Az egyik, a Kerek erdő esztendő, a másik: Láss csodát! 50 természeti jelenség - 50 lenyűgöző történet.
Bosznia-Hercegovina 3 – – 3 73–90 –17 0 D-CSOPORT (TRONDHEIM) 01. 15 Franciaország– Portugália 25–28 01. 30 Norvégia –Bosznia-Hercegovina 32–26 01. 00 Portugália –Bosznia-Hercegovina 27–24 01. 15 Franciaország– Norvégia 26–28 01. 15 Bosznia-Hercegovina– Franciaország 23–31 01. 30 Portugália– Norvégia 28–34 AZ E-CSOPORT VÉGEREDMÉNYE 1. MAGYARORSZÁG 3 2 1 – 74–67 +7 5 2. Izland 3 2 – 1 83–77 +6 4 3. Dánia 3 1 1 1 85–83 +2 3 4. Oroszország 3 – – 3 76–91 –15 0 E-CSOPORT (MALMÖ) 01. 00 MAGYARORSZÁG –Oroszország 26–25 01. 15 Dánia– Izland 30–31 01. 15 Izland –Oroszország 34–23 01. 30 Dánia–MAGYARORSZÁG 24–24 01. 15. 15 Izland– MAGYARORSZÁG 18–24 01. 30 Oroszország– Dánia 28–31 AZ F-CSOPORT VÉGEREDMÉNYE 1. Szlovénia 3 3 – – 76–67 +9 6 2. Svédország 3 2 – 1 81–68 +13 4 3. Svájc 3 1 – 2 77–87 –10 2 4. Női kézilabda európa bajnokság 2020. Lengyelország 3 – – 3 73–85 –12 0 F-CSOPORT (GÖTEBORG) 01. 15 Szlovénia –Lengyelország 26–23 01. 30 Svédország –Svájc 34–21 01. 00 Svájc –Lengyelország 31–24 01. 15 Svédország– Szlovénia 19–21 01.
A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője. IV. 9. szám. 1903. 273-280. Gönczi Ferencz: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár. 1914. Kepéné Bihar Mária – Lendvai Kepe Zoltán: A hetési népi textilkultúra. Kultúra hetiskega ljudskega tekstila. Lyndvamuseum 1. Galérija-Muzej Lendava, Galéria és Múzeum Lendva. 2006. Kerecsényi Edit: Zala megye népi hímzései I. Zalai fehérhímzések. Budapest. 1975 Kerecsényi Edit: A kapcai "fakonty" – miként kontyolták a hetési asszonyokat? Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2. Szombathely. 1997. 57-61. Kerecsényi Edit: Ženska noša iz 19. stoletja iz madžarskih vasi v okolici Lendave v etnološki zbirki Pokrajinskega muzeja Murska Sobota. Zbornik soboškega muzeja 5. Hagyományőrző viselet. Murska Sobota. 1998. 37-63. Kerecsényi Edit: Hetési viselet és hímzések a Muraszombati Múzeum gyűjteményében. Zalaegerszeg. 1999.
A nadrág 2 harisnyaszárból állt, alszáron lábkötővel. Míg eddig a köpeny közkeletű viselet volt, most az előkelők kiváltsága lett, jelképes értelmű is. A főembernek le kellett vetnie köpenyét, mikor királya elé lépett. 1100 és 1250 között a harci öltözeteknek fontos szerep jutott. 1200 után divatba jött a szőtt anyagból készült páncélvédő, mellyel az esőtől védték a fémet. A férfiaknál eleinte ritka volt a fejfedő viselete. Később csuklyát hordtak, turbánhoz hasonló sapkákat, magas kalapot. Lábbeli- bokáig érő bocskor, bebújós cipők, bőrkapca, a 12. században pedig sarok nélküli, hegyes orrú un. csőrős cipők. Minél nemesebb volt egy úr, annál hosszabb volt lábbelijének az orra. Néha akár a 60-70 centiméteres hosszúságot is elérhette. Hogy járni tudjanak az ilyen cipőben, az orrát az övükhöz kötötték. IV. A KÖZÉPKORI MAGYAR VISELET.* | Magyar viseletek története | Kézikönyvtár. A középkori ruházat tükrözte a szociális egyenlőtlenséget. A főurak megtiltották az egyszerű embereknek, hogy hivalkodóan öltözködjenek, ők maguk pedig olyan élénk színű ruhákat hordtak, mint a papagájok tollazata.
