2013. augusztus 23., 02:00, 658. szám Nyolcvanöt éves korában elhunyt Gyarmati Dezső, a Nemzet Sportolója. Játékosként háromszor, edzőként egyszer nyert olimpiai aranyérmet a vízilabda-válogatottal, a sportág történetének egyik legnagyobb klasszisa volt. Gyarmati Dezső 1927. Gyarmati dezső lanyai . október 23-án született Miskolcon. Először az ökölvívással, majd a kézilabdával próbálkozott, 1940-től viszont a vízilabda töltötte ki az életét. Játszott az Újpestben és a Ferencvárosban, 108 válogatottságig vitte, három olimpiai aranyérmet nyert (1952, Helsinki; 1956, Melbourne; 1964, Tokió), illetve egy-egy ezüstöt (1948, London) és bronzot (1960, Róma) – ezzel a világ egyetlen pólósa, aki öt olimpián is érmet szerzett. Kétszeres Európa-bajnok (1954, Torino; 1962, Lipcse). Az 1956-os forradalom idején csak néhány idősebb pólós határozott unszolására hagyta ott a Széna téri barikád építését, hogy aztán Melbourne-ben megnyerjék az aranyérmet – emlékeztet a magyar pólószövetség internetes oldala. Melbourne-ben a magyar küldöttség Forradalmi Bizottságának elnöke volt, gyászszalaggal a karján a forradalom lyukas zászlaját vitte, a rendszerellenes meggyőződését sem titkolta.
Ezzel ki tudják szolgálni a lakossági úszás igényeket és az iskolai, óvodai úszásoktatást, illetve a vízilabda-utánpótlás edzéseit. A nagy medencét ezerfős lelátó veszi körbe. Épült egy 20 x 10 méteres tanmedence is, valamint egy téliesíthető, vízilabda-mérkőzések rendezésére is alkalmas 33 x 20 méteres kültéri medence. A létesítményben büfé és hamarosan fitneszterem is várja majd a vendégeket. Az uszoda főbejárata a Máriaremetei út felől érhető el, innen nyílik a létesítmény fő parkolója. Összesen 178 parkolóhelyet és 53 kerékpártárolót alakítottak ki. Átadták a II. kerület uszodáját | Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzata. Az uszoda közvetlen környezetét is rendezték, fontos cél volt a sportlétesítmény biztonságos megközelíthetősége és a forgalom csillapítása is. A Máriaremetei úton a Bölény utcánál gyalogátkelőhely létesült, az uszoda előtti buszmegállót a főbejárathoz illeszkedve áthelyezték. Az uszodával szemben, a Máriaremetei út páratlan oldalán egybefüggő járda vezet a Francia Iskolától a Bölény utcáig. Az uszodatömböt határoló utcákban forgalomcsillapító küszöbök épültek, és a teljes tömböt gyalogjárda fogja körbe.
Volt olyan is, aki Milánóig eljött repülővel, és onnan ment ki, például Modrich Antal öttusázó, Svédországba. Nem tudom, hogy ide vehetjük-e az utánpótlás-válogatott futballistáit. Tehát durván kétszáz élsportoló ment el, illetve az az utánpótlás, amiből közvetlenül táplálkozhatott volna a következő években a magyar sport, így szerintem a kétszáz nem túlzás. Arday Attila: Az olimpiai fejezet azzal kezdődik, hogy külön vettük azokat a sportolókat, akik nem jöttek haza, és azokat, akik hazajöttek. S bevastagítottuk azoknak a nevét, akik sajnos azóta elhunytak. Azok, akik kint maradtak és Nyugaton telepedtek le, szinte mind élnek még. Míg azoknak, akik hazajöttek, 25-30 százaléka meghalt. Gyarmati dezső lantai kayu. Elképesztő a különbség! Thury Gábor: Marosi József tőrvívó azt mondta, hogy ő a piaristákhoz járt, s ott olyan nevelést kapott hazaszeretetből, hogy akkor is hazajött volna, ha itthon ördögök vannak. Fábián László kajakos olimpiai bajnok pedig, aki a küldöttség első aranyát szerezte Urán Jánossal kajak párosban, azt mondta, hogy most mindenki a forradalomról meg az olimpiáról beszél, ám ha ennyien részt vettek volna az 56-os forradalomban, akkor, ahogyan mondta, a ruszkikat bunkósbottal ki lehetett volna kergetni.
