Például a Kárpát-medencét és Mongólia területét összeköti egy közös hatalmi szimbólum, a nemesfémből készült, lunula alakú mellkasdíszek használata. Az is ismert, hogy a kengyelt az avarok terjesztették el tömegesen Európában. Mindezek ellenére eredetüket mégsem lehetett pontosan nyomon követni a széles eurázsiai sztyeppéken. A tanulmányban vizsgált lelőhelyek a Kárpát-medencéből, megjelenítve a vizsgált mintaszámokat temetőnként () A közlemény szerint a most megjelent tanulmányban 66 Kárpát-medencei, a 4-8. században élt embert elemeztek, köztük a valaha felfedezett nyolc leggazdagabb, aranytárgyakkal együtt eltemetett avar előkelőt. A genetikai elemzések az ELKH BTK Archeogenomikai Intézetében kezdődtek, majd a lipcsei MPI EVA Archeogenetikai Osztályán folytatódtak, kiegészülve a harvardi laboratórium eredményeivel. A tanulmányban a régiónkból az avar kori egyéneken kívül más (szarmata és hun kori) csoportokat is vizsgáltak. Az elemzések során kapott genomszintű DNS-adatok határozott nyomokat szolgáltattak a népesség eredetéről.
A különböző műveltségek keveredése lenne az egzakt tudományos bizonyíték a jellegzetesen eltérő tárgyi kultúrák egyidejűsége mellett. A mintegy négyezer, 8–11. századi lelőhely között azonban ez idáig csupán néhánynál merült föl annak a lehetősége, hogy mind az avar, mind a magyar lakosság bizonyosan használta. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy ezek a Kárpát-medence különböző pontjain, eltérő természetföldrajzi körülmények között kerültek elő. A késő avar kori leletanyag tanúsága szerint egy részük megélhette a magyarok 895. évi betelepülését, és amennyiben kifogástalanul bizonyítható, hogy nem volt időbeli hiátus közöttük, akkor értelmezhetjük úgy, hogy a vizsgált időszakban az avar–magyar asszimilációra sor kerülhetett. A feltett kérdés eldöntésére egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő információ, annyit azonban leszűrhetünk a lelőhelyelterjedési térkép alapján, hogy a két egymást követő nép, az avarság és a kora Árpád-kori magyar népesség hasonló életmódjából és gazdálkodásából adódóan hasonló nagyságrendű területet vett birtokba a Kárpát-medencében.
– Halál fia, aki parancsot nem követ, reggelre meglegyen az elveszett követ! – Agák, bégek, basák, ki csak számba jöhet, indultak keresni, hol lehet a követ. Jöttek dérrel-dúrral, s Enyed táján jövet kámforrá változtak, akárcsak a követ. Dühbe jött a szultán. – Biztosan egy követ fújnak a piszkosok s a hóhányó követ. Együtt szedik ezek a tejről a fölet, de jaj nektek, agák, bégek, basák s követ! – Azzal lóra pattant, s jött, ahogyan jöhet maga a nagy szultán s nem holmi kis követ. Pompáját leírni fölösleges szöveg, koldusnak látszana mellette a követ. Jött hát, s mit ad Allah! Mi konstantinápoly mai neve 2. eltűnt a szultán is, S így a mai napig nem tudjuk, az öreg szultántól mi hírrel jött volna a követ. Hódolatot kívánt, vagy csak aranyövet, ónkupát szegődni jött volna a követ? Hódoltatni ide ugyan jönni jöhet, de amit kap aztán, viheti a követ. Vihetné, de hol van? el mégsem párolgott kámforként a követ! Gördítsük le hát a titokról a követ: vénséges vén pince mélyén ül a követ. Az történt ugyanis, Enyedre béjövet, szörnyen megszomjazott, s vizet kért a követ.
Annak ellenére, hogy Somossy intézménye népszerű volt, a tulajdonos nem volt igazán jó üzletember, 1899-re csődbe ment. Még azonban a bukása előtt, 1896-ban Budapest a millenniumi kiállítás és az ünnepségsorozatok lázában égett. Ezt szerette volna kihasználni Somossy is. Valójában az orfeumtulajdonos ötletgazdának egy fillérje sem volt, ezért hatalmas kölcsönöket vett fel uzsorásoktól, hogy nagyravágyó álmát megvalósítsa. Ebben a korszakban Konstantinápoly a "mesés keletet" jelentette, oda vitt az Orient Express, ezért e vigalmi negyed mintája a török birodalom fővárosa lett. A tóparton és annak közepén lévő szigeten 1896 májusára épült fel a mulatóhely, Konstantinápoly Budapesten elnevezéssel, amelyet így írt le a Vasárnapi Ujság 1896. ..Ez+az 3 | OnlineKvíz. szeptember 6-i száma: "A budapesti Konstantinápolynak eddig elkészült részében már is sok a látványosság. Első sorban kell említenünk a Dunaszabályozás alkalmával elzárt egyik Dunaág képezte szép tavat, mely a Gellérthegy és az összekötő híd között terül s helyenként 540 méter széles.
09:52 Hasznos számodra ez a válasz? 7/11 rémuralom válasza: "Nem a Konstantinápoly-környéki Romániát hívják Latin Császárságnak hanem a Konstantinápolyi Latin Császárságot hívták latinul Romania-nak. " Előbb hívták Romaniának, a maga idejében, a 13. században. A Latin Császárság nevet utólag kapta a történetírástól. Tehát nem a Latin Császárságot hívjuk Romaniának is, hanem Romaniát hívjuk Latin Császárságnak, hogy egyértelmű legyen, hogy ennek az égvilágon semmi köze a mai Romániához, sem a románokhoz. 14:34 Hasznos számodra ez a válasz? 8/11 anonim válasza: Előbb hívták romániának, kitől hallottad ezt az orbitális baromságot? 2013. Mi konstantinápoly mai neve 2019. 14:49 Hasznos számodra ez a válasz? 9/11 anonim válasza: 100% Bizánc hivatalos neve Βασιλεία τῶν Ῥωμαίων (Baszileia tón Rómaión), azaz Római Birodalom volt, de a köznyelvben hívták Romania-nak is. A Latin császárság egy rövid ideig fennálló keresztesek által létrehozott bábállam volt, latin neve Imperium Romaniae volt, görög nyelvű lakossága meg Ῥωμανία (Rómania) néven nevezte.