1751-ben Orczy Lőrinc "szőllő földet" adományozott a kürüi gazdáknak szőlő és gyümölcs telepítésre. A XIX. századra a jobbágygazdák közül mintegy 35-40 telkes gazda homoki kerttulajdonos is volt. Kertjeikben a gyümölcsfák sorában ott volt a cseresznyefa is, amelyet az ártéri termőhelyről hoztak át a gazdák. 1845-ben született Petrovay György – Petrovay László földbirtokos fia, aki 1870-ben – örökölt birtokán gyümölcsöst és faiskolát létesített. Törekvése az volt, hogy a Magyarországon akkor fellelhető minden fajta megtalálható legyen kertjében. A XX. század elején a gazdák saját kertjeikben igyekeztek megvalósítani a látottakat. Öt pompás helyszín a tavaszi virágleshez | Híradó. Az eddigi gyümölcstermesztő kertészkedés a gazdaemberek szakmájává vált. A szakember utánpótlás a Petrovay kertben tanult úgy, hogy ott napszámosként dolgozott. A század harmincas évtizede volt a legvirágzóbb időszak. A körüi ropogós cseresznye az exportálás révén európai hírűvé vált.
A cseresznyefák alatt piros, sárga tulipánok virítanak Forrás: Lantos Gábor – Menjen csak hátra fiam, addig, amíg a kerítésbe nem ütközik. Ott lesz a kertem vége. Fotózzon nyugodtan. Szépet lát. – Nem jön velem, János bácsi? – Fáj már a derekam. De egy darabig elkísérem. A vendégszerető Szabó János kertje Nagykörűben Forrás: Lantos Gábor És az öreg mesélni kezd. Elmondja, hogy ezeket a fákat több évtizede ő ültette. Hogy sok száz évvel korábban a kert helyén a Tisza folyt. Aztán a folyó visszahúzódott, de itt maradt a homok. Márpedig a cseresznyefáknak ez a homokkal kevert föld kell, ami Nagykörűn kívül kevés helyen található meg. – Ha átmegy a komppal, Fegyverneken is lát egy pár cseresznyefát, de azok nem teremnek semmit. Ott senki sem érti, hogy mit csinálunk mi itt másképp Körűben. Cseresznyefa virágzás – VIDEÓS festés – YourArt Stúdió – Debrecen. Nevetek ezen, de amikor le kell szedni azt a másfél tonna cseresznyét, már nem annyira mosolygok. – Lerázzák? Vagy kézzel szedik? – Rázni? Azt nem szabad. Egyszer itt a faluban megpróbálta valaki, tönkre is vágta belé a fát.
Egy tavaszi piknikre vagy egy kellemes sétára itt mindig van lehetőség. De hagyományokhoz hűen április 4-5. -én megrendezik a japán mintán alapuló Sakura ünnepet is.
Fotó: Grosz Tamás Nagykörűn fagyűző szertartást tartanak fénnyel, tűzzel, énekkel, imával, tánccal és cseresznyefa-öleléssel. Régi szép hagyomány, hogy gyermeket akaró párok virágzó cseresznyefát átölelve, úrangyala imádságot mondva és az estét elhálva várták a gyermekáldást. Az idei ünnepet húsvét hétvégén, április 15-16-án rendezik meg, de a kert minden nap látogatható. Egy kis történelem A cseresznye számára oly kedvező talaj és éghajlati feltételek már a középkorban is megvoltak a Körűi medencében. Valószínű, hogy vegyesházi királyaink idején a Monostor és a falu lakói több gyümölcsfajtával együtt termesztettek és fogyasztottak cseresznyét is. A török uralom alatt a rendszeres, nagy, közösségi munkát igénylő ártéri gazdálkodás sok hiányt szenvedett. Cseresznyefa virágzás – VIDEÓS festés – YourArt Stúdió – Budapest. Nem tudták maradéktalanul elvégezni a medencébe ki-be áramló víz útjának karbantartását, így sok terület feliszapolódott. Növények termőhelyei váltak alkalmatlanná a további termelésre. A hosszú kényszer – távollét alatt megfogyatkozott a falu lakossága; elnéptelenedett, elpusztult a Monostor is.
