Az október 15-én kétbalkezesen végrehajtott kiugrási kísérlet és nyilas hatalomátvétel után Moszkvában is új helyzet állt elő. A Faragho-delegáció ez idő tájt értesült arról, hogy a kormányzó nem csak őket küldte tárgyalni a bolsevikokkal. Efféle "szóbeli megbízatást" emlegetett a Vörös Hadseregnél Kecskeméten jelentkező és menten Moszkvába szállított honvédelmi miniszter, Vörös János vezérezredes és az 1. magyar hadsereg parancsnoka, a Szálasi-puccs után "átállt" dálnoki Miklós Béla is. E sajátosan összeverődött horthysta kolónia tagjai valójában értékes túszok voltak, akiket a szovjet vezetés a Magyarország felszabadítása körüli időkben sakkbábuként kezelt. A magyar ügyek egyik felelőse, Georgij Puskin (aki később a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet politikai megbízottjaként, majd budapesti követként vált ismertté) 1944. november 7-i helyzetjelentésében úgy fogalmazott: "Nem kizárt, hogy eleinte szükség lesz Faragho és a moszkvai magyar misszió tagjai közül még valaki bevonására" a megalakítandó független magyar kormányba.
Nem volt más hátra, mint hogy Miklós Béla, aki partizánok útján már régebben összeköttetésben állott az oroszokkal, október 16-án maga mellé vette vezérkari főnökét. Kéry vezérkari ezredest, továbbá Csukásy ezredest és mint parlamenterek szűk hegyi ösvényeken keresztül vágva átment az oroszokhoz. Előzőleg hadseregének parancsnokságát átadta Vasváry vezérőrnagynak, akit a legnyomatékosabban figyelmeztetett a kormányzó iránti hűségre a németekkel való szembefordulás feltétlen szükségességére. Meg kell itt említeni, hogy a németek, úgy látszik neszét vették Miklós Béla szándékainak és egy nappal előbb, tehát október 15-én Heinizi vezérezredes, annak a német hadseregnek parancsnoka, amely alá az első magyar hadsereg tartozott, magához hivatta Miklós Bélát, hogy az eseményeket megtárgyalja vele. Miklós Béla azonban tudta, hogy a nácitábornok törbe akarja csalni őt és a találkozóra nem ment el. Ehelyett legbizalmasabb tisztjeivel a vele szemben álló oroszok parancsnokságán jelentkezett. Az oroszok nyomban 12 hadifogoly tisztet bocsátottak rendelkezésére, hogy ezek útján parancsokat küldhessen hadseregében az oroszokkal való együttműködés részleteire vonatkozóan, Miklós Béla felhívása helyenként teljes eredménnyel járt.
A jóvátételt végül 1958-ra sikerült megfizetni, addig mintegy hatvanezer főnyi értékes munkaerőt kötött le ennek előteremtése. [1] Március 15-én a kormány kiadta a földreformra vonatkozó rendeletet a 100 holdnál nagyobb birtokok felosztásáról, amelynek alapján sok paraszt juthatott földhöz. A kommunisták a következő években gyakran hivatkoztak arra, hogy a földreformra kommunista miniszter, Nagy Imre vezetésével került sor. Az ideiglenes kormány 1945 tavaszán a februárban "felszabadult" Budapestre költözött, majd ősszel előkészítette és lebonyolította a nemzetgyűlési választást. Megbízatása 1945. november 15-én szűnt meg, amikor az új Nemzetgyűlés megválasztását követően megalakult az új kormány a kisgazdapárti Tildy Zoltán vezetésével. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Bölöny József, Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004, 5. kiadás, Budapest: Akadémiai (2004). ISBN 963058106X Csonka Emil: A forradalom oknyomozó története További információk [ szerkesztés] Szűcs László szerk.
1945 után külföldön élt. Br. Schell Péter (1898-1974) földbirtokos, 1939-től Abaúj-Torna vármegye és Kassa város főispánja volt. 1944. szeptember 25-töl október 12-ig belügyi államtitkár, 1944. október 12-étől október 16-ig belügyminiszter. A németek letartóztatták és a buchenwaldi táborba szállították. 1945-től Olaszországban, majd az Egyesült Államokban élt. Baky László (1898-1946) csendőr őrnagy. A Sztójay-kormány belügyi államtitkára. Halálra Ítélték és kivégezték. Endre László (1895-1946) 1937-től Pest vármegye alispánja. 1944 márciusától belügyi államtitkár, 1944 októberétől a hadműveleti terület közigazgatási kormánybiztosa. Halálra ítélték és kivégezték. Horváth Béla (1888-? ) jogi és gazdasági akadémiai végzettséggel Budapest székesfővárosnál vállalt állást, ahol 1936-tól főjegyzőként működött. A Kállay-, majd a Szójay-kormány Belügyminisztériumában államtitkári címmel felruházott miniszteri osztályfőnökként dolgozott. Hozzá tartozott az elnöki, a törvényelőkészítő, az állampolgársági és az építésügyi osztály felügyelete.
Paul Iván (1889-? ) 1919 után több pénzügyminiszter mellett volt személyi titkár, 1928-tól miniszteri tanácsos, 1931-től a Pénzügyminisztérium elnöki osztályának helyettes vezetője, 1938-tól vezetője volt. 1939ben miniszteri osztályfőnökké nevezték ki. Antal István (1896-1975) ügyvéd, Kállay Miklós kormányában propaganda miniszter. 1944-ben a németek letartóztatták. 1945 után halálra ítélték, de ezt életfogytiglani fegyházra változtatták; 1960-ban közkegyelem alapján szabadult. Rakovszky Iván (1885-1960) 1922-1926-ban belügyminiszter, 1941 áprilisától 1944 augusztusáig a közigazgatási bíróság elnöke, 1944. augusztus 29-től 1944. október 16-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter. Vasváry Lajos (1889-? ) a MÁV-nál dolgozott 1913-től 1938-ig. Részt vett a keresztény munkásszervezetek munkájában, a Keresztény Szociális Vasutasok Országos Gazdasági Egyesületének egyik vezetője volt. 1939ben országgyűlési képviselővé választották. A Sztójay-kormány Iparügyi Minisztériumának államtitkár helyettesévé nevezték ki.
Szerezzen 1600 HUF-t a vásárlásához Speciális árak, különleges ajánlatok - kizárólag a hírlevél feliratkozói részére A kupon csak egyszer érvényes. Olyan rendelésekre érvényes, ahol az összeg minimum 16000 HUF. ( Adatvédelem)
Állapotjelző LED Igen Digitális kijelző (LCD / OLED / stb. )
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor