Gál Zoltán A Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke Hivatali idő 1994. június 28. – 1998. június 17. Előd Szabad György Utód Áder János A Magyar Szocialista Párt országgyűlési frakciójának vezetője Hivatali idő 1990. november 1. – 1994. május 14. Előd Pozsgay Imre Utód Szekeres Imre A Magyar Népköztársaság megbízott belügyminisztere Hivatali idő 1990. január 24. – 1990. május 23. Előd Horváth István Utód Horváth Balázs Született 1940. december 10. (81 éves) Budapest Párt MSZMP MSZP (1989–) Foglalkozás jogász, politikus Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1964, jogtudomány) Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (–1981) A Wikimédia Commons tartalmaz Gál Zoltán témájú médiaállományokat. Gál Zoltán ( Budapest, 1940. december 10. –) magyar politikus, a rendszerváltás előtti utolsó (megbízott) belügyminiszter, az Országgyűlés volt elnöke. Fia Gál J. Zoltán volt országgyűlési képviselő, államtitkár, kormányszóvivő. Életrajza [ szerkesztés] Tanulmányai [ szerkesztés] 1959 -ben érettségizett a budapesti Vörösmarty Gimnáziumban.
Így Gál beajánlotta fiát Apró Piroskához, és lányához, Gyurcsány Ferenc feleségéhez. Így alapozta meg politikai karrierjét Gál J. Zoltán. Zoltán mindig is Gyurcsány embere volt Forrás: Origo Gyurcsány küldte Medgyessy mellé Gál. J. Zoltán újságíróból előbb Medgyessy sajtófőnöke és kabinetfőnök-helyettese, majd 2002-től politikus lett. Sőt, az újdonsült képviselő kormányzati szerepet is vállalt, és ő lett a Medgyessy-kormány kormányszóvivője, egyben a kormánykommunikáció vezetője is. Ezt többek között azzal érdemelte ki, hogy a 2002-es kampányban ő magyarázta Medgyessy zavaros tanácsadói és lobbiügyeit. Mindezek mellett kiemelt szerepe volt abban, hogy a nehezen kommunikáló Medgyessyt segítse a választási kampányban. 2002 nyarán aztán – Medgyessy visszaemlékezése szerint – Gál J. üzenetközvetítő lett a politikai szerepre vágyó Gyurcsány és az új kormányfő között. Medgyessy és leendő utóda ekkor, 2002 júliusában Balatonőszödön sétálgatva egyeztek meg arról, hogy Medgyessy reménybeli kétciklusos kormányzása után Gyurcsány jöhetne a helyére, akinek persze addig még az MSZP-ben is bázist kell építenie.
A Népszavánál főszerkesztő-helyettesi posztig jutott, amelyet 2001 -ig töltött be, amikor elhagyta az újságírói pályát. Politikusi pályája [ szerkesztés] Édesapja ( Gál Zoltán) 1990 óta megszakítás nélkül az MSZP országgyűlési képviselője volt, mikor Zoltán 2001 -ben áttért a politikusi pályára. Először Medgyessy Péter kampánycsapatának tagja volt, a miniszterelnök-jelölt szóvivője és tanácsadója volt és tartotta a kapcsolatot a médiával. A 2002-es választásokon, amelyek Medgyessyt a miniszterelnöki székbe juttatták, az MSZP országos listájáról Gál J. Zoltán is az Országgyűlésbe jutott és egyben a kormányfő kommunikációs főnöke lett. 2004. augusztus 2-án Medgyessy menesztette, de napokon belül megbukott maga a miniszterelnök is. Gál J., aki a sajtótudósítások szerint már korábban is jó kapcsolatban volt a szintén menesztett sportminiszterrel, Gyurcsány Ferenccel, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkárként tért vissza a kormányba, miután 2004. október 4-én Gyurcsány vette át a kormánybotot.
Miután Gyurcsány Ferenc, megállapodásukat megszegve eltávolította Medgyessyt a kormányfői székből, Gál J. az új miniszterelnök háttérembere lett. Ekkorra már amúgy nem kormányszóvivő, miután egy alkalommal lebukott azon, hogy információkat szivárogtatott Gyurcsány Ferencnek, Medgyessy kirúgta. Gál J. erős maradt Gál J. 2006 nyarától kabinetfőnök Gyurcsány mellett, egyben a kommunikációs részleget is vezeti. Egyik legnagyobb baklövése az volt, amikor 2007 márciusában Demcsák Zsuzsát jelölte kormányszóvivőnek, de ő volt a kabinetfőnök a 2006. augusztus 20-i vihart követő tragédia idején is, amikor a tűzijáték felelőtlen szervezése miatt többen meghaltak. Végül 2008 januárjában távozott kabinetfőnöki posztjáról. Ennek ellenére befolyását megőrizte a baloldalon, 2010-2017 KÖZÖTT A VASÁRNAPI HÍREK CÍMŰ HETILAP FŐSZERKESZTŐJE VOLT, A LAPOT GYURCSÁNY SZOLGÁLATÁBA ÁLLÍTVA. mindig is hűségesen szolgálta Gyurcsányt Forrás: Origo Így tartja fogságban Karácsonyt Gyurcsány Már a 2019-es önkormányzati kampányban olvasni lehetett arról, hogy a baloldal főpolgármester-jelöltje, Karácsony Gergely mellett dolgozik.