Az egyes tekerésekkor kapott kerületek olyan számtani sorozatot alkotnak, amelynek első tagja: a 1 =50π, a 2 =52π, és így tovább. A differencia: d=2π. A kérdés úgy is fogalmazható, hogy hány tekeréssel lehet a 20 m = 20 000 mm hosszúságú szövetet feltekerni. Ez az érték az egyes tekerésekkor fellépő kerületi értékek összege lesz, Tehát S n = 20 000. Felhasználva a megismert összefüggéseket: \( S_{n}=\frac{(a_{1}+a_{n})·n}{2} \) , és a n =a 1 +(n-1)d. Ebből a két összefüggésből: A példában most az S n adott (S n = 20 000), és az n az ismeretlen. S n = 20 000; a 1 =50π; d=2π értékeket behelyettesítve: 20 000=n(2⋅50π+(n-1)⋅2π)/2. Kettővel átszorozva: 40 000=n⋅(2⋅50π+(n-1)⋅2π). A belső zárójelet felbontva, összevonva: 40 000=n⋅(98π+2π⋅n). A külső zárójelet felbontva: 40 000=98π⋅n+2π⋅n 2. 2π-vel átosztva: 20 000/π=n 2 +98π⋅n. Az így kapott n -re másodfokú egyenletet et 0-ra redukálva és a megoldóképlettel megoldva, (a=1; b=49; c=20 000/π), annak pozitív gyöke megközelítőleg n≈59. Matek otthon: Számtani sorozat. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 59-szer lehet a 20 m-es anyagot az 5 cm átmérőjű rúdra feltekerni.
Határozza meg a mértani sorozatot! 13. Egy mértani sorozat első 4 tagjának az összege 105, az 5., 6., 7., és 8. tag összege 1680. Melyik ez a sorozat? 14. Egy mértani sorozat első három tagjának a szorzata 216. Ha a harmadik számot 3-mal csökkentjük, egy számtani sorozat első három elemét kapjuk. Határozza meg a mértani sorozatot! 15. Egy számtani sorozat első három tagjának az összege 24. ha az első taghoz 1-et, a másodikhoz 2-öt, a harmadikhoz 35-öt adunk, egy mértani sorozat szomszédos tagjait kapjuk. Határozza meg a számtani sorozatot! 16. Egy mértani sorozat első három tagjának az összege 26. Ha az első taghoz 1-et, a másodikhoz 6-ot, a harmadikhoz 3-at adunk, egy számtani sorozat egymást követő tagjait kapjuk. Számtani sorozat első n tag összege. Határozza meg a mértani sorozatot! 17. Egy számtani sorozat első négy tagjához rendre 5-öt, 6-ot, és 15-öt adva egy mértani sorozat egymást követő tagjait kapjuk. Határozza meg a mértani sorozat kvóciensét! 18. Egy számtani sorozat első három tagjának az összege 36. Ezen tagokhoz rendre 16-ot, 12-öt, és 10-et adva egy mértani sorozat három egymást követő tagját kapjuk.
