Szörnyen jó kiegészítő - Harry Potter: Roxforti csata - Szörnyek Szörnyű Könyve bemutató - YouTube
Le kell győzni a gonoszt, nincs más út a szabadság felé. Ehhez be kell merészkedni a Tiltott Erdőbe a Szörnyek szörnyű könyvével, ami a roxforti csata kiegészítő játéka. Játssz valamelyik kedvenced szerepében, miközben ijesztő lényekkel és kihívásokkal teli találkozásokkal nézel szembe. A kiegészítő lehetővé tesz egy rövidebb 30-60 perces játékidőt 2-4 játékos részére. Kooperatív játék, melyet 11 éves kortól ajánlunk. Szerezd be ezt a kiegészítőt te is a díjnyertes társasjáték mellé! A doboz tartalma: 152 db kártya 1 db halál kártya 4 db játékdoboz 4 db játékszabály 21 db zseton Angol nyelvű ismertető Forrás: Szellemlovas
A Harry Potter - Roxforti csata: Szörnyek szörnyű könyve egy közepesen összetett kiegészítő a Harry Potter: Roxforti Csata társasjátékhoz, 2 - 4 játékos részére, az átlagos játékidő rövidebb, csak 30 - 60 perc. Az alapjáték több, összesen 5 díjat és jelölést is kapott 2016-ban és 2017-ben. A társast, a bonyolultsága miatt, csak 11 éves kortól ajánljuk... A társast, a bonyolultsága miatt, csak 11 éves kortól ajánljuk kipróbálni. Kooperatív jellegű, a játékmenet erősen épít a pakli építés mechanizmusra. A Szellemlovas leírása: Szörnyű kihívások várnak... Voldemort ereje nőttön nő - és ahogy terjed a sötétség, egyre több mágikus lény is a gonosz mellé szegődik. A Roxforti csata első kiegészítője újabb kalandok sorozatára hívja a játékosokat, még több kihívással, de persze új varázslatokkal, varázstárgyakkal és szövetségesekkel is bővül a csapat. Ráadásul a négy szereplő mellett Luna Lovegood karakterét is válaszhatjuk a küldetésre. Ne maradj le egy szörnyen jó játékról! Csak ha együtt összefogunk, akkor van esélyünk arra, hogy megvédjük a most kissé szétzilált varázslóvilágot a sötét erőktől.
Irinyi János születési helye és ideje vitatott, egyes dokumentumok szerint nem Nagylétán, hanem Albison, és nem május 17-én, hanem 18-án látta meg a napvilágot. Nemesi családból származott, apja uradalmi tiszttartó, öccse, József újságíró, a márciusi ifjak egyike volt. János Nagyváradon és Debrecenben járt iskolába, majd a bécsi és a berlini műegyetemen tanult kémiát, és elvégezte a hohenheimi gazdasági akadémiát is. Huszonegy évesen Berlinben könyvet írt a kémia elméletéről, elsősorban a savakkal foglalkozott, de foglalkoztatta a gyufa tökéletesítése is. Irinyi János - Személyek - Energiapédia. Az első modern tűzszerszám William Congreve angol tüzértiszt nevéhez fűződik, aki egy ma nem ismert anyaggal bevont pálcikát kénsavba mártott, s a pálcika már lángolt is. A tűzgyújtás e módja azonban nemcsak veszélyes (az elegy bármikor durranhatott és szikrázott), hanem büdös is volt. Foszforos gyufát először 1779-ben készített az olasz Louis Peyla, 1803-ban tűnt fel a kálium-klorátos mártógyufa, 1805-ben az első kálium-klorátos, majd durranóhiganyos dörzsgyufa, s 1825-től került piacra a (még mindig robbanékony) foszforos dörzsgyufa.
- Hogy ne kelljen semmilyen savas anyag a gyufa meggyújtásához, további kísérletek folytak. Ennek egyik eredményeképpen Tillmetz müncheni gyógyszerész 1815-ben elkészítette az elsõ dörzsgyufát. Ugyancsak káliumklorátos keveréket használt gyufafejként. - 1831-ben Németországban Marggraf G., Ammüller L. és Mayer W. egymástól függetlenül oly könnyen gyúló gyufákat készítettek, melyek feje arabgumi oldatban eldörzsölt foszforból, káliumklorátból és kénbõl állt. Mennyiben magyar a "svéd gyufa", avagy mit talált fel Irinyi János?. Ezek a kisüzemek a Kammerer Jakob Friedrich által 1832-ben létesített foszforos-gyufagyárral szemben életképtelenek voltak és nyomtalanul eltûntek. - Az angolok Walker John-t tartják a dörzsgyufa feltalálójának, bár Tillmetznél sokkal késõbb, 1827-ben állította elõ dörzsgyufáját, amit 1832-ben szabadalmazott. A kénezett végû szálra felvitt gyújtófej a káliumklorát, kén és a ragasztószer mellett még egy dörzsölésre könnyen felrobbanó anyagot, a durranóhiganyt is tartalmazta. - Az igen drága és veszélyes durranóhigany helyett Jones S. antimonittal (Sb2S3) készített gyújtóelegyet szabadalmaztatott 1832-ben.
Az 1848-49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott. Kossuth őt bízta meg, hogy lássa el az ágyúöntés és a puskaporgyártás feladatát, az állami gyárak felügyeletével. A nagyváradi lőporgyár vezetője volt őrnagyként. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után csak a tudományoknak élt, visszavonult a politikai élettől. Általában a nevéről csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége jelenik meg, pedig a kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, és jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában is. 1895. december 17-én hunyt el Vértesen. Képforrás: 1
"Gyufásdoboznyi" a gyufa történetéről Irinyi tévesen vonult be a köztudatba a gyufa feltalálójaként, kétségtelen azonban, hogy jelentősen előrevitte a gyufagyártásra vonatkozó addigi ismereteket. Vizsgáljuk meg tehát, mi az, amit már előzőleg is tudtak, és miben állt Irinyi javaslatának újszerűsége! Szigorúan véve a gyufának nincs is feltalálója, de számos tudós nevét jegyzik, aki a tűzgyújtószerszámok ügyét előmozdította. 1680-ban, az ír származású gróf, Robert Boyle, a tudományos kémia egyik megalapítója, fehérfoszfort alkalmazott kénfejjel ellátott faforgács meggyújtására /2/. Olaszországban 1779-ben, Peil javasolta a "torinói gyertyák" bevezetését, egy évvel később pedig Franciaországban is elterjedt az ún. foszforos gyertya. Mindkettő lényegében Boyle gyújtójának elvét elevenítette fel azáltal, hogy a foszfort papírcsík vagy viaszos bél egyik végére vitték, és üvegcsőbe forrasztották. Felhasználáskor az üvegcsövecskét ugyanúgy nyitották fel, mint napjaink injekciós ampulláit. A foszfor a levegővel érintkezve öngyulladás révén a papírt is meggyújtotta: kényelmesen lehetett (mondjuk "a konyhába befordulva") rágyújtani a pipára.