A csendőr egyenruha kialakítását a nemzeti jelleg, gyakorlatiasság és rendet s tiszteletet sugárzó megjelenés szempontjai vezették. Az 1881. február 14. napján szentesített megalapításától kezdve a magyar királyi csendőrséget a kakastollas kalap jellemezte, mely az éberséget, harciasságot hivatott jelezni. Zubbonyukon félgömb alakú gombokat, és meggyvörös zsinórzatot viseltek. Bár a csendőrök egyenruhája hasonlított a honvédségben használthoz, 1906. Magyar királyi csendőrség névsora. évben a fekete lakkszíj helyett már barna krómbőr lakkszíjat viseltek, s 1916 után a ruhájukon levő buzérvörös hajtóka alá sötétzöld alátét is került. A Bocskai sapkát és a barna színű, derékban szabott, koronás gombokkal ellátott zubbonyt 1921. évben vezették be. Eredetileg a ruházatot csukaszürke színre tervezték, azonban anyagi okok miatt végül maradt a barna színű ruházat. A csendőrök évente 2 alkalommal vásárolhattak ruházatot, ezen alkalmakkor nem csak a felső öltözetet, hanem alsóneműt, lábbelit és felszerelési tárgyakat. A ruhákat minden esetben méretre készítette egy szabó, így biztosítva a csendőrség mindenkori kifogástalan megjelenését.
Számomra ez a kép fogja mindig is legjobban jelképezni a volt monarchia német kisebbségének 20. századi sorstörténetét. Scheer 1904. augusztus 8-án született az észak-bácskai Szeghegyen (ma Sekic-Lovcenac, Szerbia). A községet 90%-ban németek, 10%-ban magyarok lakták. Miután szolgált a jugoszláv királyi hadseregben, majd a magyar királyi honvédségben, 1944 nyarán egy német-magyar államközi egyezmény alapján kényszersorozták a német hadseregbe. Itt egy SS-rendőrzászlóaljhoz került, egyetlen bevetése Magyarországon volt. Holdings: A Magyar Királyi Csendőrség :. 1945. február 8-án felkarján szerzett súlyos sérülése miatt kórházban elhunyt, másnap temették el, holttestét néhány év múlva exhumálták és az Új Köztemető 140-es parcellájába vitték, majd innen a rendszerváltás után kialakított budaörsi német katonai temetőbe szállították. Megélt két háborút, három megszállást, szolgált három hadseregben, szülőfaluját ma Montenegróból és Koszovóból elmenekült, elköltözött szerbek lakják, három sírban nyugodtak maradványai, egész életét feje felett férhetetlen távoli hatalmak döntötték el s oltották ki.
Csongrád-Csanád megyei hírek automatikus összegyűjtése. Hencz Péter: 80 éve nyílt meg a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem Szegeden : hirok. A műsorvezető u/SzegedNewsBotka fáradhatatlanul végignézi a napi híreket 5 percenként és megpróbálja megtalálni a megyéhez köthetőeket és ezeket csoportosítani. Csak egy címkét lehet egy linkhez társítani, ezért először a nagyobb településeket keresi és ha van találat, akkor azt használja hiába van másik kisebb település is a szövegben. A 10 ezer felletti települések kaptak saját címkét, minden más találat a megye címke alatt csoportosul.
"A tollas csendőrkalap a "csendőr"-nek elválaszthatatlan külső jelképe és egyidős a csendőrséggel. A gazdászati tisztek és csendőr állatorvosok kivételével a csendőrség összes tagjai részére rendszeresítve van. "
A román Corvin Mátyást a legnagyobb magyar királynak tekintik uralkodása alatt elért eredményeiért. Könyv: A Magyar Királyi Csendőrség (Parádi József). 1458-1490 Mondjuk a mai állapotokat nem ismerem, de anno az is volt (2000-es évek eleje), hogy mint egy cirkuszban, minden, a padoktól kezdve, a járdát az úttól elválasztó vascölöpökig minden kék-sárga-pirosra volt festve. Régen még ilyen zsinegre húzott trikoloros kis háromszögek voltak mindenhova fellógatva, mint egy lagziban. De a főtéren történt Árpád-kori erődítmény ásatását is elrendelték, hogy ne temessék vissza, hogy az átlagember szörnyülkodhessen, hogy "ez is a magyarok miatt van", mert magyar kutatók kértek rá engedélyt.
