A szovjetek harckocsikkal lőttek, nem légvédelmi ágyúval. Dózsa talán a Nyugati pályaudvari gépfegyveres sortűzről beszél. Itt valóban belelőttek a tömegbe, hat ember meghalt. Csakhogy az a sortűz december 6-án volt. Hogyan láthatta ezt Dózsa, ha őt november 5-én már lelőtték? – Egyébként mindennek ellenére lelőhették? – Visszakérdezek: a város kellős közepén felálltak a szovjetek, a házfalhoz állítottak harminc embert, kivégezték őket, de ezt Dózsa Lászlón kívül nem látta senki? Teljesen lehetetlen. Az valóban megtörtént, hogy egy pincehelyiségben lelőtték a Képzőművészeti Főiskola négy hallgatóját, de ezt tanúk, fotók, dokumentumok bizonyítják. – Dózsa azt meséli, a Szövetség utcai kórházba került, ahonnan két hét után átszállították a rabkórházba. 2016. október 24., Blikk: "Kihallgatásakor nem kegyelmeztek neki, eszméletlenre verték: a kíméletlen ütlegeléstől a klinikai halál állapotába került. Mozdulatlan testét egy tömegsírba dobták, majd oltott mésszel leöntötték. A sírásó azonban észrevette, hogy a gyerek mozog, kiemelte őt a tetemek közül. "
A színész-rendező állítja: sokszor tévedett, de sohasem volt hazug. Négy évvel korábban komoly botrány kerekedett belőle, hogy a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány tévedésből Dózsa László színész-rendező nevét írta fel egy fegyveres gyermeket ábrázoló, 1956-os plakátra, miközben azon a 2000-ben elhunyt Pruck Pál volt látható. A plakátból több is készült, és Budapest több pontján is látni lehetett azokat. A tévedés miatt Pruck lánya pert indított a Schmidt-féle közalapítvány ellen. Az ügyben 1, 5 év pereskedés után született ítélet, amely kimondta: az elhíresült 1956-os plakátfotón nem Dózsa László van, hanem Pruck Pál. Schmidték azonban nem kértek bocsánatot a felperestől, ehelyett eltűntették a plakátokat, és így tettek azokkal a képekkel is, melyek online jelentek meg. Szöveg szintjén pedig semmi nem jelent meg, amelyben elismerték volna a hibát. A történet újabb fejezete, hogy a kormánypárti Vasárnap most interjút készített Dózsa Lászlóval, aki kijelentette: Úgy vélem, nem az a fontos, hogy ki van a fényképen, hanem sokkal inkább az, hogy ki mit csinált 1956 októberében.
– Ismeri Dózsa László történetét? – Dózsa Lászlóval talán tíz éve találkoztam, és akkor beszélt nekem az '56-os történetéről, nagy átéléssel és meggyőzően. Barátságos viszonyba kerültünk, de sajnos ellentétes pályán játszunk. Ő magát minél nagyobb szabadsághősnek akarja láttatni, én viszont eseménytörténészként rekonstruálni igyekszem a helyzetet, tehát antagonisztikus ellentét feszül köztünk. Neki fontos volt, hogy a "pesti srácokat" kutatom, ezért elmondta a történetét. Meghallgattam, de a nevét nem írtam le a Baross Köztársaság című munkámban. – Miért? – Az ilyen szóbeli forrásokat, amelyeket semmiféle adat nem támaszt alá, erős forráskritikának vetem alá, kiváltképp akkor, ha a történetben olyan elemek vannak, amelyeknek semmiféle levéltári forrásai nincsenek. Eörsi László Fotó: Bazánth Ivola – Akkor megfordítom: lehetséges-e, hogy '56-ban megtörtént olyan, aminek nincs levéltári forrása? – Lehetséges, csakhogy attól függ, mi. Dózsa László azt állítja, hogy sortűzzel végeztek ki a város közepén harminc embert, ám erről soha rajta kívül senki semmilyen említést nem tett, tanúja a történetnek nincs és nem is jegyeztek fel róla semmit.
