Közös bennük a lebontás – a jelöltek mindannyian e fontos, mégis kevés figyelmet kapó feladatkör szakértői. Hírek Elindult a szavazás az "Év rovara 2019" címért. December 6-án, éjfélig választhatunk a kis Apolló-lepke, a magyar tarsza, vagy a havasi cincér közül. A nyertes lesz jövőre a rovarvilágot népszerűsítő kitüntetett faj. Mindenkit arra buzdítunk, hogy adja le szavazatát, és népszerűsítse a kezdeményezést! Hírek A Magyar Rovartani Társaság idén 8. alkalommal bocsátotta internetes szavazásra, immár a Magyar Természettudományi Múzeummal közösen, hogy melyik faj legyen az év rovara 2018-ban. A 3 idei jelölt a közönséges keringőbogár, az óriás-szitakötő és a tavi molnárpoloska volt, melyek közül a december eleji összesítéskor az Anax imperátor került ki győztesnek. Íme sok-sok érdekesség az acsákról. Hírek A Magyar Rovartani Társaság idén nyolcadik alkalommal bocsátja szavazásra, immár a Magyar Természettudományi Múzeummal közösen, melyik faj legyen az év rovara a következő évben. Idén is három jelölt közül lehet választani, ők a Közönséges keringőbogár, az Óriás-szitakötő és a Tavi molnárpoloska.
Idén az Év Rovara címért Magyarország őshonos óriás rovarai versenyeznek, amelyek ugyan hatalmasak, mégis csak kevesen ismerik őket. A 2022-es Év rovara jelöltjei Magyarország őshonos "óriás rovarai", amik ugyan hatalmasak, mégis kevesen ismerik őket igazán. A rovarokra a szavazatokat 2020. december 6-a, éjfélig lehet leadni. A Magyar Rovartani Társaság idei jelöltjei a fűrészlábú szöcske, az óriás tőrösdarázs és az óriás énekeskabóca. A fűrészlábú szöcske A fűrészlábú szöcske (Saga pedo) az óriások között is a legnagyobb. Magyarország és egyben Közép-Európa leghosszabb testű rovara: akár 11, 5 centiméteresre is megnő, amiből 3-4 centimétert a potroh végén található ívesen hajlott tojócső tesz ki. A kontinensen csak néhány mediterrán elterjedésű rokona ér el nagyobb méreteket. A fűrészlábú szöcske ragadozó rovar, kizárólag élő és mozgó ízeltlábúakat fogyaszt. Ebből a szempontból is egyedülálló a többnyire növényevő vagy vegyes táplálkozású magyarországi egyenesszárnyúak (szöcskék, tücskök és sáskák) között.
Az Év rovara kampány célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre. A védett vagy védendő rovarok megismerése pedig elengedhetetlen a természetben zajló folyamatok jobb megértéséhez. A Magyar Rovartani Társaság által meghirdetett verseny idei jelöltjei mind őshonosak Magyarországon, jobbára mégis ismeretlenek. A fűrészlábú szöcske, az óriás tőrösdarázs és az óriás énekeskabóca közül lehet kiválasztani, melyikük legyen a 2022-es Év rovara. A Magyar Rovartani Társaság 2022-re is meghirdette az Év rovara versenyt. A kampány célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a rovarok az élővilágban betöltött szerepére, valamint védelmük fontosságára. Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak életmódja, életkörülményei is előtérbe kerülnek, így bemutatása a természetben zajló biológiai folyamatok, változások jobb megértését is szolgálja – olvasható Társaság honlapján. A védett vagy védendő fajok megismertetése nem csak a rovarvilág jelentőségére, hanem a természetvédelem fontosságára is ráirányítja a figyelmet.
Programok Meghívó a 885. Előadóülésre Meghívó a Magyar Rovartani Társaság 885. előadóülésére, melyet 2022. március 18. péntek 16 órai kezdettel tartunk a Magyar Természettudományi Múzeum Semsey Andor termében (1083 Budapest, Ludovika tér 2-6. ) Program: 1. Vig Károly: Dudich Endrére emlékezünk, … Tovább → Kategória nélkül Meghívó a Társaság 2022. évi Közgyűlésére (online) Időpont: 2022. február 18., péntek 15:30 óra Határozatképtelenség esetén, ugyanezen a napon és elérhetőségen 16:00 órakor, változatlan napirenddel tartjuk meg a közgyűlést. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A járvány és a korlátozások miatt a közgyűlést ezúttal is online módon, Programok Kiállítás meghívó – Művészet és rovarok A Magyar Természettudományi Múzeum és az ARTENTO Alapítvány megívója: Szeretettel meghívunk minden kedves érdeklődőt a Magyar Természettudományi Múzeum és az ARTENTO Alapítvány legújabb kiállításának ünnepélyes megnyitójára. A tudományos-ismeretterjesztő emlékkiállításon különböző vizuális művészeti alkotásokon és installációkon keresztül elevenedik meg a biológia és a képzőművészet kreatív kölcsönhatása.
A fejlődés befejeztével a lárva a kiássa magát a felszínre, majd kifejlett rovarrá vedlik. Hátrahagyott lárvabőreik (exuvium) alapján a faj azonosítható az első pár láb fogazottsága alapján. Az óriás énekeskabóca – Fotók: Fráter Szabolcs, Soós Tamás, A faj elterjedési területe lefedi szinte egész Dél-Európát (az Ibériai-félsziget kivételével), keleten Iránig, északon Közép-Európáig terjed. Élőhelyei meleg, száraz hegyvidéki területek. Magyarországon a legnagyobb számban a Balaton-felvidéken és a Budai-hegységben fordul elő. A faj hazánkban természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 5 ezer forint. A rovarokról az ismertetőket sorrendben Puskás Gellért, Dr. Vas Zoltán és Dr. Kóbor Péter írták. A 2022-es év rovarára itt lehet szavazni. Az online szavazás mellett az érdeklődők idén a Magyar Természettudományi Múzeumban élőben is szavazhatnak. A Magyar Rovartani Társaság szavazódoboza – melyet már a Fővárosi Állat- és Növénykert Állatszeretet Fesztiválján elkezdtek megtölteni a látogatók – a Múzeum ruhatára mellett található.
Az Év rovara kampány célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre. A védett vagy védendő rovarok megismerése pedig elengedhetetlen a természetben zajló folyamatok jobb megértéséhez. A Magyar Rovartani Társaság által meghirdetett verseny idei jelöltjei mind őshonosak Magyarországon, jobbára mégis ismeretlenek. A fűrészlábú szöcske, az óriás tőrösdarázs és az óriás énekeskabóca közül lehet kiválasztani, melyikük legyen a 2022-es Év rovara. […] Tovább…
Budapest szavazás Év rovara Előző 1 Következő
Ez a cikk több mint egy éve frissült legutóbb. Elképzelhető, hogy a benne szereplő információk mára elavultak, vagy az esetleg megadott hivatkozások már nem működnek, vagy már más tartalomra mutatnak mint a megjelenés időpontjában. Olyat láttak a vízügyi szakemberek a héten a Balatonnál, hogy kettéállt tőle a szemük. Egy mediterrán ciklon nyomáskülönbsége miatt szó szerint megbillent a víztükör. Keszthelyen megvolt a 98 centi. A legfrissebb mérések szerint hét eleje óta is nőtt a Balaton vízszintje, péntek reggel az átlagos vízállás 70 centiméter volt, Siófoknál pedig 72 centimétert mutatott a vízmérce (tavaly ugyanekkor 80 centis volt a víz). 2013 első másfél hónapjában három Velencei-tónyi vízmennyiség érkezett a Balatonba, ez 120 millió köbmétert jelent, de a vízügyi szakemberek is elismerik, hogy még több csapadékra van szükség ahhoz, hogy a turisztikai szezonban fürdőzéshez és hajózáshoz is optimális legyen a vízszint. Próbálják hasznosítani a belvizet is, a szárazföldön felesleges vizet szivattyúkkal emelik át a Balatonba.
2021. okt 21. 15:33 Kibillent a Balaton a viharos szélben / Fotó: MTI/Varga György Akkora szélvihar érte el Magyarországot, hogy még a Balaton vize is kibillent. Csütörtökön a déli órákban a Dunántúlon és középen, délután a Tiszántúlon is erősen megnövekedett a felhőzet és beborult az ég. A szél pedig sokfelé viharossá fokozódott, elsőfokú vészjelzés lépett életbe az egész ország terültére. ( A legfrissebb hírek itt) A legnagyobb széllökések a 70-80 km/h-t is meghaladják, de néhol már 90 km/h-t meghaladó lökéseket voltak. A viharos szél a Balaton vizét is alaposan megbillentette. Háromnegyed 12-kor 76 centis volt a vízszintkülönbség Keszthely és Balatonfűzfő között. Az Időkép által közölt vízügyi mérések szerint Keszthelynél reggel 7 óra 15 perckor még 62 centis volt a vízállás, ami kora délutánra 47 centire csökkent. Balatonaligánál ugyanezen időszak alatt 99-ről 116 centire változott a vízállás. Az emelkedés a balantonfűzfői mérőponton is megfigyelhető, ugyanis háromnegyed 8 és 12 között, 4 óra leforgása alatt 20 centit emelkedett a vízszint, 11 óra 45 perckor 123 centis volt a vízállás.
Szombat délelőtt a Balaton teljes hosszában fújni kezdett az eleinte élénk, majd egyre erősebb északkeleti szél. A szél hatására a tó tengelyében kelet-nyugat irányú áramlás alakult ki amely délutánra szabályosan átnyomta a tó vizének egy részét a nyugati medencébe – számolt be Horváth Ákos, a Balaton meteorológusa a 2019. július 27-én. A 18 órakor mért adatai szerint 40 centiméternyi különbség volt a siófoki és a keszthelyi vízszint között. (2020. február 10-én 82 centiméternyit billent a Balaton víztükre, amiről itt olvasható a fotókkal illusztrált hírünk. ) Siófoknál szárazra került a part-menti kövek egy része Siófok partjainál a csökkenő vízszint miatt a part kövei szabályosan kizöldültek, ahogy az algával borított, amúgy víz alatti részük átmenetileg szárazra került. A adatai szerint szombaton a Balaton átlagos vízállása reggel 113 centiméter volt, ami ideálisnak tekinthető a nyár derekán. A 2019. július 27-én, szombaton, 18 órakor mért adatok szerint ugyanakkor Siófokon és Balatonfűzfőn 100, Keszthelyen 140 centiméteres volt a vízállás, vagyis a tó víztükrének ritka, kelet-nyugat irányú megbillenése miatt 40 centiméteres volt az eltérés a keleti és az észak-nyugati vízszint között.
Kategória: Belföld 2020-02-10 19:08 2450 olvasó Elérte a Balaton térségét is hétfőn az a ciklon, amely a napokban lecsapott Nyugat-Európára. A helyenként óránkénti 100 kilométeres szél megbillentette a Balaton víztükrét: a legmagasabb, 154 centiméteres vízszintet a adatai szerint Balatonfűzfőn mérték délben, a legalacsonyabb, 63 centimétereset két órával később Keszthelyen. A Balaton hajnalban mért átlagos vízállása 112 centiméter a siófoki vízmércéhez viszonyítva. A tó vízszintje 13 órakor mutatta a legnagyobb kilengést egy időben: 82 centiméter volt a különbség a keleti és a nyugati végében mért adatok között. Horváth Ákos, a siófoki obszervatórium vezetője az MTI megkeresésére elmondta, bár az erős ciklonnak csak a széle érintette Magyarországot, hétfőre virradóra megerősödött, majd viharossá fokozódott a Dunántúlon a délnyugati szél. Főként a Balatonnál alakult ki erős szélvihar, itt mérték az országban a legnagyobb széllökéseket kora délutánig: Sümegen óránként 103, Siófokon 102 kilométeres erősségű volt a szél.
Keszthelyről mintha elszivattyúzták volna a vizet, Balatonfűzfőn pedig jóval a szabályozási vízszint feletti volt a Balaton vízállása. A vízügy mérései szerint csütörtökön 15 órakor mérték a legnagyobb, 58 centiméteres különbséget. A melegfronttal érkező erős és kitartó délnyugati szél hatására billent ki hosszanti irányban a Balaton víztükre. Horváth Ákos, a siófoki obszervatórium vezetője szerint szerint csütörtökön kora délután volt a kilengés csúcsa – írja a. Balatonmáriafürdõ, 2019. július 21. Horgász a Balatonnál, a balatonmáriafürdõi kikötõ mólójánál 2019. július 21-én hajnalban. MTI/Varga György A kilengés csúcspontján az átlagos 117 centiméteres vízszinthez képest Keszthelyen 88 centiméter, Balatonfűzfőn 146 centiméteres volt a vízállás, ami 58 centiméteres különbséget jelent. A tó keleti végében, többek között Balatonkenesén kerülhetett víz alá több part menti rész. 2019-ben már kétszer – március elején és július végén – billent meg jelentősebb mértékben a Balaton víztükre hosszanti irányban.
Ez jelentős különbség, bár a korábban a két part közt mért 101 centis vízálláskülönbséget még nem közelítette meg. A helyszínen készült videókon és fényképeken jól látszik, mit is jelent pontosan, ha megbillen a magyar tenger. Egyes helyeken a víz elöntötte a partot, míg máshol annyira lecsökkent a vízállás, hogy gyakorlatilag a tó medre is látszik. OMSZ: nagy esők jönnek Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint csütörtök délután nyugat felől egyre több helyen vastagszik meg a felhőzet, késő délutántól az északkeleti harmadot leszámítva az eső is több helyen elered. Éjszaka országszerte sok lesz a felhő, nagy területen várható csapadék, a Dunántúlon néhol jelentős mennyiség hullhat, míg északkelet továbbra is alapvetően csapadékmentes marad – írták. Pénteken északon, északkeleten változóan, másutt inkább erősen felhős vagy borult égre van kilátás. Délen eshet még az eső, délután pedig az ország néhány pontján záporok fordulhatnak elő. Pénteken azonban viharral már nem kell számolni, csak az északi megyékben számíthatunk élénk-erős széllökésekre nyugati, délnyugati irányból.