Britten tömören így válaszolt a kritikákra: "A shakespeare-i lényeget megőriztük". Britten a komponálás előtt "pontos hangzástervet készített, s eszerint osztotta be a drámai szerepeket és hangszereket", ezáltal a vígjáték mindhárom, egymástól teljesen eltérő világát megjelenítette "az adott szférára jellemző harmóniavilággal, zenei ábrázolásmóddal". A két szerelmespár esetében hagyományos hangszínt és hangszerelést használt: az egyik páros szólamát szoprán és tenor hangra, a másik párosét mezzoszopránra és baritonra írta, a kíséretben pedig fafúvósokat és vonósokat alkalmazott. Mendelssohn szentivánéji álom nyitány. "A mesebeli lények a magas regiszterekben mozognak: a tündérek fiú szopránok, királynőjük koloratúrszoprán, a kísérő hangszerek pedig hárfák, csembaló, cseleszta, ütősök. A mesteremberek – társadalmi szerepüknek megfelelően a hangzás alsó régióit képviselik, zenekari kíséretükben rézfúvósok és fagott is szerepel. " Az ősbemutatón maga Britten vezényelt, aki már a komponálás során Oberon szerepét a kontratenor Alfred Dellere képességeinek megfelelően írta meg.
Felix Mendelssohn:Szentivánéji Álom-Nyitány Op. 21 - YouTube
A koreográfus az ötvenes évekbe helyezi az eseményeket. Vámos György nem vegytiszta balettet álmodott a színpadra, hanem a nézőt igazi színházi történésekkel vezeti be a darab feszültségekkel teli világába, a valóság és a színpadi élmény közötti távolságot a lehető legminimálisabbra csökkentve. A mozdulatok egyszerre klasszikusak és avantgarde-ok, és bár a zene romantikus a történet ebben az olvasatban inkább kegyetlen játék, nem mese, hanem annak kényszerű felismerése, hogy a szerelem sokszor hazug, és nem működik sem az istenek, sem a gazdagok, sem a szegények körében. Vámos sajátos Shakespeare értelmezéseit a neves dramaturg Jan Kott elemzései segítették. A darab eredetileg a Veronai Fesztiválra készült, egy igazgatóváltás miatt bekövetkezett programmódosulás miatt azonban a premier csúszott, és csak Baselben valósulhatott meg. William Shakespeare–Felix Mendelssohn: Szentivánéji álom. Az alkotó, aki 1972-óta dolgozik a világ számos színházában és társulatánál több Shakespeare darabból is készített koreográfiát. A 2001-ben alkotott Rómeó és Júliát legutoljára 2013. június közepén állították színpadra az ausztráliai Perthben.
Ennek érdekében határozza meg azokat a nevelési-oktatási alapelveket, amelyek a nemzeti köznevelési törvénynek megfelelően biztosítják az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot. A Nat. emellett meghatározza az elsajátítandó tanulási tartalmakat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében. Nahalka István blogja: Az óraszámokról. Elvi és módszertani változások a módosított Nemzeti alaptantervben A módosított Nemzeti alaptanterv "Fejlesztési területek, nevelési célok" című részében az előző alaptantervhez képest nem történt lényeges módosulás, a szövegben az egyetlen változás az állampolgárságra és a demokráciára történő nevelésről szóló alcímben van, ahol a "kritikai gondolkodás" helyett a "mérlegelő gondolkodás" kifejezés került a szövegbe.
