2019. jún 10. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. (Szocho. ) törvény 2. Mit vehetünk figyelembe az osztalékot terhelő szociális hozzájárulási adóalap éves felső határának a megállapítása során csökkentő tényezőkén? - Perfekt szakmai blog. § (2) bekezdése értelmében a törvény 1. § (5) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt juttatások (e körbe tartozik az osztalék is) esetében a szociális hozzájárulási adót a magánszemélynek az adóévben legfeljebb a minimálbér 24 szeresének megfelelő adóalap (tehát 24 x 149. 000 = 3. 576. 000) forint után kell megfizetnie. Az említett éves maximum adóalapot viszont csökkenti a magánszemély törvény szerinti összevont adóalapban tartozó, adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelme, ideértve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat is, az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíja, illetve a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjazása, az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adóelőleg-alap hiányában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX.
törvény ( Tbj. ) szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelem, amely a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja alapján járulékalapot képez. Például, ha egy saját társaságában havi 300. 000 forintos munkabérrel munkaviszonyban álló nyugdíjas tulajdonos 5 millió forintos osztalékot vesz fel, akkor ez után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, ugyanis a 12 x 300. 600. 000 forint meghaladja az előbbiekben említett 3. 000 forintos maximális adóalapot. A kötelezettségét nem befolyásolja, hogy az éves 3. 000 munkabér egyébként nem alapja szociális hozzájárulási adónak, tekintve, hogy Mt. Osztalék szocho 2010.html. szerinti nyugdíjasról van szó. Noha az említett kereset teljes összege csak az év végéig kerül kifizetésre, a Szocho. törvény 29. § (2) bekezdése értelmében a természetes személy nyilatkozhat arról, hogy az 1. § (1)-(3) bekezdése és 1. § (5) bekezdés a)-d) pontja szerinti jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Így tehát, ha az osztalék kifizetésére áprilisi végén kerül sor, már akkor sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni utána.
Az indokoltnál jóval több vizelet van a Balatonban. Ahogyan arról már a Blikk is beszámolt, túl sok a vizelet a Balatonban. Ez pedig növeli a víz foszforterhelését, ami pedig algásodáshoz vezet. A Balatoni Szövetség szerint a megoldás az lenne, ha több ingyenes toalett állnak rendelkezésre a strandolók számára. A MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tagja, Istvánovics Vera felhívta a figyelmet arra, hogy egy átlagos felnőtt napi másfél liter vizeletet ürít, ezzel pedig egy gramm foszfor kerülhet a vízbe. A Balatonra érkező vendégek számából kiindulva, úgy számolnak, hogy évente 1, 2 tonna foszfor kerül a Balatonba. A sok vizelet miatt aggódnak a Balatonnál - Hírnavigátor. Az Index megkérdezett egy szakembert, aki elmondta, hogy önmagával a vizelettel nem lenne akkora probléma, amennyiben az steril, hiszen 95 százalékban a vizelet nem más, mint víz. "Probléma csak akkor van, ha a vizelet fertőzött, ez esetben az ártalmatlan szerves és szervetlen anyagok mellett baktériumokat, vírusokat, speciális nemi betegségeket is tartalmazhat, gondoljunk itt a klamídiára, az ureaplasmára, vagy a gonorreára, közismertebb nevén kankóra, tripperre.
Szokott vízbe pisilni? Igen, de csak természetes vízbe Az Index korábban szavazást indított, ahol arról kérdeztük olvasóinkat, szoktak-e fürdőzéskor, úszáskor vízbe pisilni. Az eredmény megdöbbentő, mutatjuk a sorrendet. Igen, de csak természetes vízbe. Uszodában bunkóság lenne. Micsoda kérdés ez? Szétbírságolnám és örökre kitiltanám azt, aki közénk ürít. Vizelet a balatonban tv. Naná. Bárhol, bármikor. Igen, de csak otthon, a kádban. A fent látható eredmény az ingyenes toalettek hiányával, valamint azzal az evolúciós ténnyel magyarázható, hogy a víz jelenléte, csobogása határozott vizelési ingert vált ki bennünk. Mindez persze nem mentség! (Borítókép: Shutterstock)
Az önkormányzatok részéről ez az, hogy azokon a szabadstrandokon, ahol fizetősek az illemhelyek, megpróbáljuk ezt ingyenessé tenni. Viszont ehhez szükségünk van támogatásra. Volt egy időszak, amikor a tóparti illemhelyek használatáért nem kértek pénzt, de az önkormányzatok nehéz anyagi helyzetük miatt kénytelenek voltak változtatni ezen. Az öt balatonfenyvesi szabadstrandon az önkormányzat nem tudja ingyenesen működtetni a WC-ket. Az ingyenes toaletthasználat hiánya miatt a strandolók vizeletének nagyobb hányada kerül a tóba, növelve a víz foszforterhelését, ami az algásodás kiváltó oka. (Kiemelt kép: Lombár Gábor polgármester beszédet mond a Balatonfenyves-Imremajor ivóvízhálózat átadásán Balatonfenyvesen 2014. szeptember 23-án. Velvet - Élet - Íme, ezek a teendők szeretkezés után. MTI Fotó: Varga György)