– Érzések, hangulatok, a korérzület, a szellemi divatok és mi, ahogyan átéltük mindezt. Nem adattár, nem memoár, nem önéletrajz, nem tudományos forrásmunka, hanem beszélgetés. Mindenből van benne valami, olykor részletesen, más fontos viszont kimaradt. Ez egy beszélgetőkönyv – sorolta a költő. Az est folyamán beszélt arról, hogy a Kádár-rendszer éveiben az értelmiségi ellenállás részese volt. Családi hagyományai, baráti kapcsolatai, angol–amerikai tájékozódás okán konzervatív alapokon álló, a nemzeti hagyományokat tisztelő és újrateremtő gondolkodó, demokrataként a pártállam ellenfele. 1988-ban az MDF alapító tagja, a magyar emigrációval és jeles nyugati értelmiségiekkel való kapcsolatai nyomán 1990-től államtitkári besorolásban Antall József külpolitikai főtanácsadója. 2000–2005 között Mádl Ferenc köztársasági elnök tanácsadója. Végső búcsút vettek Zelei Miklóstól - Nemzeti.net. A beszélgetés során szóba került a rendszerváltás ideje, háttere, Antal József személye, a saját sajtó hiánya és annak kiépítése. Mindezekről a könyvben is olvashatunk.
A mű a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Példa-kép sorozatának második köteteként jelent meg a Nap Kiadó gondozásában. (Kodolányi Gyula és Lánczi András – Fotó: Magyar Nemzet / Kurucz Árpád) Ez a könyv nemcsak Kodolányi Gyuláról szól, hanem az elmúlt évtizedek nagyobb panorámáját is kínálja, kulcsot ad fontos eseményekhez, és az idők olyan szereplőinek megértéséhez, mint például Kodolányi János, Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Kósa Ferenc, Antall József és Mádl Ferenc. Kodolányi Gyula korábban nyilatkozott könyvéről, amikor elmondta, hogy több évtizeden át vett részt a közéletben, erről sokat mesél, de a kötetben benne van a többi énje is. Gazsó l ferenc 2. Benne van mint költő, de beszél életének korai epizódjairól, gyerekkoráról, ifjúkoráról, családjáról, életükről a Kádár-korszak alatt, amerikai útjairól és munkájáról Antall József mellett és sok jó pillanatról, amit azokkal csinált végig, akikkel a rendszerváltozás alatt ismerkedett meg. Ennek a néhány évtizednek a fő szólamai olvashatók a könyvben.
A le nem vágott rózsahajtások bizonyos körülmények közt védenek, így például a hideg keleti szél ellen, vagy az erős téli napsütésnél beárnyékolják a növény tövét. Ha ágyásban állnak, sűrűn Amennyiben a kertünkben homogén, sűrűn ültetett rózsaágyásunk van, akkor az őszi metszés néha hasznos lehet. Ebben az esetben ugyanis a növények olyan sűrű bozótot alkothatnak, hogy lehetetlenné válik a téli védelem, mert nem tudunk a rózsák tövéhez férni. Itt először vágjuk vissza az összes keresztben vagy haránt növekedő hajtást, majd a szokásos módon, komposzttalajjal takarjuk be a tövet. Az őszi metszésnél nem muszáj szemre (rügyre) pontosan visszavágnunk, mert a tavaszi metszésnél majd lehet még többet vágni, kiigazítani. Most annyit vágjunk csak, amennyit muszáj - lehetőleg minél kevesebbet, de ahhoz elegendőt, hogy a rózsák tövéhez közelebb kerüljünk. Rózsák téli védelme, teleltetés őszi metszés - gazigazito.hu. Magastörzsű rózsák metszése A magastörzsű rózsáknál is lehet az enyhébb őszi metszésnek értelme. Ezeknél a rózsáknál a hajtások nagyon kitettek, ezért különösen hajlamosak a fagykárosodásra.
A három éves, vagy ennél idősebb rózsabokrok esetében minden elhalt, vagy túlságosan vékony ágat le kell vágni ahhoz, hogy jövőre szép legyen a rózsabokor. A rózsákat ősszel és tavasszal kell megmetszeni. A hibrid tearózsák metszése A tearózsákon alapvetően sok virág van, ezért alaposan vissza kell metszeni, hogy szép és erős legyen. A fiatal hajtásokon 2 – 4 rügyet hagyjunk, míg a vastagabb ágakon maradhat 6 rügy is. A rózsatövek közepéből növő mellékágakat mindenképpen távolítsuk el, így lesz formás a bokor és ekkor tud sok virágot hozni. A Floribunda rózsák metszése Ezt a típusú rózsát nem szabad túlságosan visszametszeni, mert akkor vékony ágakon hoz majd virágokat, amelyek nem lesznek a legszebbek. A következő módszert érdemes alkalmazni: a fiatal, vékony ágakat jól vissza kell vágni, így sok virág lesz majd rajtuk. Az idősebb, vastagabb ágakból csak 1/3 részt szabad levágni, így dús és erős lesz a növény. A fiatal hajtásokon 2 – 3 rügyet hagyunk, a vastagabb ágakon, 3 – 5 rügyet kell meghagyni.
A talajtakaró rózsa szép és igénytelen rózsafajta, mely színváltozatban gyengébb a többi fajtánál, jellemzően fehér és piros-rózsaszínes árnyalatokban érhető el. A talajtakaró rózsák különösen jól mutatnak kisméretű kertekben, utcafronti dekorációként, de nagyobb kertekben is bevethetőek a magasabb dísznövények ágyásait szegélyezve, vagy akár kerti út mellé ültetve. Talajtakaró rózsa jellemzői 70-150 cm magasra nővő, tömött bokrot alkotó, igen sűrű ágrendszerű rózsafajták. Megjelenési, növekedési formáikban eltérőek lehetnek, ezért az ültetési távolság is ezeknek megfelelő kell legyen, de négyzetméterenként általában 2-6 rózsatő ültethető. Sűrűbben célszerű ültetni, ha tökéletes fedésre törekszünk. Nagy helyet igényelnek, de rendszeres visszavágással jól kordában tarthatók. Virágzási ideje egészen nyár elejétől késő őszig, a fagyok beálltáig tart. Talajtakaró rózsa gondozása A talajtakaró rózsák tél-, és fagyállósága az átlagosnál jobb és az átlagosnál kevesebb gondozással is beérik, így tökéletesek alkalmasak a használaton kívüli területek elfedésére, eltakarására is.