Egy történettel kezdjük ezt a részt. Gaussról a matematika egyik legnagyobb alakjáról mesélik a következő legendát. A falusi iskolában, ahova Gauss járt, a tanító egyszer – hogy kis nyugtot nyerjen a diákjaitól – azt a feladatot adta fel a diákoknak, hogy adják össze 1-től 100-ig a számokat. 1 + 2 + 3 + … + 100 A kis Gauss egy percen belül jelentkezett, hogy a végeredmény 5050. A tantó nagyon elcsodálkozott, mert valóban ez a helyes végeredmény, de ennyire gyors még Gauss se lehet. Megkérdezte hogyan jutott az eredményre, mire Gauss a következőt mondta el. Észrevette, hogy ha az első és az utolsó számot adja össze, az 1 + 100 = 101. Ha a másodikat, és az utolsó előttit, akkor az 2 + 99 = 101, vagyis ugyanannyi. Ha a harmadikat, meg hátulról a harmadikat, akkor az 3 + 98 = 101. … Világos, hogy ha így halad "előről egyenként" illetve "hátulról egyenként", akkor minden ilyen páros összeg 101 lesz. Sorozatok 3: számtani sorozat - első n tag összege - matekérettség. Már csak azt kell kitalálni, hány ilyen 101-el egyenlő összeg-pár van 1 és 100 között. Könnyű látni, hogy pont 50, fele annyi, ahány számot adunk össze (100).
Látható is, hogy az összeg-párok az 50 + 51 = 101 összegnél érnek össze. 1 + 2 + 3 + … + 50 + 51 + … + 98 + 99 + 100 Így a feladat kérdésére a válasz: 50·101 = 5050. A döbbent és büszke tanító reakciója erre az volt "Én már nem tudok neked mit tanítani. " (Ilyenek ezek a tanbák. :) 1. feladat: a történet ötletét a következő összegek kiszámításához használd fel (megoldások a bejegyzés végén): 1 + 2 + 3 + … + 40 1 + 2 + 3 + … + 67 Az eddigiekből megfogalmazható az első n darab természetes szám összege (bármilyen pozitív egész legyen is az n). Ugyanazt a gondolatot követve, mint ami a Gauss-féle megoldásban szerepel azt mondhatjuk, hogy az első és az utolsó szám összege 1 + n. A második és az utolsó előtti szám összege 2 + ( n – 1) = n + 1. A harmadik és hátulról a harmadik szám összege 3 + ( n – 2) = n + 1. … Összesen hány ilyen n + 1 nagyságú összeg-párt kell vennünk? Számtani sorozat első n tag összege hd. Hát, n /2 darabot, a képletünk tehát az első n természetes szám összege 2. feladat: csavarjunk egyet az eddigieken! A Gauss-ötlet használható a következő összegek kiszámításánál is (megoldások a bejegyzés végén).
Legyen ez mondjuk a következő: 6, 13, 20, 27, 34, …, 62, 69, 76, … Adjuk össze ennek a sorozatnak a tagjait 76-ig! A sorozat első eleme a 6 (azaz a 1 = 6), a 76 a sorozat 11-edik eleme ( a 11 = 76), a sorozat differenciája pedig 7 ( d = 7). Az első és a 11-edik elem összege 6 + 76 = 82. A második és a tízedik elem összege 13 + 69 = 82, a harmadik és a kilencedik elem összege 20 + 62 = 82, és így tovább. Nem véletlen, hogy ez teljesül, hiszen az összeg-párok egyik tagja mindig a differenciával nő a másik pedig a differenciával csökken. Mértani sorozat – Wikipédia. A már megismert jelölésrendszerrel jelölve: a 1 + a 11 = a 1 + ( a 1 + 10 d) = 2a 1 + 10 d = 12 + 70 = 82 a 2 + a 10 = ( a 1 + d) + ( a 1 + 9 d) = 2a 1 + 10 d a 3 + a 9 = ( a 1 + 2 d) + ( a 1 + 8 d) = 2a 1 + 10 d a 4 + a 8 = ( a 1 + 3 d) + ( a 1 + 7 d) = 2a 1 + 10 d … Így a sorozat első 11 elemének az összege: (82 · 11) / 2 = 451. Ha most az összegre adható általános képletet akarjuk kitalálni, akkor két úton is elindulhatunk. 1. út. A sorozat első n elemének összege az első és az utolsó elem összegéből álló összeg-pár összesen ( n / 2)-ször.