Átadták pénteken a több mint ötmilliárd forintból felújított székesfehérvári Szent István Király Múzeumot, az intézmény a Királyok és szentek - Az Árpádok kora című kiállítással nyitotta meg kapuit. A szakmai megnyitón Vargha Tamás, a Fejér 1-es választókerület fideszes országgyűlési képviselő-jelöltje, az Árpád-ház Program megvalósulását felügyelő kormánybiztos hangsúlyozta, hogy Székesfehérvár több mint ezeréves történelme és annak első néhány száz éve szervesen egybeforrt az Árpád-ház dinasztia történetével. Jelezte, hogy hatalmas munkát végeztek 2016 óta a kormány támogatásával, egyrészt, hogy a lehető legteljesebb mértékben megújulhasson a múzeumépület, másrészt, hogy otthona lehessen ennek a korszakos kiállításnak. Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester rámutatott, hogy 5, 1 milliárd forintból a város kiemelkedően fontos kulturális intézménye újult meg kívül-belül és bővült ki egy fogadótérrel. Úgy vélte, az Árpád-ház kincsei "hazatértek", ezt a kiállítást Szent István városában kellett megrendezni.
Március 21-én nyílt napra, március 25-én pedig nyílt tanórákra várja leendő első osztályos tanulóit a Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskola. A nyílt napon résztvevők megismerkedhetnek a Szent István Iskola sport- és ökoosztályaival, valamint játékos sport- és kézműves foglalkozásokon vehetnek részt. Bemutatkoznak továbbá a leendő első osztályos tanítók, testnevelők és szakképzett edzők, akik március 25-én nyílt tanítási órákkal várják a gyerekeket. Az intézmény pótalkalmasságit is hirdetett a felvételizők számára, melynek részleteiről az alábbi plakátokon tájékozódhatnak. Kiemelt kép: Szent István Általános Iskola Facebook-oldala
Élelmiszeripari Műveletek és Gépek Tanszék (Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar) alapvető feladata az oktatás és az élelmiszertudományi kutatás. A tanszék az okleveles élelmiszermérnök szak (MSc) és az élelmiszertechnológus mérnök (BSc) szak mind nappali, mind levelező tagozatán részt vesz az általános és szakirányú képzésben. Az oktatás fő területei: élelmiszeripari műveletek, gépészeti alapismeretek, folyamattervezés, környezetvédelem. A tanszék rendszeres résztvevője hazai és nemzetközi K+F pályázatoknak, tudományos együttműködéseknek, témavezetőként és partnerként egyaránt, így biztosítva a tanszéken folyó, nemzetközileg is magas színvonalúnak tekinthető kutatásokat, valamint az oktatók/kutatók folyamatos tudományos fejlődését. A Tanszék legfontosabb kutatási területe a modern és a hagyományos szétválasztó műveletek alkalmazhatóságának vizsgálata, hibrid eljárások kidolgozása az élelmiszeripar és a környezetvédelem számos területén.. Címünk: 1118 Budapest, Ménesi út 44 (A épület alagsor) Telefon: (06 1) 305 7232 Lokáslis szerver: Tanszékvezető: Dr. Kovács Zoltán, egyetemi docens Ajánló: - sűrűség, - mértékegységek átváltása
Emellett a Szent István téri épület előtt is felállítottak egy emlékfalat. Fotók: Gémes Sándor
Veresegyház a Gödöllői-dombságban terül el, Budapesttől 25, Váctól 20 km-re. Az Őrbottyán és Szada szomszédságában fekvő település egyre népszerűbb lakóhely, évről évre növekszik a város népességszáma. Veresegyház látnivalóinak és turisztikai látványosságainak köszönhetően kedvelt kirándulócélpont. Veresegyház története Veresegyház ősidők óta lakott település, a régészek a feltárások során Kr. e. 4000–3000 közötti időből származó leleteket is találtak. A település földjén Kr. u. 100–150-ben egy szarmata törzsfőnök családja, Kr. 568–670 között pedig egy magányos avar nemzetségfő temetkezett. Hirdetés Veresegyház első okleveles említése 1375-ben történt, a XIV. Veresegyház - látnivalók, programok, érdekességek » I Love Dunakanyar. század végén pedig a főesperesség székhelye volt. Az Anjou-korban épített Lábas-tavat először 1430-ban említették. Először a nagyváradi püspök, ezután a káptalan és a váci püspökség birtokába jutott a király adományából. A veresegyházi tó így a váci püspökség halgazdaságaként funkcionált. A török kiűzése után a váci püspökség kialakította a veresegyházi ispánságot, amelyhez Veresegyház is tartozott.
28 / 32 Jelenleg kissé körülményes lenne kijutni erre a stégre Fotó: Csanádi Márton A lápok ritka élőlényeknek adnak otthont. Nő itt például gyilkos csomorika, ami – ahogy a nevéből is kitűnik – erősen mérgező, állítólag még Szókratész méregpoharába is került belőle. A növényzet kakukkot, nádirigót, vízisiklót és jégmadarat rejt. Könnyen észrevehetjük viszont a tőkés récéket, amelyek minden évszakban, így most is nagy számban vannak jelen a tavon. Veresegyház malom tó to english. 27 / 32 A Malom-tó 1985 óta védett Fotó: Csanádi Márton A horgászok paradicsomának mondják A Malom-tó déli csücskénél 1988-89 táján alakították ki a Kocka-tavat, mellette egy keskeny csatorna húzódik, amit Hínárosnak neveznek. Meglepődünk, amikor a tetején jókora habtengert látunk lebegni. A vezetőfüzetet olvasva kiderül, hogy a víz sajnos helyenként szennyezett, algás, iszapos. A tavak többféle terhelésnek vannak kitéve, ezek közül az egyik az idegenhonos amurok betelepítése volt. A halfaj felel a hínár kipusztulásáért, ami vízi rovaroknak nyújt élőhelyet és táplálékot, a halaknak pedig búvó- és ívóhelyet.
Körülötte ligeterdő magasodik. A hajdan gazdag halfaunájú Ivacsi-tavat 1978-ban kikotorták és felduzzasztották, a tó élővilága a beavatkozás hatására elszegényedett. Kihagyhatatlan kirándulási célpont A lenyűgöző szépségű Pamut-tavat is 1978-ban kotorták ki, és duzzasztották fel. Veresegyhaz malom tó . A tó keleti partja és a Fenyves között a helyi természetvédelmi terület, az Orchideás-rét fekszik, melynek talaja állandóan nedves a magas talajvíz miatt. Nevét az itt előforduló, páratlan természeti értékeknek számító, a Magyar Vörös Könyvben is nyilvántartott talajlakó orchideáiról kapta. A tórendszer körül egy mintegy 5 kilométer hosszú tanösvényt alakítottak ki, melyről jobban szemügyre vehetjük a színes növény- és állatvilágot.