Az 1014 m-t jelző nemzeti színű kőtől keletre, zárt területen, a szanatórium főépülete mögött van még egy magassági pont (1011 m)" – írja a Mátra turistakalauz (2012) hegyvidéki üdülőhelyekkel foglalkozó része. A trianoni békediktátum után megmaradt Magyarország "tetején" (a fent említett 1011 m-es ponton) először 1889-ban épült fel egy 20 m magas kilátó fából, a Magyarországi Kárpát Egyesület Mátrai Osztályának jóvoltából. Azért ide, mert az 1014 m-es magassági pont (ahol ma a nemzeti színű kő is van) "egy össze-visszahányt, s igen nagy kövekkel borított hely, amely magas fákkal van benőve" – írja a Mátra útikalauz 1929-ben. Az akkori kilátót Mátra-toronynak nevezték el, s karbantartásáról a Mátra Egylet gondoskodott. A Trianon után hazánk legmagasabb pontjává avanzsálódó hegycsúcs kilátóját 1926-ban megmagasították, amely ekkortól Vass József népjóléti miniszter nevét viselte. Magas-tatra.info: Magyarország legmagasabb pontja. Ettől az épülettől északnyugatra ugyanebben az évben egy nyitott kis menedékkunyhót is építettek. Az 1930-as években kezdődött meg a Kékes nagyarányú fejlesztése: bekötőút épült Mátraházáról, átadták a "Kékes" luxusszálló első szárnyát (a mai szanatóriumot), beindult az autóbusz közlekedés, megépültek az első sípályák és elkezdődtek a meteorológiai megfigyelések.
Minthogy a mai kis-Magyarország hivatalos neve "Magyarország", ezért akár joggal használható is a Kékesre a "Magyarország legmagasabb csúcsa" elnevezés, még ha az egyesek fülének – nekem is – rosszul cseng és pontatlannak hangzik. Annál furcsább, mikor az informális beszélgetéstől kezdve a "tudományos" írásokig gyakran "hazánk legmagasabb csúcsának" nevezik a Kékest. (És gyanítom, hogy ezen írások szerzőinek általában már eszébe sem jut, hogy történelmi okokból kifolyólag a mai közigazgatási értelemben vett Magyarország területe nem egyezik meg a magyar haza fogalmával. Újraálmodnák Magyarország legmagasabb pontját - Turizmus.com. ) Persze mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy mekkora területre szűkíti le a "haza" fogalmát. Az én hazám legmagasabb pontja mindenesetre mindig is a Gerlachfalvi-csúcs volt, és politikai határoktól függetlenül mindig az is marad…
Találkozó: 2015. 06. Szombat 9:30 Mátraháza autóbusz állomás Tömegközlekedéssel érkezőknek: Bp. Stadion autóbusz pu. -ról volánbusz indul (1046/3 járat) 7:45-kor Bükkszék felé. Mátraházára érkezik: 9:26-ra. Felszállni lehet még Kacsóh Pongrác úton 7:53-kor, vagy Szerencs utcánál 8:00-kor. Teljes áru menetjegy: 1. 860 Ft/fő Túravezető: Szenczy Ágnes Útvonal: Mátraháza – Veronika-rét – Déli sípálya – Kékestető + TV torony– Sas-kő – Disznó-kő – Markazi-kapu – Szállás-hegy – Pisztrángos-tó (piknik) – Kőris-mocsár – Honvédségi üdülő – Mátraháza A Túra során pikniket is tervezünk, sütögetnivalót mindenki hozzon magával! Táv: Kb. Hazánk legmagasabb pont a mousson. 13 km, közepes túra Visszaérkezés: kora esti órákban – tempótól és pikniktől függ Költségek: TV torony belépő: felnőtt, teljes árú: 480Ft/fő, 14 éven aluliaknak: 350Ft/fő, csoportos belépő: 20 fő felett 5%, egyéb kedvezmény nincs Ajánlott felszerelés: Réteges öltözék, esőkabát, hideg élelem, innivaló, sütögetni való! Gyaloglásra alkalmas zárt cipő, vagy bakancs, távcső, fényképező, GPS.
Hát nincs 284. Kétféle listába is belefutottunk az interneten - az egyik szerint 35, a másik szerint 58 kilencszáz méter vagy annál magasabb csúcs található hazánkban. Hogy melyik a legmagasabb, az mindenkinek evidens (Kékes, 1014 m), és talán az is, hogy több 1000 méter feletti csúcsunk nincs. A 900 méter feletti első három csúcsot a Mátrában találjuk, 48 csúcs azonban a Bükkben várja a "bakancskontaktust" (a Bükk legmagasabb pontja a 961 m magas Szilvási-kő). Nyolc csúcs a Mátrában, kettő a Börzsönyben várja a túrázókat, köztük utóbbi legmagasabb csúcsa, a 938 méteres Csóványos. Csak ez a három hegység bír 900 m feletti csúccsal, a Zemplénben található Nagy-Milic 895 m, míg a Dunántúl legmagasabb pontja, a Kőszegi-hegységben található Írott-kő 882 m. Hazánk legmagasabb ponta delgada. Érdekessége a listának, hogy a Bükkben fellelhető két csúcsot (944m; 933 m) is ugyanúgy hívják, mint a Bakony legmagasabb pontját (711 m): Kőris-hegy. A felsorolásból is kitűnik, hogy Magyarország legmagasabb átlagmagasságú hegysége a Bükk, megelőzve a Mátrát és a Börzsönyt.
