónál végződik. Tavai nagyrészt lefolyástalanok, néhol igen erősen sós (Nátron-tó) tavak. Az árokrendszer érdekessége a vulkáncsoportok és önálló szigethegyekként álló vulkáni kúpok. A legészakabbi, a ma is működő tűzhányó, a Teleki-vulkán, a Rudolf-tó partján. A legszebb az "Afrika tetejeként" emlegetett Kilimandzsáró-csoport (a Kibo-csúccsal 5895 m). Az "Óriáskráterek földjén" terül el a világ legnagyobb vulkáni kalderája, a Ngorongoro-kráter 22 km átmérőjű, s területe 250 km2. A Kelet-afrikai-magasföld 1300 m átlagmagasságú, felboltozott, hullámos dombvidék. A felföld legmélyebb részén terül el a Föld harmadik legnagyobb tava, a Viktória-tó (68800 km2). Alacsony afrika tájai en. Hegységek, lépcsővidékek, árokrendszerek Alacsony-Afrika legmagasabb tája az Atlasz. Az Eurázsiai-hegységrendszer délnyugati, fiatal, gyűrt hegyvonulata, szerkezete és éghajlata alapján idegen test Afrika földjén. A 2200 km hosszú, 3-400 km széles hegyvonulat, szerkezetileg és domborzatilag két részre különül egy Nyugati- és egy Keleti-Atlasz-vidékre.
A hegyvidék fekvésénél és magasságánál fogva éghajlatválasztó, a Földközi-tenger partvidékének mediterrán éghajlata és a szaharai oldalának trópusi sivatagi éghajlata között. Északkelet-Afrika "Afrika szarva"-ként ismertté vált kb. 2 millió km2 kiterjedésű területet, a kelet-afrikai törésrendszerhez kapcsolódó Abesszin-árok és törésövezete (Szomáli-törés, Eritreai-törés) három részre különíti: az Etióp-magasföldre, a Szomáli-lépcsővidékre és a Danakíl-földre. A harmadidőszaki vulkanizmus 2000 m vastagságú bazalttakarót hagyott a 2000-4000 m magas Etióp-magasföldön, ahol szabályos függőleges övezetesség alakult ki. A Szomáli-félszigetet sivatagi, félsivatagi éghajlatú, lépcsős táblákban leszakadó Szomáli-lépcsővidék uralja. Vulkánjai már alszanak, nem úgy, mint a háromszög alakú Danakíl-földet övező törések mentén működő vulkánok. Afrika tájai - Tananyagok. A Fok-hegység Dél-Afrika nyugat-kelet irányú óidei, erősen lepusztult, variszkuszi rögvidéke, kisebb-nagyobb medencékkel tagoltan a mediterrán klímát élvezi. Legszebb röge a Fokvárostól északra elhelyezkedő Tábla-hegy (1087 m).
Mára az eredeti szavannai területek eltűntek, a kiszáradó földeken nincsen biztos élelemforrás. Semmi sem állja útját a szél felszínformáló tevékenységének. A sivatag terjeszkedik, az ottlakók életét megváltoztatva, s ebből adódóan számos társadalmi problémát eredményezve. Ez lett a Föld egyik éhségzónája. Kisebb kiterjedésű és eltérő keletkezésű sivatagi terület, az É-D irányban 2000 km hosszan húzódó Namib-sivatag, Dél-Afrikában. A Guineai-öböl előtt húzódik 50-140 km sávban, a hideg Benguela-áramlás előtt alakult ki, tipikus ködsivatagként. Bennszülött nevének jelentése: "terület, ahol semmi sincs" utal arra, hogy itt az életfeltételei igencsak szűkre szabottak. Afrika tájai térkép, afrika a maga 29 650 000 km²-nyi területével föld harmadik. Az évi 50 mm-es csapadékmennyisége az Atlanti-óceán felől érkező hajnali párából csapódik ki az éjszaka folyamán, gyorsan lehűlt homokra. Ez élteti sajátos ökoszisztémáját. A Kalahári-medence a busmanok lakta dél-afrikai táj, száraz, félsivatagos, szavannás vidék. Itt található a Kalahári-sivatag. A Kalahári-medence az óceánoktól elzárt terület, lefolyástalan vízgyűjtő terület.
Sivatagos területek A Ráktérítő mentén elhelyezkedő Szahara 9 millió km2-ével, Földünk legnagyobb kiterjedésű sivatagi tája. A Föld legkiterjedtebb táblásvidéke egyben, ahol az ősi kőzeteken a tengeri üledékek csaknem vízszintesen települtek. A vulkáni működés következtében kialakult hatalmas hegységek (Ahaggar, Tasszali, Tibeszti), szakítják meg a környező kő- (hammada), kavics- (szerír) és homok- (erg) sivatagok egyhangúságát. A Szahara keleti részén a Földünk leghosszabb folyója, a sok vizet szállító Nílus tudja átverekedni magát a sivatagon. Száhel-övezet – "a születő sivatagi táj", a Szaharát délről határolva, az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig terpeszkedik. Alacsony afrika tájai ve. A XX. sz. folyamán alakult ki. Az erősödő globális felmelegedés következményeként megváltozott az éghajlat Szudán északi részén, a szárazság egyre délebbre hatolt. Az ott élő pásztornépek, mivel nem találtak elegendő legelőterületet, az állataikat az elsatnyuló növényzetre terelték, ahol az állatok kipusztították a fűcsomókat, "túllegelték" a tájakat.