2021. nov 4. 16:07 #vakcina #Covid-19 #Karikó Katalin #Vírus Karikó Katalin elmondja, mikortól csökken a védettség/Fotó:MTI-Cseke Csilla Dübörög a negyedik hullám, és szinte minden szakértő egybehangzóan azt javasolja, minél többen vegyék fel az oltásokat, mert ez jelentősen csökkenti a kórházba kerülés kockázatát. Sokan tanácstalanok, hogy a harmadik oltásra mikor érdemes vállalkozni. Ki tudná más ezt a kérdést leghitelesebben megválaszolni, mint az mRNS vakcina egyik feltalálója, a híres biokémikus Karikó Katalin. A Ripost kiszúrta, hogy egy szemfüles hozzászóló meg is kérdezte, tőle, mikor érdemes felvenni a 3. oltást. ( A legfrissebb hírek itt) A tudós válaszában így fogalmazott: "5-6 hónap után jobb felvenni a harmadikat, az nagyon magasra viszi az ellenanyag-szintedet. " – írta közösségi oldalán Karikó Katalin. Ez is érdekelheti: Hatalmas oltási akció indul az oltópontokon Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! TERMÉKAJÁNLÓ #oltás Melyik évben születtél?
Közélet A fiatalok, a betegek és a kismamák részére is ajánlják az oltóanyagot. 2021. 05. 13 | Szerző: VG A Pfizer/BioNTech vakcina klinikai tesztelése 2020 novemberében lezárult. A vizsgálatban 44 ezer fő vett részt. Közülük 22 ezer a koronavírus elleni vakcinával lett beoltva, a másik 22 ezer fő pedig placebóval. A két csoport eredményeit összehasonlítva elmondható, hogy a vakcina hatásossága 95 százalék fölött van - összegezte az eredményeket az kérdéseire Karikó Katalin kutatóbiológus. A 12–15 éves korosztály számára kifejlesztett vakcina klinikai tesztelésébe kétezer tinédzsert vontunk be. Ezek a vizsgálatok már eredményesen lezárultak. – fogalmazott. Karikó Katalin Fotó: MTI/Balogh Zoltán Nemcsak a Pfizer, hanem a Moderna is megkezdte a hat hónapos kortól adható vakcina klinikai tesztelését – közölte. Legjobb tudomásom szerint ajánlott, hogy a kismamák mindkét oltást felvegyék, kivéve akkor, ha a második dózisra már a harmadik trimeszter során kerülne sor. Akkor az ajánlás az, hogy a kismama a szülés után kapja meg.
Karikó Katalin és Drew Weissman olyan kulcsfontosságú technológia kifejlesztéséhez járult hozzá felfedezéseivel, amely a világ első Covid-19 elleni mRNS-oltóanyaga előállításához vezetett – indokolta a díjkiosztó bizottság döntését a Vaccine Institute (IVI) főigazgatója. Jerome Kim hozzátette: az új-generációs vakcina világszerte milliók életét mentette meg. Karikó Katalin és Drew Weissman tudományos érdemei közül kiemeli a laudáció, hogy felfedeztek egy új utat az mRNS módosítására, majd kidolgoztak egy technikát az mRNS lipid nanorészecskékbe csomagolására. Ezek a kutatási eredmények teszik lehetővé, hogy az mRNS elérje a test megfelelő részét, és beindítsa a szervezet immunrendszerét a betegség elleni küzdelemre. Ez az innováció biztonságossá, hatékonnyá tette az mRNS-t, a használata praktikus, és megalapozott két SARS-CoV-2 vírus elleni vakcinát. Mindez hozzájárult a vírus elleni küzdelemhez, a Covid-19-világjárvány megfékezéséhez. A megosztott díjban részesülő Tore Godal, a CEPI egyik létrehozója, jelenlegi tanácsadója munkájával felgyorsította az alacsony jövedelmű országokba a Covid-19 elleni vakcinák szállítását, ezáltal fontos szerepet játszott a globális egészségügyben.
A közlemény szerint a Szegedért Alapítvány célja 1989 óta változatlan: a kiemelkedő teljesítményt nyújtók, Szeged nemzetközi rangját növelők elismerése, valamint a város szempontjából értékes kezdeményezések, események megvalósításának támogatása. Ezt fejezi ki az alapítványi díjazottak személye is. Az elmúlt 32 év során elismerést kapó 128 kiemelkedő, iskolateremtő személyiség között van Szőkefalvi-Nagy Béla és Totik Vilmos matematikus; Szabó Gábor és Bor Zsolt lézerfizikus; Alföldi Lajos, Kondorosi Éva, Ormos Pál, Vígh László, Venetianer Pál biológus; valamint Gábor Miklós és Fülöp Ferenc gyógyszerkutató. A díjazott művészek között volt Gregor József operaénekes, Szecsődi Ferenc hegedűművész, Király Levente, a nemzet színésze és Juronics Tamás táncművész, koreográfus. A kuratórium döntése alapján az alapítvány fődíját idén Karikó Katalin biokémikus kapja, aki Szegeden szerzett diplomát, első munkahelye a Szegedi Biológiai Kutatóközpont volt. Kutatói karrierjét az Egyesült Államokban folytatta.