Gál J. Zoltán Született 1973. május 3. (48 éves) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Foglalkozása újságíró politikus Tisztség magyar országgyűlési képviselő (2002. május 15. – 2010. május 13. ) államtitkár (2006. július 1. – 2008. január 31., Magyarország Miniszterelnöki Hivatala) Gál J. Zoltán ( Budapest, 1973. május 3. –) magyar szocialista párti politikus, újságíró. Gál Zoltán szocialista politikus, országgyűlési képviselő fia. Pályája [ szerkesztés] Tanulmányai [ szerkesztés] Érettségit 1991 -ben a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban szerzett. Ezt követően a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Bálint György Újságíró Iskoláját végezte el. Később, politikusi pályája során a jobboldali médiában visszatérően támadások érték, amiért nem volt felsőfokú végzettsége. 2002 -től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézetében tanul szociálpolitika szakán, illetve a szegedi József Attila Tudományegyetemen, kommunikáció szakon. Újságírói pályája [ szerkesztés] Újságíróként a Népszabadságnál, a Magyar Hírlapnál és a Népszavánál is dolgozott.
Nézzünk meg néhány példát! Mulasztás oka Kiszabható mulasztási bírság 3 kapcsolt vállalkozás elmaradt bejelentése 1 500 000 Ft 2 kapcsolt vállalkozás 15 napon túli bejelentése 1 000 000 Ft 1 kapcsolt vállalkozás elmaradt kijelentése (kapcsolt vállalkozási viszony megszűnése miatt) 500 000 Ft 2 db 1 millió forint feletti készpénzszolgáltatás elmaradt bejelentése Összes mulasztási bírság 4 000 000 Ft Egy négy cégből álló belföldi cégcsoport tagjai egymással üzletelnek, de egyik cégnél sem teljesítették a kapcsolt vállalkozások bejelentési kötelezettségét. Mekkora összegű mulasztási bírsággal sújtható a cégcsoport emiatt? Cégek 1. cég 2. Mik az egyéni vállalkozó éves kötelezettségei?. cég 3. cég 4. cég 6 000 000 Ft Látható tehát a fenti példákból is, hogy a mulasztási bírságok összege halmozott mulasztás esetén akár több millió forint is lehet. Ne felejtsük el, hogy a határidőn túl benyújtott bejelentés esetén is ugyanúgy kiszabható az 500 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság. Azonban ilyenkor mérlegelendő az Adóhatóság által (és erre adott esetben fel lehet hívni a figyelmet), hogy a társaság legalább feltárta és pótolta a hiányosságokat, a lehető legjobb hozzáállással járt el.
A legfontosabbakat összefoglalom: A KATA kiváltja a kiadózó vállalkozás és a bejelentett kisadózók jövedelmét terhelő adókat, tehát betéti társaság esetében a társasági adót, és a bejelentett kisadózó jövedelmét terhelő adókat és járulékokat is A betéti társaság, ha egész évben kisadózó vállalkozásnak minősül, akkor évi 12 millió Forintig a havi tételes adófizetéssel (bejelentett kisadózóként havi 50 ezer Ft, ha főállású kisadózóknak minősülnek) teljesíti az adófizetési kötelezettségét. Elõtársaság beszámolási kötelezettsége. 12 millió Forint felett a túllépett összeg után 40%-os büntető adót kell fizetni, de nem veszíti el a vállalkozás a kisadózói státuszát A KATA-s Betéti társaságnak csak bevételi nyilvántartás vezetési kötelezettsége van, tehát nem kerül a számviteli törvény hatálya alá, azaz nem kell kettős könyvvezetés alapján beszámolót készítenie (de azért szakértői segítség erősen ajánlott! ) A kisadózó Bt. is élhet a székhely szerinti önkormányzatnak fizetendő iparűzési adó tekintetében az éves 2. 500 ezer Forint alapján megállapított éves adófizetéssel (egy 2%-os adókulcsú önkormányzat esetén ez évi 50 ezer forintot jelent) Fontos tudni, hogy a kisadózó Betéti társaságra is vonatkozik az a megkötés, hogy éves szinten egy partner részére 1 millió Forint felett történő szolgáltatás nyújtás esetében is él a "munkaviszonytól való elhatárolás" intézménye, azaz ilyenkor a törvény feltételezi a rejtett munkaviszonyt, hacsak a kisadózó vállalkozás nem tud megfelelni a törvény adta feltételekből legalább 2 darabnak.
