A középkori kódexeken több mester dolgozott, a fázisokat különböző személyek végezték el. Egyvalaki megírta a szövegeket és vonalazott, ő volt a másoló, a scriptor; egy másik aranyozta, aki az aranyozómester volt; egy harmadik mester pedig kifestette, ő volt az illuminátor, a miniátor. A végén jött a könyvkötőmester, aki bekötötte. A miniátorok nevét nem ismerjük, csak a stílusuk alapján lehet beazonosítani őket Írószerszámok (stílusok), majolika tintatartó, könyv- és sarokveretek a XV. századból Corvina-ismertetőjegyek A legfontosabb azonosítási jegy, mármint hogy corvináról van-e szó, vagy nem, az két dolog: megtalálható rajta vagy benne Mátyás király címere és corvinakötéssel látták el. A corvinakötés sajátosan a királyi könyvtárra jellemző, aranyozott bőr vagy bársony. Ha ezekből a corvina-ismertetőjegyekből valamelyik igaz rá, akkor könnyű beazonosítani. Azonban sok esetben csak másodlagos források segítségével lehet megállapítani egy-egy darabról, hogy az megjárta a budai udvart.
A magyar reneszánsz kultúra legnagyszerűbb és leghíresebb alkotása Mátyás király budai könyvtára. Milyen lehet a királyi könyvtár – 35 Corvina titkai hasonmások, képek, szövegek és filmek tükrében? Hunyadi Mátyás magyar király (1458–1490) könyvtára – korabeli nevén Bibliotheca Corvina vagy Bibliotheca Augusta – az első reneszánsz fejedelmi bibliotéka volt Európának az Alpoktól északra elterülő részén. Gazdagságával, szépségével az uralkodó hatalmát, uralmának legitimitását reprezentálta. Mátyás király könyvtára olyan alkotás volt, amely nemcsak elérte a kor legmagasabb európai színvonalát, hanem hozzá mérhető, a maga nemében és a maga korában, az Alpoktól északra sehol sem akadt. Tudott, hogy Mátyás nagy levélíró volt. Latin nyelvű levelein átüt a tiszta, természetes és józan gondolkodás világossága, a magyar humor jellegzetes íze, és átüt az eredeti magyar kifejezések derűje. De az is tudott, hogy Mátyás belátta, hogy a magyar kultúrát csak akkor fogadják el Európa-szerte, ha értékeinket mi magunk is elfogadjuk, és terjesszük.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. jún 25. 18:04 Az Országos Széchényi Könyvtár online is elérhetővé tette Mátyás király corvináit / Fotó: Pixabay Otthon is megtekinthetővé váltak Mátyás király híres corvinái, az Országos Széchényi Könyvtár elérhetővé tette a 2018/2019-es monumentális kiállításának 3D-s online változatát, a virtuális tárlaton többek között középkori kódexek, pénzérmék és a Mátyás-trónkárpit látható, valamint megtekinthetők a kiállításon levetített kisfilmek és a kurátor mozgóképes összefoglalója is - közölte az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) csütörtökön az MTI-vel. A nemzeti könyvtár Mátyás király örökségének egyik legjelentősebb őrzője, 2018 őszén számos pompás corvina és díszkódex érkezett a nemzeti könyvtár időszaki kiállítására magyar gyűjteményekből és a világ távoli pontjairól, többek között New Yorkból, Párizsból, Rómából és Bécsből. A kéziratok közül több értékes és művelődéstörténetünk szempontjából kiemelkedően fontos darab első alkalommal volt látható Magyarországon - olvasható a közleményben.