EMMI rendelet értelmében a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben kivezetésre kerülnek - helyüket a 15. melléklet szakközépiskolai kerettantervei veszik át. 9. melléklet – A Köznevelési Hídprogramok kerettantervei 10. melléklet – A nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei 11. melléklet – Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára 12. melléklet – Kerettantervek a felnőttoktatás számára 13. melléklet – Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára A mellékletben szereplő kerettantervek a 22/2016. ) EMMI rendelet értelmében a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben kivezetésre kerülnek - helyüket a 2019/2020. tanévtől a 15. melléklet szakközépiskolai kerettantervei veszik át. 14. melléklet – Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. Nat 2012 óraszámok 2. évfolyama számára 15. melléklet – Kerettanterv a szakközépiskolák 9–13. évfolyama számára A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013. (I. 11. ) számú EMMI rendelet mellékletei: 2. melléklet – Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi oktatáshoz 3. melléklet – Kerettanterv a két tanítási nyelvű középiskolai célnyelvi oktatáshoz 4. melléklet – Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai, középiskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához
A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21. ) számú EMMI rendelet mellékletei: 1. melléklet – Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyamára 2. melléklet – Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyamára 3. melléklet – Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára 4. melléklet – Kerettanterv a gimnáziumok 7–12. évfolyama számára 5. melléklet – Kerettanterv a gimnáziumok 5–12. évfolyama számára 6. melléklet – Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára A mellékletben szereplő kerettantervek a 22/2016. (VIII. 25. Oktatási Hivatal. ) EMMI rendelet értelmében a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben kivezetésre kerülnek - helyüket a 14. melléklet szakgimnáziumi kerettantervei veszik át. 7. melléklet – A miniszter által egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra, vagy egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készített kerettantervek 8. melléklet – Kerettanterv a szakiskolák számára A mellékletben szereplő kerettantervek a 22/2016. )
Az egyes tematikai egységeken belül a tartalmat mozgásműveltség, ismeretek, személyiségfejlesztés csoportokba osztja. Fejlesztési célok az 5-6 és a 7-8. évfolyamokon: természetes és nem természetes mozgásformák, úszás és úszó jellegű feladatok, sportjátékok: kézilabdázás, kosárlabdázás, labdarúgás, röplabdázás, torna jellegű feladatok, alternatív környezetben űzhető sportok: frizbi, tájfutás, korcsolyázás, alpesi síelés, önvédelemi és küzdő feladatok. A tartalom tematikai egységeken belül, ezeken az évfolyamokon is A mozgásműveltség, Ismeretek és személyiségfejlesztés csoportosításban jelenik meg. Nat 2012 óraszámok youtube. Fejlesztési célok a 9-12. évfolyamokon: torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák, atlétikai jellegű feladatok, alternatív és szabadidős mozgásrendszerek, önvédelem és küzdősportok, egészségkultúra-prevenció. A 11-12. évfolyamok fejlesztési céljaiból kimarad az úszás. A tantervi követelmények meghatározása A tantervi követelmények az egyes tematikai egységek után mozgásműveltség, illetve az ismeretek, személyiségfejlesztés fejezetekben részletesen, tartalmi bontásban vannak leírva, életkoronként nem fogalmaz meg mérhető követelményeket.
A kerettanterv felépítése az előző tantervekhez képest jelentős eltéréseket tartalmaz.
Vissza Óriási sajtóvisszhangja van az idén szeptemberben bevezetendő, új Nat. -nak. Az alábbiakban egy összehasonlító elemzésnek vetjük alá a nemzeti alaptantervet annak elődjével, a 2012-es Nat. -tal. Többéves kitartó várakozást követően, 2020. január 1-jén a Magyar Közlöny 17. számában megjelent a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló az 5/2020. (I. 31. ) kormányrendelet, amelyet a címében foglaltak szerint is a 110/2012. (VI. 4. ) kormányrendelet módosításaként vezettek be. A nemzeti alaptantervet tehát továbbra is a 110/2012. ) kormányrendelet tartalmazza, amelyben azonban 2020. szeptember 1. napjától lényeges változások bevezetésére kerül sor. A testnevelési kerettanterv tartalmi felépítése 2012 | Domokos Mihály: A testnevelés és sport tanításának elmélete és módszertana. Ezeket tekintjük át a következő cikkben, amelyben a módosított alaptanterv koncepcionális elemeivel, a tanulók maximális heti és napi terhelésének változásával, a tantárgyak és az óraszámok módosulásával kapcsolatos változásaival foglalkozunk, és az ebből adódó szakmai teendőkre koncentrálunk. Cikkemben nem érintem a módosított alaptantervvel kapcsolatban az egyes tantárgyak nevelési koncepciójával és a tartalmával kapcsolatos vitákat, ehelyett a konkrét változásokhoz és az azokból adódó iskolai feladatok végrehajtásához szeretnék segítséget adni.