Ady Endre már-már bolondulásig szerette Brüll Adélt, akivel 1903 augusztusában ismerkedett meg – annak ellenére, hogy a nő férjes volt és gazdag, Ady nem adta fel, és szinte bombázta őt a neki szóló szerelmes versekkel, aminek meg is lett az eredménye. Kapcsolatuk 9 évig tartott, 1912-ben azonban teljesen megromlott köztük a viszony. A szerelmes Ady Ady Endre a 20. század egyik, ha nem a legjelentősebb magyar költője, akinek művei az emberi lét minden jelentős területére kiterjedtek. Ady endre léda versek tétel. Költeményeinek témái leggyakrabban a hazafiasság, a mulandóság, a szabadság és az egyenlőség, ám Ady nevének hallatán a legtöbb embernek valószínűleg szerelmi költészetének nagysága jut eszébe, nem véletlenül. Visszatérő témái közé ugyanis legalább annyira tartozik Léda és az iránta érzett múlhatatlan szerelme, mint Magyarország és a harc a túlélésért. A költő körülbelül 150 szerelmes verset írt, ebből pedig nagyjából hetvenet szánt Diósyné Brüll Adélnak, a múzsájának – ebből is pontosan látszik, hogy bár Ady korának igazi nőcsábásza volt, egész életében egy asszonyt szeretett igazán, habár meglepő módon nem őt vette feleségül.
Szófiában Adél és férje áttértek a katolikus vallásra. Férje gyanús ügyletekbe keveredett, és tönkrement, annyira, hogy szinte szökniük kellett Bulgáriából. Párizsban telepedtek le. Férje vállalkozásokba kezdett, képeslapokkal, szőrmével kereskedett, majd pezsgőképviseletet nyitott. Léda kapcsolata Adyval [ szerkesztés] 1903 -ban négyszobás lakást béreltek a Rue de Lévis 92. szám alatt. Adél 1901 és 1903 között rendszeresen hazalátogatott Nagyváradra. 1903. szeptember 6 -án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. (A lapot Adél és férje Párizsban is járatta, hiszen Diósy Ödön alapító részvényese volt a lapnak. Ady Endre és Léda– Vates. ) 1904 -ben döntött úgy, hogy meghívja magához a költőt Párizsba, ahol később az ő lakásukban lakott. Érdekes szerelmi háromszög alakult ki közöttük: jól megvoltak hármasban, nem voltak veszekedések a házastársak között, a bohém költő pénzét Adél kezelte, kezdődő szifiliszéhez Ödön szerzett orvost. [1] 1904 szeptembere és novembere között Adél Ady Endrével a francia Riviérára utazott.
Akárhogy is, a férj 1906-ban még egy földközi-tengeri hajóútra is befizetette feleségét és Ady-t. Az utazás Diósy számára azonban némileg kedvezőtlenül alakulhatott, ugyanis Lédáról hamarosan kiderült, hogy terhes. Kilenc hónappal a hajóút után az asszony világra hozta halott kislányát, aki fekete hajjal és hat ujjal született, akárcsak Ady, miközben Diósy Ödön vörösesszőke, Léda haja pedig bronzszínű volt. Az eset mindhármukat alaposan megviselte. "Bús szerelmünkből nem fakad Szomorú lényünknek a mása, Másokra száll a gyermekünk, Ki lesz a vígak Messiása, Ki majd miértünk is örül. " A tragikus eseményt követően Ady és Léda viszonya még öt évig folytatódott, kapcsolatuk azonban mindinkább válságba jutott, heves viták és kibékülések színterévé vált. Ady évekig halogatta a döntést, míg 1912 áprilisában – egy újabb heves összecsapás után – kegyetlen szakítóversben számolt le Lédával. Ady endre léda szakítás. Ez volt az ún. Elbocsátó, szép üzenet, amely mind a mai napig az egyik leghíresebb szerelmi búcsúvers a magyar irodalomban.
Tegnapi bejegyzésben emlegettem, hogy volt segítségem is a tesztelésben. A győri Árkádban fotóztunk.... engedéllyel:-) Előre megkérdeztem, hogy kell e engedély, mert nem akartam balhét. Meg is kaptuk. Elkezdtük a fotózást és nem telt el 5 perc, már ott is volt egy biztonsági emberke. De nem tudott belénk kötni:-) Bogit már fotóztam egyszer (képek itt) Őt kértem fel most, hogy legyen a segítségemre. Amit itt is szeretnék megköszönni.... köszi:-) Nagyon nem szórakoztunk a beállításokkal. Főleg a pontos fókuszra voltam kíváncsi. Itt is jól vizsgázott az objektív. Először a legtágabb rekesszel próbálkoztam. Canon EF 50mm F1,4 tesztképek - Pixinfo.com. Magyarra lefordítva kicsi mélységélességgel. A közelebbi szem éles, míg a távolabbi szem már már enyhén elmosódott. - nagyításhoz kattints a képre - 50mm - ISO200 - f/1, 4 - 1/160 Többi kép pedig kommentár nélkül: Pár szabadtéri kép is készült:
Valószínűleg az 1. 4-est sem használnád 1. 4-en, és ahogy teszteket olvasgattam, 2. 8-on elenyésző a különbség. Szerintem vedd az 1. 8-at, nem fogod megbánni, nagyon jó kis üveg:) 2017. 5. 12:13 Hasznos számodra ez a válasz? 7/7 A kérdező kommentje: Köszönöm a válaszokat, az 1. 8-as mellett fogok dönteni. Kapcsolódó kérdések:
12:25 Hasznos számodra ez a válasz? 4/7 anonim válasza: "az 1. 4-es rekesznél is éles képeket készít? " Nagyon régi tapasztalás szerint (már 70 éve leírták fotós könyvekben) általában az objektívek kb 3 fokozatot rekeszelve adják a legjobb teljesítményüket, élességet tekintve. Nem olyan nagyon régi tapasztalás szerint az említett kettőből az 1, 4-es teljesen nyitva is valamivel nagyobb felbontással rendelkezik, mint az 1, 8-as teljesen nyitva. Ez az árkülönbség egyik oka. Ajánlom a tesztjeit (összehasonlításra leginkább persze csak azonos érzékelős gép mellett alkalmasak a tesztek, de e kettő lencsénél éppen ez meg is van). 19:16 Hasznos számodra ez a válasz? 5/7 A kérdező kommentje: Köszönöm a vákaszokat! Hol tudnám, milyen környezetben kihasználni a nagyobb rekeszt? Kicsivel nagyobb, de az ára meg több, mint a duplája. Hobbu szinten is észrevehető a kükönbség, vagy inkább csak profi szinten? 6/7 Zlevii válasza: Szerintem nem éri meg az 1. 4 Én az 50mm 1. 8-amat mindig f2. Canon 50mm 1.4 teszt videos. 8 ra rekeszelve használom, mérföldekkel élesebb.