• Masszív falakkal akkora területet öveztek, ahol az őrség elférhetett. A várfalak szögletein védőtornyokkal: kör vagy négyszög alakú bástyákkal növelték a falak védelmét. a kaput külön kapubástya védte. • Az előkelők lakhelyei a középkor végén és a reneszánsz kezdetén szokás szerint meg voltak erősítve. • Az erődszerű építkezés elemei (tornyok, vízzel telt árkok, hidak stb. ) a kastélyépítészetben a mai napig is fenmaradtak. • Az olyan kastélyt, amely már annyira meg van erősítve, hogy kisebb várnak is beillett, várkastélynak hívják. Középkori viselet • Schecker - A férfiak rövid, csípőig érő kabátot hordtak, amely a testhez simult. Övvel viselték. • Elején gombos vagy mélyen kivágott volt, s hímzéssel díszítették. • A vállrésznél kitömték. Gallérja állig érő volt. • Ezalatt vászoninget viseltek. • Miparti Divatos női és férfi viselet volt a XIV-XV. században. Egy függőleges, vízszintes vagy ferde vonal osztotta két különböző színre a ruhát. A két rész szabásában is különbözött. A női fehérneműk története - MyWay... MyFaith.... (pl: az egyik ujj szűk, a másik bő volt).
A kép forrása: Fécamp Psalter (zsoltároskönyv) kb. 1180. A felsőruha szabásaT alakú volt, amibe deréktól lefelé oldalt, vagy középen háromszög anyagbevarrással érték el a kellő bőséget. A kép forrása: Eleinte az ujjak a könyöknél végződtek, később a ruhaujj hosszabb lett. Szabása igen változatos volt, lehetett szűk, csüngő, harang alakú, stb. A képen: freskó részlet a római Szent Kelemen bazilikából. A kép forrása: Stuttgart WLB, 56, f 30 Zwiefalten apátság 1125-1130 Aquitaniai Eleonóra királyné (1122-1204) sírja a Fontevraud apátságban. (Mellette férje, angol király nyugszik. ) Érdekességképpen meg kell említenem a főleg francia területeken a bliaut vagy bliaud nevű ruhadarab divatját, amely közvetítéssel angol és német vidékeken is elterjedt. Azt, hogy nálunk, Magyarországon viselték-e, ennek nyomát nem találtam. Az egyébként bő szabású felsőruha derék részét befűzésekkel testhez állóvá alakították. Az ujja pedig könyökből bővült, sokszor a földig is leért. A cikk legelső, nyitó képén egy bliaut rekonstrukciót láthattok.
Itt is megjelennek a karcsú, fölfelé törő formák, mint az építészetben. Karcsúsítják a ruhákat, ezáltal optikailag nyújtják viselője formáját. A hosszú ruha általános viseletté vált. A társadalmi változás a női és férfi esztétikai ideált is megváltoztatta. A kifinomult, nemes ifjú lett a kor eszményképe. A XII. és XIII. század folyamán a ruhák fokozatosan felvették az emberi alak formáját. Változatos és nemes anyagokat használnak itáliai kelméket, bársonyt, selymet, brokátot. Az előkelőek ruháit már nem otthon varrták, hanem képzett szabómesterek készítették pontos méret szerint. A női viseletben az alsóruha ujja még mindig szűk, a nyakkivágás azonban mély és a felsőruha kivágásával összhangban van. A felsőruha derékrésze feszes, testhez simuló, de a szoknya dúsan redőzött. A férfi ruházatban sok, változatos forma található. Az alsóruha rövidült, de nyaktól zárt jellegét megtartotta. Szűk rövidnadrágot, hosszú harisnyát és hegyes cipőt, aminek a hossza rangot jelölt. A felsőruha térdig, vagy csípőig ért, amit zsinórral, vagy gombbal fogtak össze.
A középkor ban sokféle öltözködés volt jelen attól függően, hogy milyen befolyás alatt álltak a területek. Jellemző öltözékük a köpenyszerű kabát és nadrág volt. Az angolszászok főként tunikát hordtak. A társadalmi különbségek csak a ruhák anyagában voltak érezhetők. Így a gazdagoknak selyem vagy gyapjú, a szegényebbeknél vászonszövet volt jellemző. A férfi és női viseletben nem sok a különbség. A keresztes háborúk befolyása a divaton is érezhető volt, így a felsőbb rétegekben sikknek számított keletről behozott új anyagokat és ékszereket viselni. A keresztes lovagok ötletéből származik a női viseleten megjelenő fűző használata, a testhez simuló viselet és az uszály. Az egyszerű emberek kapucnis köpenyben jártak. A lovagkor beköszöntével a ruhadivat újra egyszerűsödésen ment át, így földig érő lett és dúsan redőzött a viselet. Kedvelt anyagok voltak a vászon, a pamut, a posztó és selyem. A színpompás anyagokat hímzéssel díszítették. A férfiaknál megjelent az alsónadrág és a harisnyaszár viselete, felső ruházatuk pedig tunikaszerű maradt.