Csakhogy azon a fotón valójában Pruck Pál van, ezt ő maga is állította régebben, valamint családja is. Az 1956-os emlékévért felelős kormánybiztos, Schmidt Mária amellett érvelt, hogy Dózsa van a plakátokon, amire a színész nevét is rányomtatták, a kormányoldal pedig hazug bűnözőnek nevezte Pruckot. Schmidt végül azt nyilatkozta: indítványozta, hogy az 1956-os Intézetet miniszteri szinten utasítsák az emblematikus fényképek beazonosítására. A munkát az intézet elvégezte, bár a rádióinterjún felül erre más kérés nem érkezett hozzájuk. Pruck Pál fotójával kapcsolatban azt írják: a rajta szereplő fiú személyét a fotóriporter eredeti aláírása, Pruck tanúságtétele és Dózsa László, valamint Pruck Pál más gyermekkori fotóinak összehasonlítása is teljesen egyértelművé teszi. Schmidt Mária korábban azt mondta: ha kiderül, hogy Pruck van a fotón, bocsánatot kérnek leszármazottaitól és kicserélik a nevet. A plakátok már nincsenek az utcákon, így kicserélni sincs nagyon mit, Dózsa azonban még nem egészen két hete is Schmidt Mária mellett pózolt egy 1956-os képregény bemutatóján.
Örülök, hogy őszintén beszélhetek mindezekről, mert úgy érzem, ebből a plakátügyből egy elvtelen lejárató hadjárat kerekedett, amely megviselt, és amelynek a nyomait ma is magamon viselem. Négy éve valóban kínszenvedésként élem ezt meg, sokan el is fordultak tőlem, a szakmában is, holott én sohasem voltam hazug. Tévedni – akaratlanul is – sokszor tévedtem, de ez keresztényi és emberi dolog. Megbocsátást remélek". Dózsa beszélt arról is, hogy "kiderült, hogy az én nevem alatt valóban a néhai Pruck Pál szerepel az 1956-os képen, igaza volt a Pruck-családnak. Mentségemre legyen mondva, erős volt a hasonlóság. Egyidősek voltunk, hasonlóféle volt a ruhánk, a sapkánk. Sajnos ezt a tévedést egyesek nagyon csúnyán meglovagolták, és a forradalmat és a személyemet is igyekeztek általa lejáratni, hitelteleníteni". A színművész megosztotta, hogy a szovjet csapatok november eleji betörése után még másfél napig tartották magukat, de utána a megadás mellett döntöttek, "mert már teljesen szét voltunk lőve, nem volt értelme a további vérontásnak.
A "Used to" kifejezés nagyon hasznos és nagyon könnyen elsajátítható. Gyakran használják, így fontos tudni, hogy semmi köze a 'Use'- használ szóhoz Used to használata az angolban belegítésnek egy kis Így jártam anyátokkal, vagy angolos rövidítéssel élve- HIMYM;
(És minden rosszra fordul) Két fajta szomjúság van Messze egy másik világiasságtól És lehet, hogy egy nap kevésbé fog fájni De mindenki tudja, hogy még mindig lent vagyok Ne mond nekem, hogy mit csinál a hentes Itt nincs szükség erre, nyilvánvalóan Olyan csúnya mégis egy kicsit friss De mindenki tudja, hogy esküt tettem Hagyd a lábad a dobogón Nem tudok egy alternatívára gondolni És naná, hogy én vagyok a legügyetlenebb De mindenki tudja, hogy hetvenkedtem Oh, milyen csodálatos élet
Most három ilyen példa következik – hogy melyik nagyobb bűne a magyar zeneiparnak, azt önök döntsék el! Filmslágerek magyarul Ez (legjobb tudásunk szerint) egy háromrészes kazettasorozat volt, amelyet ma például 1200 forintért megvehet a Vaterán, és amelynek első eleme 1992-ben jelent meg. (A Discogs szerint a második is. ) Nagyon nehéz kiemelni belőlük bármit, főleg, ha esetleg az olvasóink annyira fiatalok, hogy még nem is tudtak róluk, vagy más okból nem szembesültek vele eddig. Black wonderful life magyarul teljes. Inkább megmutatjuk, mit tudott: olyan dalokat lehetett magyarítva hallgatni, amiket filmek (is) tettek ismertté. Talán a második lemezen kapott helyet az értelmetlenség csimborasszója, a magyar stúdióban újra feljátszott Twin Peaks-főcím - ugyanezen kiadványon dalolja Zámbó Jimmy a következő, elmés sorokat: Pretty woman, este láttalak, Pretty woman, nem sütött rád a nap... A harmadik albumra egészen 1994-ig kellett várni, de megérte, hiszen szerepel rajta például a Pink Floyd Another Brick In The Wall jának magyar változata.