segítünk a választásban, hogy minél egyszerűbben és gazdaságosabban tudja cégét üzemeltetni. Ezekben a kérdésekben gyakran a cégjogászok nem kellőképpen tájékozottak, kérje segítségünket! Startup vállalkozásoknál ki kell alakítani a különböző számviteli szabályzatokat: pénzkezelési, leltározási, selejtezési, értékelési szabályzatok, számviteli politika, stb. Ezen túl ki kell alakítani a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását, a bélyegzőnyilvántartást is. A tevékenységi körtől függően egyéb nyilvántartások, elszámolások, űrlapok, nyomtatványok kialakítása is szükségessé válhat. A kisadózó KATA Betéti Társaság működése - Online Adótanácsadás. Szeretne egy igazán tapasztalt könyvelőt? Igen, Ajánlatot kérek Mit jelent a számviteli szolgáltatás? A számviteli szolgáltatás a könyvviteli és könyvvizsgálati szolgáltatások összességét jelenti. A könyvviteli szolgáltatások alatt a könyvelő által elvégzendő feladatokat értjük. A számviteli törvény hatályos előírásai szerint a vállalkozásoknak kötelező könyvviteli szolgáltatót, vagy hasonló feltételeknek megfelelő magánszemély közreműködését igénybe venniük, ha az éves nettó ár bevételük az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában - ennek hiányában a tárgyévben várhatóan - a 10 millió forintot meghaladja.
A beszámoló készítési kötelezettség függ attól, hogy a gazdálkodó az elõtársasági idõszak alatt folytat-e vállalkozási tevékenységet. Küldje tovább e-mailben - és ajánlja az Önadózó Hírlevelet ismerõsének – ennek ellenében megküldjük Önnek a Vagyongyarapodás ellenõrzési tanácsadó címû e-kézikönyvünket. Iratkozzon fel hírlevelünkre: gyakorlati adózási információkat kap, heti rendszerességgel, ingyenesen. Feliratkozás esetén e-mailben megküldjük az Elõtársaságok beszámolási és bevallási kötelezettségei címû e-kézikönyvünket. /Már feliratkozott Hírlevél olvasóink ez miatt ne regisztráljanak újra – részükre a kiadványt e-mailben megküldjük/ Önadózó Hírlevél feliratkozás itt! *** Beszámolási kötelezettség az elõtársaság idõtartamáról A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény VII. fejezete sajátos beszámolási kötelezettséget határoz meg a jogelõd nélkül alapított vállalkozók számára az elõtársasági idõszakra. A beszámoló készítési kötelezettség függ attól, hogy a gazdálkodó az elõtársasági idõszak alatt folytat-e vállalkozási tevékenységet.
Ezért fontos a könyvelő precizitása és körültekintő eljárása. A bejelentési kötelezettség azokat a vállalkozásokat érinti, melyeknek van kapcsolt vállalkozása és a kapcsolt vállalkozással szerződést kötött, pénzmozgás történt, részére számlát állított ki vagy attól számlát fogadott be, tehát valamilyen formában gazdasági esemény történt a kapcsolt vállalkozással, vagy a kapcsolt vállalkozási jogviszony megszűnt, vagy a kapcsolt vállalkozással 1 millió forint feletti készpénzszolgáltatás történt Mindhárom eset külön-külön bejelentési kötelezettséget keletkeztet. A bejelentést minden egyes kapcsolt vállalkozás tekintetében külön-külön kell megtenni. Ha a kapcsolt vállalkozás is belföldi illetőségű, akkor a kapcsolt vállalkozásra is vonatkozik a bejelentési kötelezettség, tehát mindkét belföldi félnél felmerül a bejelentési kötelezettség. Melyik jogszabályban találjuk meg a bejelentési kötelezettséget? Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 23. §. (4) bekezdésének b. pontja szerint: "Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz … b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül. "
Az adózás rendjéről szóló 2003. törvény 17. 9. bek. a) pontja szerint: "A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást. " Milyen határidővel kell megtenni a bejelentési kötelezettséget? Mindig az adott – bejelentési kötelezettséget eredményező eseményt (változás hatályát) – követő 15 naptári napon belül kell a bejelentést teljesíteni. Milyen nyomtatványon kell teljesíteni a bejelentési kötelezettséget? A kapcsolt vállalkozások bejelentését és kijelentését a 17T201-es számú nyomtatványon, az 1 millió forint feletti készpénzszolgáltatás bejelentését a 40-es számú nyomtatványon kell megtenni. Mekkora összegű mulasztási bírság szabható ki határidőben be nem nyújtott bejelentésenként? Az Art. 172. §-ban foglaltak szerint minden egyes határidőben be nem nyújtott bejelentés 500 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Mikor kapom meg a pénzt? A szerződés aláírása után a pénzt azonnal elküldik a bankszámlájára. A jóváírás gyorsasága a banktól függ, ahol a folyószámláját vezeti. Általában legfeljebb 24 óra.