TERMESZTETT, GYŰJTÖGETETT ÉS FELDOLGOZOTT GYÜMÖLCSÖK BUDAPEST KÖRNYÉKI KAJSZIBARACK Buda vidéki sárgabarack, pest-budai kajszi Máig termesztett régi fajták: Magyar kajszi, Kései rózsa, Korai piros, Mandulakajszi; újabb fajták: Ceglédi Piroska, Ceglédi óriás (Szegedi mammut), Ceglédi bíborkajszi, Ligeti óriás, Pannónia, Ceglédi arany, Bergeron, Harmat, Korai zamatos; régi, már nem szaporított fajták: Ananász kajszi, Nancy, Brédai, Ambrósia kajszibarack A táj viszonylag a legkedvezőbb hazai ökológiai és ökonómiai feltételeket biztosítja a kajszibarack-termesztés számára. A termék (termékcsoport) elsősorban az ország legnagyobb, legkoncentráltabb fogyasztótáborának ellátására szolgál. Ezért lehetséges - és kívánatos is - a többfajtás szerkezet, beleértve a kevésbé fagytűrőket is. A régióban a kajszibarack (Prunus armeniaca L. Régi sargabarack fajták. ) szezonját a Korai piros-fajtakör kezdte, ennek gyümölcseivel még ma is találkozhatunk a piacokon és zöldségboltokban. A nála értékesebb, új, magyar, szabadalmaztatott fajták (Harmat, Korai zamatos) részben még korábban, részben vele egy időpontban érnek.
Exportra és a nagyáruházaknak az EU előírásai szerint osztályozzák és csomagolják a kajszibarackot, 50 mm-es nagyság fölött szokásos a sorolás vagy fészeklap használata is. A piacokon, zöldségboltokban és az utak mellett 10 cm-es rekeszekből árulják az ömlesztett kajszit. Az osztrák, német, horvát, cseh, svájci, olasz, balti partnerek a friss árun kívül ipari alapanyagot is importálnak nyersen vagy pulp, velő formájában. A régió becsült évi termése 10ezer tonna. Budapest környéki kajszibarack. Ennek 27-35%25-át értékesítik nagy tételekben, a többit a termelők saját fogyasztásukra, ajándékozásra, házi feldolgozásra fordítják, esetleg a háznál eladják. Az árutermelésben a Magyar kajszi aránya 70%25-ról (1970) 40-45%25-ra csökkent, a Rózsakajszi kiszorulóban van, az Óriáskajszi 20%25, a Bergeron 10%25, a Ceglédi bíbor 6%25 körül lehet az állományban, s folyamatosan nő az új fajták aránya és száma. 1990-ig a régió árutermelése néhány nagy termelőszövetkezetben és állami gazdaságban folyt, az 1980-as években jó néhány kisszövetkezet (szakcsoport) is alakult.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. < Kertészet | Fajtalisták | Sárgabarack fajták Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A lap mérete: 931 bájt Kertészet Ceglédi szilárd Kertészet » Kerttervezés Talaj Veteményes Gyümölcsös Szőlő Fajtalisták Melegház és fólia Méhészet Pihenőkert Növényvédelem Tünethatározó Kártevők Madarak Lepkefélék Növényvédő szerek Munka naptár Tárolás Permetezési napló Súgó [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Ceglédi szilárd]] A Ceglédi szilárd fajtát a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézetben nemesítették, 2011-ben kapott állami elismerést. A késő érési időszak régen várt új hazai fajtája. A "Gönci magyar kajszi" után 10-12 nappal érik. Fája középerős növekedésű, jól alakítható. A kajszibarackfajták, amiket messzire kell kerülni. Termesztési értékei Gyümölcsei közepes méretűek, kissé megnyúlt gömb alakúak. Narancssárga fedőszínükön piros fedőszín alakul ki. A gyümölcsök húsa narancssárga színű, kemény, magvaváló, jó ízű. Öntermékenyülő fajta. Virágai későn nyílnak. Fagytűrése közepes. Kajszihimlő vírusra érzékeny.
"Érdekesen alakul a világ barackmagolaj-előállítása. Törökországban 20, Pakisztánban 9 (elsősorban a hunzák), de Kínában 1000, az USA-ban pedig 790 tonna mennyiségben sajtolják az olajáért a sárgabarack valamelyik faját évente. Kertészet/Fajtalisták/Sárgabarack fajták/Ceglédi szilárd – Wikikönyvek. A francia és olasz magolajtermelés nem több, mint 5-6 tonna/év. "A gyümölcsészet számára egyébként a következő évek kihívása olyan sárgabarack fajták nemesítése lesz, amelyek szacharóztartalma alacsony. A kajszi ugyanis a magas szacharóztartalma miatt megterheli szervezetet, növeli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Hagyományos fajtán alapuló, de mérsékelt szacharóztartalmú fajtát igyekszünk előállítani és szelektálni. "
Mi a kajszibarack sárgabarack különbsége? Van-e egyáltalán közöttük bármi különbség? Mitől függ, hogy kajszi-e vagy sárga? Igazából csak attól, hogy ki mit szokott meg és hogyan nevezi ezt az ínycsiklandozó, zamatos, lédús, édes finomságot. Ugyanis a sárgabarack és a kajszibarack között semmi különbség nincs, mindössze az elnevezésük más. Az őshazája eredendően a Távol-Kelet, hazánkban mégis régi, hagyományos magyar gyümölcsként tekintünk rá. Ez nem véletlen, hiszen ez a gyümölcs már közel ötszáz éve van jelen Magyarországon, ahol a klíma tökéletesen megfelel a számára. Kiemelendő ezeknek a fáknak a szárazság tűrése, a fagyállósága, valamint alacsony talaj – és vízigénye is, mely mind kedvez a telepítésének. Már az 1940-es évekre a hazánkban megtermelt gyümölcs hatodát tette ki a sárgabarack. A ceglédi, nagykőrösi, kecskeméti Duna-Tisza közén fekvő homokos területeken is jelentős területeken telepítették, majd Gönc környékén és számos helyen az országban. A gönci és a kecskeméti barack termesztése olyannyira jól sikerült, hogy az ottani gyümölcsökből készült sárgabarack pálinka a Hungarikumok listájára is felkerült.