Még ebben az esztendőben visszatért Torontóba, ennek egyetemén a közép-európai irodalomról tartott előadásokat. 1972-ben a torontói egyetem díszdoktorává avatták. 1975-ben a quèbeci Bishop University-n tartott előadásokat. Tagja volt az Ötágú Síp című rövid életű amerikai magyar irodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának, 1986-1989-ben a chicagói Szivárvány című folyóirat szerkesztőségének. Ezek mellett munkatársa volt az Irodalmi Újság, a Látóhatár-Új Látóhatár, a Menora című folyóiratoknak, a bécsi Magyar Híradónak, az amerikai emigráns Népszavának, a Haifai Szemlének, a Montevideóban kiadott Tárogatónak és más nyugaton megjelenő magyar lapoknak. Faludy György: Pokolbéli víg napjaim - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Rendszeresen írt könyvismertetéseket a Toronto Star című angol nyelvű újság számára. 1988-ban hazalátogatott, 1989 márciusában hazatért, Budapesten telepedett le. 1990-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006. szeptember elsején hunyt el. Forrás: Faludy György József Attiláról a Kilátónak Múltkor is kérdezte valaki, hogy mikor ismertem meg.
ÉN: Aznap vonultak be az angolok Addisz-Abebába. SZŐRHAS: Ha bevonultak, majd kiverjük onnan őket, mint az amerikaiakat Dél-Koreából. Rohadt imperialista ügynök, persze ezt jegyzi meg. Emlékszik a találkozás helyére? Én: A 72. utca és a Broadway sarkán levő drugstoreban. SZŐRHAS: Mi az hogy droksztor? ÉN: Kocsma. SZŐRHAS: Helyes! Kikkel találkozott ott? ÉN: Az OSS két titkos ügynökével. [1] SZŐRHAS: Írja le őket! Faludy György: Pokolbeli víg napjaim - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. ÉN: Civilben voltak, de később megtudtam a rangjukat is. Az egyik akkoriban mintegy negyven esztendős lehetett. Erősen őszülő, bajszos, magas homlokú, ovális arcú, alkoholistának tűnő, középmagas férfi. Álmodozó tekintetűnek mondhatnám….. SZŐRHAS (a gépírónőhöz): Az álmodozó tekintetet ikszelje ki! Folytassa! ÉN: Bostoni nyelvjárásban beszélt. Edgar Poe százados a neve. (A gépírónőhöz) Po-e-nak írják. Két szótag. SZŐRHAS: És a másik? ÉN: Kissé hajlott vállú kerekded arcú, zömök, fehér-szakállú, jóságos külsejű… SZŐRHAS (a gépírónőhöz): A jóságost hagyja a fenébe! ÉN: …idősebb férfi.
Az Andrássy út 60. – Kistarcsa c. negyedik fejezet a letartóztatásról és fogsága első hónapjairól szól. Az utolsó, a Recsk c. fejezet a szerző életének legdrámaibb szakaszáról számol be, a recski kőbánya kényszermunkatáboráról, ahol enni ugyan alig kaptak, de napestig dolgoztatták, ütötték-verték a rabokat. Eközben Faludy, papír hiányában, fejben írta a verseit, melyeket rabtársai memorizálták, szabadulásukkor pedig rekonstruáltak. A versek megírásakor, a fogságban tartott szemináriumokon Faludyt az a szándék vezérlete, hogy értelmet adjon a kibírhatatlan létnek, és segítse megőrizni a saját integritását. Ez a hozzáállás nagyban segítette rabtársait is a túléléshez. A versek kötetté álltak össze, s 1983-ban Münchenben Börtönversek 1949–1952. Az ÁVO pincéjében és Recsken címmel a Recski Szövetség gondozásában, később pedig azonos címmel 1989-ben a Magyar Világ kiadásában, Budapesten jelentek meg. A Pokolbeli víg napjaim a magyar emlékiratírás hagyományaira épít, amikor ötvözi a memoár hősének embert próbáló sorsalakulását és a megidézett kor történetét.
"Ha az ember ezt a gyönyörűen megírt tanúvallomást elolvassa, közvetlen érintkezésbe kerül az erővel és bátorsággal. Megilletődve teszi le a könyvet, miközben azon elmélkedik – és ez remélhetőleg nem illúzió -, hogy az emberi szellem fölébe tud emelkedni minden szerencsétlenségnek. " (THE TIMES, LONDON 1988. február 29. ) A Pokolibeli víg napjaim egy lenyűgöző erejű önéletrajzi munka a hányattatott sorsú költőről. A mű végig veszi vándorlásának legfontosabb állomásait, Párizsi emigrációját, a Marokkóban és az Egyesült Államokban eltöltött idő és magyarországi visszatérését. A könyv utolsó fejezete a Recski munkatáborról, rabságáról szól. Párizsba emigrálásának legfőbb okaként Faludy azt említi, hogy nem kívánt a magyar hadseregben szolgálni a németek oldalán a II világháborúban, melyet már 1938-ban elkerülhetetlennek tartott. Azonban még részt kellett vennie a háború tragikomikus főpróbáján, amikor a 11. gyalogezred egyik híradó szakaszának parancsnokaként az Ipoly folyócska partjára vezényelték.