Minden Minden Teljes Film. Ha tetszett a film, ezeket is ajánljuk.
Kik vagyunk? Egy 18. kerületi kis csapat vagyunk, akik itt születtek, és most is itt élnek. Helyi ügyekkel is szeretnénk foglalkozni, és helyi közösségeket is szeretnénk itt építeni. Tartsatok velünk! :)
Hogy a KESMA teljes portfoliója összehangoltan, szerző megjelölése nélkül hozza le ugyanazokat a közleményeket, önmagában nem újdonság, filmkritikák esetében – ami, ugye, véleményműfaj – azonban ez nem jellemző. Minden Minden Teljes Film. A film IMDb-értékelései pedig időközben politikai csatatérré változtak: jelenleg 1, 2-n áll a film, de meglehetősen szélsőséges arányokkal. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Temetése a Katolikus Egyház szertartása szerint történik. Jankovics Marcell népszerűségét animációs filmjei mellett közösségépítő, pozitív lelkiségének köszönheti. Oldott előadói stílusa és magabiztos szakmai tudása miatt méltán lett közkedvelt, a magyar kultúra meghatározó személyisége. Vizuális művész, közéleti ember, népmesekutató, reneszánsz műveltségű gondolkodó volt. A hetvenes években a Kisképzőben, majd 1981-től az Iparművészeti Főiskolán tanított animációt. 1994-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja, két évvel később a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatója lett. Volt a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának, illetve a Magyar Művelődési Társaság elnöke is. Első egészestés rajzfilmje, a János vitéz 1973-ban készült el, majd 1981-ben mutatták be a másodikat, a Fehérlófiát. 1975-ben Oscar-díjra jelölték Sisyphus című filmjét, Küzdők című alkotása elnyerte a cannes-i fesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díját 1977-ben. Ebben az évben kezdte el a Magyar népmesék sorozatot, amelyet forgatókönyvíróként, rendezőként, tervezőként 2002-ig gondozott.
79 évesen hunyt el Jankovics Marcell / Fotó: Pozsonyi Zita A hetvenes években a Kisképzőben, majd 1981-től az Iparművészeti Főiskolán tanított animációt. 1994-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja, két évvel később a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatója lett. Volt a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának, illetve a Magyar Művelődési Társaság elnöke is. Első egész estés rajzfilmje, a János vitéz 1973-ban készült el, majd 1981-ben mutatták be a másodikat, a Fehérlófiát. 1975-ben Oscar-díjra jelölték Sisyphus című filmjét, Küzdők című alkotása elnyerte a cannes-i fesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díját 1977-ben. Ebben az évben kezdte el a Magyar népmesék sorozatot, amelyet forgatókönyvíróként, rendezőként, tervezőként 2002-ig gondozott. Az ember tragédiája című Madách-mű rajzfilmváltozatáért (2011) a Magyar Újságírók Országos Szövetségének díját kapta meg 2012-ben. A 160 perces rajzfilm 23 évig készült, minden színt más stílusban rajzoltak meg. Jankovics Marcellt a Magyar Művészeti Akadémia és az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.
"Az egész művészeti társadalmat magához vonzó akadémiát látott maga előtt" - emlékezett Vashegyi György. Mint hozzáfűzte, Jankovics Marcell 2014 és 2020 között az MMA alelnökeként dolgozott, majd 2020-ban az akadémia köztestületi tiszteletbeli elnöke lett. Az MMA jelenlegi elnöke hangsúlyozta: Jankovics Marcell végtelenül erős, bátor, szinte emberfeletti módon széles látókörű, szuverén művész volt, "amihez nyúlt, színarannyá változott". Vashegyi György a "szinte felfoghatatlanul gazdag életműből" a két utolsó nagyobb vállalkozást emelte ki: Jankovics Marcell Trianon albumát és kiállítását, valamint Arany János Toldijának animációs filmes feldolgozását. Szemadám György képzőművész, az MMA rendes tagja Jankovics Marcell barátai - mások mellett Péterfy László szobrászművész és Hoppál Mihály néprajztudós - nevében búcsúzott. Mint felidézte, több mint 40 éves barátságuk Jankovics Marcell-lel onnan eredt, hogy édesapjával egy munkahelyen dolgoztak. "Mindketten deklasszált elemeknek számítottak, apám akkorra már felverekedte magát a segédmunkáslétből, de Marcell akkor még az volt, mert bűnhődnie kellett felmenői soha el nem követett bűneiért, s gyerekként át kellett élnie a kitelepítésnek eufemizált rabszolgasorsba taszítottságot, meg a börtönbe zárt apa hiányát" - emlékezett Szemadám György.
Az ember tragédiája című Madách-mű rajzfilmváltozatáért (2011) a Magyar Újságírók Országos Szövetségének díját kapta meg 2012-ben. A 160 perces rajzfilm 23 évig készült, minden színt más stílusban rajzoltak meg. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.