Jelen írás nem Hamvast magyarázza, hanem hozzáír gondolatihoz. Paál Zsolt: Rövid esszé az esszéről Az esszé a francia reneszánsz nagy irodalmi találmánya, s ha pontosítani akarom, egyetlen zseniális franciáé, Michel de Montaigne -né. Azt mondják Montaigne-ről, hogy előbb tudott latinul, mint franciául, hogy édesanyjáról kegyetlen önszigorral hallgatott, hogy később, mint udvari ember, milyen sokra vitte. Mi az esszé. Önző és egocentrikus alakja volt a tizenhatodik századi francia szépprózának. Mivel egyéniségében annyi volt az öncsodálat, hogy azt a hagyományos széppróza már nem bírta volna elviselni, kitalált egy sajátos műfajt, az esszét. Tovább *** Mike Ágnes: Esszé az esszéről Que sais-je?, tudhatom-e? – a gondolat nem csupán az esszéalapító Montaigne vissza-visszatérő kérdése, hanem az olvasásra ajánlott könyvön keresztül mindannyiunké. A volt, a van, a lehetne tudatlanságainak elgondolkodtató, választ nem váró, sokkal inkább magatartást követelő kérdése. Elszámolás a "belső világgal", számvetés a külső körülményekkel, önmagunkhoz intézett, másokkal megosztott gondolat.
Esszé-érv az, hogy "Mi a szépség? ". A harmónia a külső és belső szépség Mindenki fogja válaszolni a maga módján, hogy az a kérdés, hogy mi a szépség. Az írás ebben a témában lehet kezdeni ezekkel a szavakkal a szerző, hogy ez a fogalom külön-külön. A legfontosabb dolog -, hogy a szépség csodálnak. Ez vonzza hordoz pozitív érzelmek és az energia, amely vonzza, mint a mágnes. Ez lehet külső és belső, de az igazi szépség a személy rejlik a harmónia a két komponens. Jóképű férfi szépen felöltözve, és tiszta gondolatokat. Ő önbizalmát és méltóságát. Mi az hogy "esszé"? (382086. kérdés). Jóképű férfi mosolyogva, és valóban nem képmutató. Ez összhangban van a belső világ és a külső szépség. Esszé-érv az, hogy "Mi a szépség? " Segíthet megérteni az a személy, hogyan kell nézni, és úgy gondolja, szép emberek. Nem szabad elfelejteni, hogy ő, hogy okos. Ha valaki okos, ő lesz szép a külső és belső. az emberi kultúra is kifejezi a szépségét. Ez lehet kifejezni egy bizonyos értelemben, a stílus a ruha, viselkedés, és így tovább. D. Ha egy személy lompos öltözött, jól viselkedett, és használják a trágár beszédet, azt mondja, hogy ez nincs összhangban önmagával és az őt körülvevő világ, hogy ez nem teszi szép.
A Wikipédiából: "Az esszé a szépirodalmi alkotások egyik sajátos válfaja. Rövid terjedelmű, témáját merítheti az irodalomból(Magyarországon ennek van a legnagyobb hagyománya), a tudomány felfedezéseiből, a politikai életből, vagy a mindennapi élet megfigyeléséből. Erősen tükrözi írója véleményét, nézőpontját, sokszor szépirodalmi igénnyel íródik. Az irodalmi műnemek hagyományos hármas csoportosításában (líra-dráma-epika) hagyományosan az epikánál szerepel, azonban ha fogalmát a végsőkig kibővítjük (ez alapján létezik esszévers, esszéregény, stb... )akkor a lényegét tekintve a negyedik műnemnek tekinthetjük. Azonban még a szűkebben vett "esszé" is átmeneti műfaj, mégpedig az irodalmi-irodalmiatlan/irodalom alatti szöveg között, hiszen írója az irodalmi és bölcseleti beszédmód határsávján mozog. A köznyelvben esszének nevezzük * az elemző vagy értelmező irodalmi fogalmazást * az egy témáról szóló irodalmi fogalmazást, amely rendszerint a szerző személyes véleményét tükrözi * az olyan filozófiai-szaktudományi értekezést, amely mondanivalóját szépírói eszközökkel fejti ki.