Mindenkit szeretettel várunk! További info: 06-20/480-9842
Töltődjünk fel élményekkel! 🌳 🥾 🐾 Ez a weboldal sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. A jelen Weboldal használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Süti Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket.
Mire is jó falvédő? Hogyan lehet ma is divatos? Varrtam egyet, megmutatom! A helyiség összes határoló falát vagy csak egy meghatározott falszakaszt számos technikával tehetünk egyedivé. A kívánt hangulatot egyszerűbb vagy bonyolultabb felújítással érhetjük el, többféle eljárás használatával igazán különleges végeredményt kaphatunk. Bemutatom, hogy milyen lehetőségek vannak egy falfelület átalakítására és meglátod majd, hogy a szoba megtelik élettel! Fürdőszoba építése előtt állsz, vagy felújítanád és szeretnéd feldobni a helyiség hangulatát? Valami egyedi megoldáson gondolkodsz? Kellene egy ötlet, amit kevés pénzből is meg lehet valósítani, akár házilag is? Otthon Képekben: Őszi koszorú saját kezűleg 1.. Akkor vágj bele a saját fürdőszobai bordűröd elkészítésébe, amitől új arculatot kap a fürdőd! Milyen jó érzés is lesz a forró kádban ülve gyönyörködni a kavicsok változatosságán… Megmutatom, hogyan készítsd el olcsón! Lehet kagylókat gyűjteni a nyaralásról, belépőket és jegyeket eltenni emlékbe egy városnézésről, kitenni a falra a rengeteg előhivatott fotót.
A múltkor már mutattam őszi díszeket, sőt abban is segítettem, hogyan célszerű ezekhez az őszi terméseket begyűjteni. Ha lemaradtál róla, elolvashatod itt. Ha az alapanyag már megvan, de még nem mertél belevágni az alkotásba, viszont már a bejárati ajtónál el szeretnéd kápráztatni a vendégeidet, vagy egyszerűen csak jól esne, ha egy hosszú nap után csodás lenne otthon a fogadtatás, tarts velem! Lépésről lépésre megmutatom, hogyan tudsz igazán káprázatos őszi ajtódíszt készíteni. Amire szükséged lesz: koszorúalap (az enyém most 20 cm átmérőjű) kb. 25 cm drót krepp papír semleges színben (én most egy jó kis őszi rozsdabarnát választottam) olló drótvágó ragasztópisztoly őszi termések (makk, gesztenye, toboz, dió, mogyoró, mandula, kökény, csipkebogyó, apró gallyak, ágak, stb. ) Tipp: Mivel elég "duci" termésekkel dolgozunk, a koszorúalapot úgy válaszd meg, hogy a végeredmény majd kb. 5 cm-rel lesz nagyobb az alap átmérőjénél. Tehát ha például egy 25 cm-es koszorút szeretnél, akkor elég egy 20 cm-es alapot venned.
Tisztítsuk meg a terméseket és faleveleket, majd díszítsük kedvünk szerint a dobozt makk- és gesztenye termésekkel, falevekkel, tobozzal, a szélébe pedig helyezzük a kisebb, sárgás faleveleket. Minden egyes apróságot egy-két helyen ragasztózzuk meg. Ha valamelyik termés könnyen kimozdul, akkor nyomjunk még a ragasztópisztollyal oda egy-egy pöttyöt, hogy stabilan odafogja. Ha van kis őszies figuránk vagy feliratunk, amit bele ragaszthatunk, akkor helyezzük azt is a kompozíciónk tetejére. Az egész díszünket kössük körbe spárgával vagy masnival, esetleg a masnikat ragasszuk a dísz tetejére! A dobozos díszünk mellé természetesen az asztalra rakhatunk végig egy natúr színű futót, rá apróbb tököket, akár azokat is színre festve és masnizva, esetleg spárgával átkötve. Az egész köré rakjunk faleveleket és egy fényfüzért, hogy igazán otthonos és kellemes őszi hangulatot varázsoljunk az asztal közepére. Ugyanezzel a sémával elkészítheted a bejárati ajtóra is a díszt. Használj természetes alapanyagokat és régi koszorú alapot, hogy elkészítsd a naturális ajtódíszt, de mégis őszies kopogtatót.