Ha gyenge a család, vagy téli időszak van, akkor csak egy vagy két fiókot foglalnak a méhek, még nyáron, hordási időszakban sokszor négy - öt fiókot is szükséges egymásra helyezni. A keret mérete szerint 4 csoportot különböztetünk meg: 1. ) alacsony lépes egyenlő keretes rakodókaptárak. A langstroth (44, 8x23, 2) a Zander (42x22) a fél-NB (42x18)tartozik ebbe a csoportba. Fészeknek 1-2-3 fiókot, méztérnek további 1-2-3 fiókot igényel a család erőssége szerint. 2. ) közepes lépes egyenlő keretes rakodókaptárak. Eb csoport magyarország super. Ebben a csoportban magasabb keretet alkalmaznak a fészekben és a méztérben. Közép-Európában elterjedt típus. 2 esetleg 3 10-12 keretes fiókkal rakodó(42x27) Közép-boconádi rakodó(42x29) Egységes(42x32, 5) Mogor rakodó(42, 8x25) 3. ) különbözőlépes rakodókaptárak. A csoport kaptárai eltérő kerettel dolgoznak a fészekben és a mézté a csoportba tartozik a Dadant-Blatt kaptár(43, 5x30 a fészekben 43, 5x15 a méztérben)a Dadant kaptár(47x30 és 47x15) a Balogh Bálint féle kaptár (36, 5x36, 5 és 36, 5x19) az NB rakodó (42x36 és 42x17, 5) 4. )
Az 1930-as években Boczonádi nagykeretének hatására még nagyobb keretek jelentek meg (Konkoly féle, Kelecsényi féle, Debreceni). Ignácz Sándor alkotott egy 32 keretes 2 családos fekvőkaptárt 50x32-es keretekkel. Toronymagasan vezeti Magyarország a maratoni kajak-kenu Eb éremtábláját : HunNews. Az 1930-as években jelent meg az NB fekvő 17-18-19 keretes változata a fészekmézkamrás kaptár. Az 1950-es években a faanyag hiánya miatt Ernő tervezte meg a legkisebb NB-t az 15 keretes NB fekvőt (kínai gyantás ládák anyagából) Magyarországon az 1940-es évekig a hátul kezelős kaptárak voltak leginkább elterjedve, majd az 50-es évektől a központi gyártás hatására az NB fekvőkaptárak. Az 1970-es években jelent meg a 4 fiókos alacsony keretes rakodókaptár, a fél-NB, melynek terjedése azóta is tart. Az 1990-es évek végétől terjed Magyarországon a Dadant-Blatt és Langstroth kaptár.
magas lépes rakodókaptárak. Ritka, mert a mézkamra nehéz, a kaptár nem bővül szakaszosan, elvétve használnak így NB rakodót és Ignácz keretekkel felszerelt rakodót. Közös valamennyi rakodókaptárban a különálló aljdeszka, a menekülőtér és a tető. Szállításra a kaptárelemeket össze kell csatolni, erre a legelterjedtebb a gurtnis-feszítős csatoló. Felső kezelésű fekvőkaptárak A fekvőkaptár egy fekvő láda formájú méhlakás. A rakodókaptárakkal ellentétben nem szedhető szét alkatrészeire. Megjelenését a méhlegelők jobb kihasználását jelentő vándorlás megjelenése és a rakodókaptárak kiforratlan összekapcsolása okozta. 1913-ban mutatta be czonádi Szabó Imre 24 db 42x36cm-es kerettel felszerelt fekvőkaptárát. A korábbi kis űrtartalmú kaptárakkal elért mézhozamok a többszörösére emelkedtek. Kertészet/Méhészet/A kaptár – Wikikönyvek. Az NB fekvő lehetővé tette a korai akácfőhordás teljes kihasználását, illetve az aratás után hónapokig virágzó tisztesfű kihasználását. Boczonádi hatására az OMME 1918-ban próbálta bemutatni a Hungária kaptárat, mely 4 db kis-országos keret méretével egyenlő nagy-kerettel dolgozott.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. A méhészkedés egyik legfontosabb és egyben legdrágább felszerelési tárgya a méhlakás. Ma már nem vitatkozunk arról, hogy kas legyen-e ez vagy kaptár. A kas fölött eljárt az idő. Bármilyen nagy előnye is olcsósága, annyi a hátránya, hogy a kasos méhészetet berendezni, vagy arra akár az állomány egy részével is áttérni, senkinek sem ajánlható. Eb csoport magyarország 7. A kas használatának ott van még létjogosultsága, ahol hosszú ideig tartó méhlegelő van, itt is csak akkor, ha a méhész nem méztermelésre, hanem méheladásra rendezkedik be. Aszerint, hogy a kaptár hol nyílik, tehát a lépeket melyik irányból lehet kivenni, hátsó és felső kezelésű kaptárt különböztetünk meg. Mindkettő lehet álló és fekvő, alakja és mézkamrájának helyzete szerint. Némelyik kaptárt több irányból is lehet kezelni. Lépek elhelyezkedése szerint megkülönböztetünk hideg és meleg építményű kaptárt. Meleg építményű kaptárnál a lépek lapjukkal helyezkednek el a kijáró nyílás felé, még a hideg építményűnél élével.
000 német juhászkutyát soroztak be a német hadseregbe. Annak ellenére, hogy a háború után az Egyesült Államokban és Nagy Britanniában az emberek mindennel szemben ellenérzéssel viseltettek, ami német volt, a fajta tenyésztése virágzott. Napjainkban a fajta sokkal több funkciót lát el, mint bármely másik: kereső- és mentőkutya, rendőrkutya, szolgál a hadseregben, dolgozik őrkutyaként, szagazonosítóként, segítőkutyaként, és természetesen családi kedvencként. Sikerült Stephanitz kapitány álma: megalkotta az ideális, mindenre alkalmas munkakutyát. Az 1915-ös évre a szőrzet és a szín tekintetében három változat alakult ki: a rövidszőrű, a hosszúszőrű és a drótszőrű változat. A drótszőrű változat mára eltűnt, hosszúszőrű egyedek változatlanul születnek az almokban, de nem elfogadottak a kiállításokon és a konfirmációs versenyeken. Németjuhász, Német juhászkutya - KutyaKaland. A színek szintén sok vitát okoztak. A fehér gén kezdetektől máig jelen van a fajtában, de sok klub ezt diszkvalifikálja a kiállításokon, vagy egyáltalán nem is regisztrálja.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!