Főoldal GYEREKABLAK A Déli-sark felfedezése A Déli-sark felfedezése 110 éve történt, hogy Roald Amundsen norvég felfedező – elsőként – elérte a Déli-sarkot. Amundsen történelmi jelentőségű útján a brit Robert Falcon Scott előtt 35 nappal jutott el Földünk legdélebbi pontjára, vetélytársával ellentétben pedig épségben vissza is tért merész expedíciójáról. Társai Olav Bjaaland, Helmer Hanssen, Sverre Hassel és Oscar Wisting voltak. A norvégok biztonságban hazatértek, […] Roald Amundsen expedíciója a Déli Sarkon, 1911 (Fotó: Wikipédia) 110 éve történt, hogy Roald Amundsen norvég felfedező – elsőként – elérte a Déli-sark ot. Amundsen történelmi jelentőségű útján a brit Robert Falcon Scott előtt 35 nappal jutott el Földünk legdélebbi pontjára, vetélytársával ellentétben pedig épségben vissza is tért merész expedíciójáról. Felfedezők és utazók | Sulinet Tudásbázis. Társai Olav Bjaaland, Helmer Hanssen, Sverre Hassel és Oscar Wisting voltak. A norvégok biztonságban hazatértek, de a nyolc tagú brit csapat a visszaúton életét vesztette.
Az ismeretlen felfedezése és meghódításának gondolata mindig is ott motoszkált az emberek fejében. A sarkok különösen érdekesnek bizonyultak ebből a szempontból, ugyanis ott nincsenek égtájak. Bármerre néz az ember csak is egy irány van: vagy dél vagy észak. Rengetegen megkísérelték a sarkok felfedezését, ám keveseknek sikerült elérni odáig. Északi és Déli sark meghódításáért folyt harcok – Citynews. A verseny folyamatosan jelen volt és egyre inkább kiéleződött a hódítások során! Déli sark felfedezése: A legelső expedíciók a sarkkörök felfedezése szempontjából a belga Adrian Gerlache nevéhez fűződnek. Az ő elsőtisztje volt a norvég Amundsen. Hajójuk befagyott a jégbe és hónapokon keresztül ott rostokoltak, ám ők voltak az elsők, akik túlélték a sarki telet és végül épségben hazatértek! 1903-ban újabb expedíció indult, már Amundsen vezetésével, aki ekkor még az Északi-sarkot akarta meghódítani. A szívós Amundsen képtelen volt felhagyni álmával és mivel a felfedezők közül már többen körbe hajózták az északi-sarkvidéket keletről és nyugatról, de még senki sem érte el, így egyértelmű volt, hogy neki is részt kell vennie ebben az izgalmas, sokszor drámai eseményekkel is tűzdelt versenyben.
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
Selfjegek A selfjég olyan jégtömeg, mely a parti síkságról nyúlik a tengerbe, magassága peremein csaknem a fenékig ér. Az Antarktiszon létrejött selfjegek akár 200 méterrel a tengerszint fölé emelkedhetnek. A selfjeget 1911. január 14-én érték el a Bálna-öböl néven ismert helyen, ahol kiépítette bázisát, melynek a Framheimnak, azaz a Fram otthona nevet adta, majd utánpótlás-raktárakat építettek február és március hónapokban a 80°, 81° és 82°-nál. További előkészületeket tettek és utánpólásuk alapjainak, valamint eszközeik fejlesztésébe kezdtek. 1911. október 20-án Amundsen útnak indult társaival és 1911. december 14-én érték el a Déli-sarkot. Előkészületeik során különös tekintettel voltak a szánokra és a szánokat húzó kutyákra, ez később az expedíción elért sikerük alapjává vált. A sikeres expedícióról a közvélemény csak 1912. március 7-én értesülhetett, lévén Amundsen hírközlő eszközt nem vitt magával. Az expedíciót beárnyékolta, hogy egyes vélemények szerint Amundsen kevéssé a biztonságot, inkább a biztonságot tartotta fontosnak.