Dél-koreai kitüntetéssel díjazták az SZTE kutatóprofesszorát. Karikó Katalin az egyik első kitüntetettje a "Park MahnHoon Díjnak" A díjat Karikó Katalin mellett Dr. Drew Weissman, az UPenn professzora, továbbá Dr. Tore Godal, a CEPI tanácsadója kapja – jelentették be Szöulban. A vakcinafejlesztők közül a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora, Dr. Karikó Katalin és a Pennsylvaniai Egyetem (UPenn) professzora, Dr. Drew Weissman olyan kulcsfontosságú technológia kifejlesztéséhez járult hozzá felfedezéseivel, amely a világ első Covid-19 elleni mRNS-oltóanyaga előállításához vezetett – indokolta a díjkiosztó bizottság döntését a Vaccine Institute (IVI) főigazgatója. Dr. Jerome Kim hozzátette: az újgenerációs vakcina világszerte milliók életét mentette meg. Forrás: Borítókép: MTI/Cseke Csilla
A kolerabaktérium mikroszkópos képe Forrás: Wkimedia Commons /Ronald Taylor, Tom Kirn, Louisa Howard Igen hatásosnak bizonyult a német orvosok által javasolt klórvíz alkalmazása is. Az ezzel kezelt páciensek esetében jóval enyhébbek voltak a tünetek, és senki sem halt bele a fertőzésbe. Pestis járvány magyarországon 2021. Jobban bíztak a népi gyógyászatban, mint a modern orvostudományban A körültekintő központi intézkedések valamint a kor színvonalán fejlettnek számító egészségügyi ellátás dacára az 1872 szeptemberében kitört, és 1874 januárjáig elhúzódó kolerajárványnak rendkívül magas volt a mortalitása. Csaknem 450 ezer megbetegedést regisztráltak, a halálos áldozatok száma pedig meghaladta a 190 ezer főt. Az 1872-es kolerajárvány halálos esetszámainak legnagyobb része a falusi lakossághoz köthető. Ennek az volt a legfőbb oka, hogy faluhelyen ekkoriban még általános bizalmatlanság övezte az orvosokat, és emiatt a központi intézkedéseket is sok helyen gyanakodva fogadták. században több kolerajárvány is végigsöpört Európán Forrás:Pre-Princessa Nem szabad elfelejteni, hogy a néphit és népi gyógyítás ekkoriban még együtt élt a szárnyait bontogató modern orvostudománnyal.
Ez volt az újkori magyar történelem legutolsó nagy pandémiája. Megelőzés, karbolsav, és éterrel kevert kámfor 1872. kora őszén, szeptember 14-én Rahóról jelentették az első megbetegedést. A járvány kitörésekor gróf Lónyay Menyhért kormánya volt hivatalban. Pestis járvány magyarországon 2020. A miniszterelnök és belügyminisztere, Tóth Vilmos, a csaknem fél évszázaddal korábbi járványból okulva, nagyon komolyan vették a pandémia jelentette fenyegetést. A belügyminiszter utasítására a hatóságok és az orvosok mindent megtettek a járvány időben való feltartóztatására. Lónyay Elemér gróf, miniszterelnök és kormánya nagyon komolyan vette a járvány fenyegetését Forrás: Wkimedia Commons A védekezés irányítására járványorvosokat neveztek ki, akik közvetlenül a magyar királyi belügyminiszternek lettek alárendelve. A járvánnyal érintett területeken ingyenessé tették a fertőtlenítőszereket, és arról is gondoskodtak, hogy ezekből mindenhol megfelelő mennyiség álljon rendelkezésre. Mivel az 1870-es évek elején még nem volt ismert a kolera kórokozója, a hatóságok a betegek orvosi ellátásának megszervezésén kívül igen nagy hangsúlyt fektettek a megelőzésre is.
A pestist olykor biológiai fegyverként is használták, mint a krími Kaffa várát ostromló kipcsakok 1346-ban, amikor fertőzött hullákat hajítottak be a genovai várvédők közé. Innen indult ki az európai történelem legsúlyosabb pestisjárványa, amely néhány éven belül végigsöpört a kontinensen, és a lakosság egynegyedét-egyharmadát kipusztította. A pestis ezt követően újra és újra hullámokban jelentkezett, és az egész középkort végigkísérte. 5 járvány, ami megváltoztatta a történelmet | Nőklapja Egészség. Mivel a kedvezőtlen higiéniai viszonyok a baktériumok terjedésének melegágyát jelentették, ezért vészterhes időkben – különösen várostromok idején –, amikor a köztisztaságra érthető okokból csekély figyelem sem jutott, sokszor fekete halál tetézte a bajt. (Hunyadi János is pestisben halt meg a nándorfehérvári diadal után néhány héttel. ) A pestisjárványok az újkorban is kegyetlenül szedték áldozataikat, így a Rákóczi-szabadságharc alatt vagy a már említett 1738-1743 között dühöngő dögvész idején, ami a nyugati részek kivételével az egész országban háromszázezer körüli emberveszteséget okozott.
A feljegyzések szerint nagyjából 30 ezer ember betegedett meg, és 4500-an haltak bele a betegségbe. A történelem legpusztítóbb betegségei: a kolera. A 2010-es haiti földrengés után kitört kolerajárvány áldozata vár kezelésre Forrás: AFP/Thony Belizaire Sokkal többen vesztették életüket Dél-Amerikában, ahol a kilencvenes évek elején tört ki kolerajárvány Peruban, Kolumbiában és Ecuadorban: a Wikipédia szerint 981 ezer ember betegedett meg, és 8622-en haltak bele. A fekete halál Az Egészségügyi Világszervezet a világ 12 legveszélyesebb biológiai fegyvere közé sorolja a pestist. Nem véletlenül: legalább százmillióan vesztették életüket az elmúlt évszázadok alatt a kórokozó által okozott megbetegedésben, amelyet sokáig gyógyíthatatlannak hittek. A új sorozatában minden idők legrettegettebb betegségeit mutatjuk be: a világméretű pusztítást végzett pestisről bővebben ide kattintva olvashatsz.