Néhányat hajókra raktak a többi lopott kinccsel, és Konstantinápolyba került. Ám ott nem kezelték méltó módon a könyveket (A török rablóbanda tárnokmesterei miért is figyeltek volna fel "haszontalan" holmikra? ) és a raktárakban pusztulásnak indultak. Bár Bethlen Gábor, Pázmány Péter és I. Rákóczi György is tett kísérletet a kódexek visszaszerzésére sajnos nem jártak sikerrel. A 19. század elején az volt az általános vélemény, hogy a Corvinák közül egyetlenegy sem maradt Magyarországon. Csak 1861-ben fedezte fel Rómer Flóris, hogy a győri püspöki könyvtárban van egy hiteles corvina, Flavius Blondus "Romae instauratae libri III. " műve. Magyarországon volt kétségtelenül a Ransanus-kódex is, amely ugyan Mátyás király számára készült, de halála miatt már nem vette a kezébe, a szerző hazavitte magával Itáliába, és mint Bakócz Tamásnak ajándékozott könyv került Magyarországra, majd az Illésházyak dubnici könyvtárában lappangott, mígnem Jankovich Miklóson keresztül eljutott a Széchényi Könyvtárba.
A királyi könyvtár a török hódítással, 1526-ban és 1541-ben, Buda bevételekor pusztult el végleg, egy részét a törökök Isztambulba vitték. Azok a kötetek élték túl az évszázadokat, amelyek még a hódítás előtt, idejekorán Nyugat-Európába kerültek. Ennek köszönhetően ma körülbelül 216 hiteles corvinát ismerünk, ebből Magyarországon 53 kötet található, a Nemzeti Könyvtárban pedig 35-öt őrzünk. A királyi könyvtár – 35 Corvina titkai Az OSZK kiállításán a 35 Corvina hiteles másolatai és a kódexekből származó pompás fotóanyag alapján a látogató képet alkothat a teljes egykori Corvina Könyvtárról, a részletes kísérőszövegek pedig feltárják előtte a Corvina történetét, nyitott kérdéseit, és bevezetik az egyes kódexek gazdag, titkokat rejtő világába.
Értékelés: 157 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: A Tisza-tótól nem lehet olyat kérni, amit az ne adna meg. Aki mozgalmasságra, sportolásra vágyik, keresse fel az abádszalóki partszakaszt, aki csendet, nyugalmat szeretne, az a Hortobágyi Nemzeti Park területén kenuval evezzen be az érintetlen holtágakba. A tó körbejárható biciklivel, van itt vízi tanösvény. Tisza-tó: ötszázmilliós fejlesztés | 24.hu. Műsorunkban a tó közvetlen közelében található egyéb látnivalókat is felkeressük. Műsorvezető: Nagy Tünde A műsor ismertetése: A Magyar Televízió hetente jelentkező műsora nem egzotikus szigetekre, afrikai dzsungelbe, nomád sivatagok világába, villódzó fények Amerikájába vezeti el a nézőt. Ehelyett a palócok földjére, árpád-házi templomok csendjébe, vagy éppen a pálházi kisvasút kanyargós útjára kíséri el vasárnap délelőtt a képernyő előtt ülőket. Hogy egy óra mire elég? Bepillantani egy kistérség életébe, hagyományvilágába, megtudni ők hogyan vállalkoznak, vagy éppen barátkoznak, ellesni a kenyérsütő asszonyok mozdulatait, s talán még a kisült cipó illatát is megérezni.
Értékelés: 6 szavazatból Az alkotás középpontjában a Tisza-tó kettőssége, vad arca és ember által szabályozott működése áll. Az őszi lecsapolás és a tavaszi árasztás két külön évszakra választja szét a fenti kettőt, kis- és nagyvizes időszakokra bontva az őszt és a tavaszt, ami az élővilágra is hatással van. A filmsorozat négy részben végigkövet egy évet tavasztól tavaszig a Tisza-tónál, és a bemutatott 29 halfaj és 26 madárfaj mellett megismertet különféle ökológiai munkafolyamatokkal: halfauna-felméréssel, halmentéssel, haltelepítéssel, szelekciós gyérítő halászattal, téli halágy létesítésével, kormorángyérítő vadászattal stb. Egyéb epizódok: Stáblista: