Forrás: (Vasárnapi Ujság, 7. évf. 52. sz. (1860. deczember 23. )) 1676. március 24-én feleségül vette Zöldi Katát Debrecenben. 1677. március 13-án Teleki Mihály meghívta Bornemissza Anna fejedelemnő udvari orvosának, 1678. szeptember 20-án fölajánlották neki a nagyenyedi Bethlen-kollegiumban a görög nyelv, a filozófia és természettan tanszékét, melyet elfogadott és 1680. január 4-én beiktatták hivatalába. 1685. augusztus 25-én Szentmiklóson megbetegedett. Október 19-én felesége meghalt. 1686. március 7-én újraházasodott Székhalmi Annával Tordán. Bornemissza Anna halála után I. Apafi Mihály fejedelem házi orvosa lett annak haláláig. Nagyenyedben 40 évig dolgozott tanárként 1707 őszétől, másfélévi bújdosása közben Nagykárolyban tartózkodott, ahonnan levelet írt II. Rákóczi Ferenchez segítségért, aki a debreceni biró által 600 forintot küldött neki. (Forrás:wikipedia) Páriz Pápai Ferencz: De antiquis hungarorum monetis. (Dictionarium Latino-Hungaricum, Cibinii, 1782. Gróf kettedik Rákóczi Ferenc katonája vagyok : FostTalicska. 614–617. l. ) Latin-magyar szótárának függelékében csatolta a magyar királyok pénzeinek, a héber, görög, római pénzek értéktáblázatát, a római paleográfiai források rövidítéseinek feloldását, a számjegyek különféle jeleit, a súlymértékek jeleit, a latin rövidítések feloldását és a római kalendárium táblázatát.
A főúri udvarok a katolikus térítésnek, misszióknak is helyszínei voltak, ferences barátok, missziós jezsuiták, káplánok, gyóntatók jelentek meg az arisztokraták környezetében. A katolikus főúri rezidenciák leltáraiban feltűnik "a páterek háza", azaz a missziós jezsuiták szobája. A pácini kastélyban is megjelentek a páterek, de éltek missziós jezsuiták a katolikus hitre tért RÁKÓCZI PÁL (1596–1636) országbíró felsővadászi (Abaúj m. ) kastélyában is. A Rákóczi család erdélyi fejedelmeket is adott református ága II. Rákóczi György özvegye, BÁTHORI ZSÓFIA révén (re)katolizált, akinek fia, I. RÁKÓCZI FERENC (1645–1676) már katolikus hitben nevelkedett, unokája, a szintén katolikus Zrínyi ILONA fia, II. Címerhatározó/Rákóczi címer – Wikikönyvek. RÁKÓCZI FERENC (1676–1735) pedig már katolikusnak született. Báthori Zsófia 1663-ban telepíti le a jezsuitákat Sárospatakon, akik iskolát is nyitnak, és széleskörű katolikus térítést folytatnak a református városban és környékén. ++++++++++ Rákóczy (felsővadászi), herczeg. Egyike legkiválóbb történeti nevezetességü családainknak.
Zsigmond egri várkapitány (LR. IV-534. ), illetőleg 1607. nov. 5. Lajos nyerték. (LR. V-890. ) R. Ferencz erdélyi fejedelemnek 1694. szept. 14. a sárosi örökös grófi rang adományoztatott. XIII-127. ) A herczegi rang az erdélyi fejedelmeknek jutott. (Kempelen Béla) Rákóczy Pál temetési pajzsa II. Rákóczi Ferenc pecsétnyomója I. Rákóczi György 10 forintosa, 1631 II. Rákóczi György tallérja. Nagybányai veret, 1652 II. Szincsak Ferenc – Wikiszótár. Rákóczi Ferenc erdélyi dukátja, 1707 II. Rákóczi György. Johannes Meysenns rézmetszete, 17. század közepe Irodalom: A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. Külső hivatkozások: Rövidítések Lásd még: Címerhatározó A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke A │ B │ C │ Cs │ D │ E │ F │ G │ Gy │ H │ I │ J │ K │ L │ Ly │ M │ N │ Ny │ O │ Ö │ P │ Q | R │ S │ Sz │ T │ Ty │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs
Ars Heraldica. Seu Consuetudinum Heraldicarum, quarum crebrior passim & usus & in Historiis, praecipue Europaeis mentio Synopsis. Collecta & in hunc pugillum, in gratiam imprimis Nobilitatis Transilvanicae contracta. [1] A heraldikát egyfajta gyűjtőfogalomnak tekintette. A címertani ismereteken belül ez magában foglalta a rokonsági típusokat, a nevek és címek kérdését, a rangjelölő öltözékek viselését, stb.
Nemzedékrendje a XII. század végén élt. Csépánig (István) vezethető vissza, akinek Csiz comestől származott utódaiban a család a XIV. század vége felé két ágra, a Morvai- és Rákóczy-családokra vált. Ősi fészke Rákócz, az abaujmegyei Felső-Vadászt és Selyebet Perényi Imre nádortól 3000 arany forintért 1517. R. Zsigmond és Ferencz testvérek szerezték meg. Ferencz ága már fiában fiágban kihalt; a család leszármazását Zsigmond vezeti tovább. A fejedelmi ág ezen Zsigmond hasonnevü unokája személyében emeli történeti nevezetességre a családot. Ezen Zsigmond (szül. 1544., megh. 1608. ) 1607–1608. Erdély fejedelme volt. Fiai közül György szintén erdélyi fejedelem, Pál pedig főajtónálló. György fia, György ugyancsak az erdélyi trónon uralkodik; fia, II. Ferencz (1676–1735. ) Magyarország és Erdély fejedelme. Ennek fiai közül József (1701–1738. ) munkácsi herczeg és György (1701–1736. ) makoviczai herczeg fiutódok nélkül halván el, bennök kihalt a nagy multu család. – A bárói rangot 1588. aug. 28.
Húgával együtt, aki ma főszakács, a parasztgyermekek izgalmas életét élték kora reggeltől késő estig, ötödikes korától már a jószágok ellátása is feladatai közé tartozott. A játékra is jutott azért néha idő, bigéztek, "nemzetiztek" vagy a kézügyességet fejlesztő labdázást művelték a fal mellett. Nagyon jól ment neki a tanulás, a történelem volt a kedvence. Sok jó tanára volt, mégis az elsős tanító nénire, Kovács Lászlóné Rózsika nénire, emlékezik a legszívesebben. Igaz, sokat köszönhet a felsős osztályfőnöknek, Betes Károlynak is, aki tisztességre, becsületre tanította. A középiskolát Tiszafüreden a Kossuth Lajos Gimnáziumban végezte, az utolsó latinos osztály tagjaként az ókori nyelv szépségeiben is elmélyülhetett. Közben kézilabdázott is, Galambos Sándor testnevelő munkájának eredményeként az iskolaválogatottságig vitte a kapuban. Az 1965-ben sikeresen letett érettségi után a KLTE történelem–latin szakán próbálkozott a majdnem lehetetlennel, és az egyeki általános iskolában tanított egy évet képesítés nélküli nevelőként.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Galai család címerével foglalkozik. ózdi Galai [ szerkesztés] Ózdi Galai János 1643. augusztus --, -- I. Rákóczi György nemesség és címer, valamint birtokadomány általa: felesége Boda Ilona, gyermekei Ferenc, János, Mihály, István, Márton, András P 565 br. Radák cs. évr. 1643 Irodalom: A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. Külső hivatkozások: [1] Rövidítések Lásd még: Címerhatározó
Gödöllőn szebbnél szebb helyekkel találkozhatunk, de aki egy kicsit ki akar szakadni a városi környezetből, annak mindenképp el kell látogatni a Gödöllő és Isaszeg között található erdészeti arborétumba, ahol egy csodás környezetben töltődhetünk fel a természet energiáiból. Erdészeti Arborétum a város szélén Elsőre talán nem tűnik majd izgalmasnak, ha valaki azt mondja, hogy menjünk növényeket nézni egy erdőbe, azonban a Gödöllői Erdészeti Arborétum számos csodaszép érdekeséggel várja a látogatóit. Leginkább családi programnak jelölném meg az arborétumi sétát, azonban van, hogy valaki a kutyasétáltatást is ide szervezi ugyanis egy hatalmas és nyugodt elkerített erdős területről beszélünk, ahol nem zavarják meg a csendet a közlekedő autók és a város egyéb zajait is kizárhatjuk. Remek kikapcsolódás lehet tehát, ha elmenekülnék a szürke, rohanós hétköznapokból és feltöltődnénk egy kicsit a természetben. A gyerekek számára is nagyon hasznos lehet, mert a kirándulás alkalmával lehetőségük van az erdő élővilágával közelebbről is megismerkedni.
A Gödöllői Arborétumban több piknikezésre alkalmas terület van, vagy esetleg tüzet is rakhatunk az arra kijelölt helyeken. A gyerekek egy játszótéren is élvezhetik az erdei kirándulást, valamint a kisvasútat is igénybe vehetjük. Kisvasút a Gödöllői Erdészeti Arborétumban Ha pedig valamilyen izgalmas programmal is feldobnánk erdei kirándulásunkat, jó hír, ugyanis a Gödöllői Arborétumban erre is van lehetőségünk! 2017-ben helyi összefogással, önkéntes alapon hozzáfogtak az erdei kisvasút vonal megépítéséhez, amelyre a Gödöllő- Állami Telepek MÁV megállóhelyen van lehetőségünk felszállni és egészen a Csemete-rétig szállít minket az arborétumon keresztül. A 2 kilométer hosszú útszakaszon a látogatóknak lehetőségük van megismerkedni a Gödöllői-dombság természeti értékeivel. Fejlesztések A jövőre tekintve sok fejlesztést terveznek az arborétum területén, például felújítanák a hidakat és a támfalakat, megújítanák a sétaúthálózatot és egy látogatóközpont építése is tervben van. A korszerűsítés érinti a parkolókat, a vizesblokkokat és a pihenő helyeket is, valamint fejlesztenék a völgyszínpadot, ami által új programlehetőségek színhelyévé válhatna az arborétum területe.
A többnyire fiatal erdők akác, nyár és tölgy egyedekből állnak, ezek mellett helyenként fenyvesekkel is találkozunk. Az éles irányváltású útvonal végén a Gödöllői Erdészeti Arborétum kerítése mellé jutunk, és hamarosan a növénykert bejáratánál állunk. Érdemes időt szánni a felfedezésére, bejárni a tanösvényt, megismerni a több száz fa- és cserjefaj, valamint más botanikai érték példányait. Az arborétum bejáratától tovább a K jeleken 200 méter után az Isaszegi úthoz érkezünk, ahol a Gödöllő, méhészet buszmegállóból tudunk a város központjába visszautazni.
Az erdészeti arborétum telepítését a Gödöllői Erdőigazgatóság 1902-ben kezdte meg az akkori földművelésügyi miniszter rendeletére. Létesítésének eredeti célja a nálunk állományokat nem alkotó fafajok, főleg fenyők honosítása volt. A világháborúk viszontagságai után 1960-ban az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) kutatóinak irányításával egy új, nagyszabású telepítési program indult. Ennek eredményeként alakult ki a jelenlegi állománykép, a kutatási céllal kialakított 154 erdőtípussal. A Gödöllői Arborétum az ország egyetlen olyan erdészeti növénygyűjteménye, ahol a fafajokat a velük kialakult társulásokban, erdőszerűen, a jellemző lágyszárú szint, cserjeszint, lombkoronaszint kíséretében láthatjuk. Az arborétum a természetben megtalálható fafajok és a nemesített erdészeti fajták génbankjaként is működik. Erdeifenyő, kocsányos tölgy, akác, vörösfenyő és sok egyéb faj jól dokumentált törzsültetvényei élnek itt máig. Az erdészeti kutatások folyamatosan zajlanak a területen az ERTI-vel kötött együttműködési megállapodás alapján.
A túránk kezdetén látott jelenlegi egyetemi főépület pl. eredetileg a premontreiek rendháza volt. A kicsiny sírkertbe temetkeztek a szerzetesek - köztük nyugszik az alapító prépost, akinek sírjára Fadrusz János híres szobrának bronz másolata került. Irányt tartva a botanikus kert és különböző egyetemi épületek mellett haladunk el, aztán a MATE Parkerdő sétányaira térünk. Átvágunk a zöld övezeten, túloldalán az Őz utcába fordulunk, és a P jelek irányításával Gödöllő Fenyves nevű kertvárosrészén kanyargunk keresztül. Elsétálunk a Fenyves ABC mellett, ahol vásárolhatunk, ha valamire szükség lenne. Innen már feltűnik a máriabesnyői kegytemplom tornya, ahová kitérőt tehetünk nemsokára. Leereszkedve a vasúthoz éles jobbkanyarral fordulunk rá a P ▲ jelzésre az aluljáró előtt. A következő 1. 5 km-t a sínekkel párhuzamos zajvédő fal mentén tesszük meg a turistaúton. Mellettünk a portákhoz tartozó kertek sorakoznak, szemben pedig következő úti célunk, a Juharos erdős hegyoldala uralja a látványt.
200 tonna zöldhulladékot és 100 tonna szemetet szállított el a Gödöllői Arborétumból és környezetéből a Pilisi Parkerdő Zrt. A 350 hektáron 15 km utat tettek rendbe, lenyesték a belógó ágakat, eltávolították a veszélyes fákat. 2012. szeptemberében egy évre szóló megbízást kapott a Pilisi Parkerdő Zrt. a Gödöllői Arborétumban szükséges erdészeti és fenntartási munkák elvégzésére. A kültéri színpad, az esőbeállók és a játszótér biztonságossá tétele valamint a 15 km hosszú úthálózat karbantartása, a belógó ágak nyesése befejeződött. Az arborétum épületeinek felújítása és a kerítés kijavítása megkezdődött. Az erdőgazdaság közel 200 tonna zöldhulladékot szállított el, és 100 tonna szemetet szedett össze az arborétumból és környezetéből. A munkák eddigi költsége közel 7 millió forint, amit a Pilisi Parkerdő Zrt. saját költségvetéséből finanszírozott. A parkerdő gazdálkodásban közel 50 éves tapasztalattal rendelkező Pilisi Parkerdő Zrt. célja, hogy a Gödöllői Arborétumban újra színvonalas pihenési és sportolási lehetőséget biztosítson a lakosság számára.
Római irányítással a szarmaták által a 4. században épített árok- és sáncrendszer kb. 1200 km hosszan az húzódott az Alföld pereme mentén, egészen le az al-dunai Vaskapuig. A 2-5 méter mély, 5-10 méter széles árkok, illetve ezek szélén a sáncok jól látszódtak a 19. századig, amikor a jelentős tereprendezés eltüntette a legnagyobb részét. Itt, a Gödöllői-dombságban hosszabb szakaszon is megmaradt felismerhető állapotban. Egy része mentén tanösvényt jelöltek ki, ami egyelőre csak virtuálisan létezik, de a létrehozó egyesület tervei közt szerepel az állomások tájékoztató tábláinak kihelyezése is. A Csörsz-árok tanösvény végigjárása betekintést ad az ókori védelmi rendszer történetébe. Arborétum a túránk végén K jelzésen déli irányba folytatjuk utunkat. Átkelünk a Gödöllő-Valkó közötti országút túloldalára, ahol kőkereszt és világháborús katonasír csendesedik. Megkerüljük a fémsorompót, és cseres tölgyesben érkezünk egy romos vadászházhoz. Innentől széles föld- és murvautakon túrázunk hosszabb szakaszokon vadvédelmi kerítéssel párhuzamosan.