A Jupiter, a királyi csillag és a Szaturnusz, Szíria csillaga. Nem, én nem hiszem, hogy istenek lennének, hiába mondják a papok. Az lehetetlen. Inkább jelek, üzenetek. Egy gyermek hírnökei, aki az ég szülötte, akinek atyja saját kezével helyezte a csillagokat a végtelen boltozatra, aki maga görgette egybe a Jupitert és a Szaturnuszt. Persze, ezen a vidéken ki hinne nekem? Nevetnek és gúnyolódnak rajtam: "Na, megtaláltad a zsidók királyát? Nyugaton a királyok istállóban születnek és szénában hemperegnek? " Jó lehet Júdeában élni, szemtanúként látni a felcseperedő királyt! A zsidóknak könnyű benne hinni. Azóta magányos lettem, meg nem értett, már-már kitaszított. Bethlehem csillag rajz video. Érzik, hogy változtam; mutogatnak rám, hogy elborult az elmém. Valami tényleg megváltozott, de nem elborult, csak kitisztult. Nem a hosszú karavánúton, az új király több hónapig tartó keresése alatt. Nem Heródes palotájában, Jeruzsálemben, ahol újra fölragyogott a remény csillaga. Hanem abban a pillanatban, amikor megállt a csillag a barlangistálló fölött.
Vízkereszt napján, január 6-án emlékezünk a napkeleti bölcsekre, akik egy különleges csillagot látva az égen, hosszú utat jártak be, hogy megtalálják a zsidók újszülött királyát. Máté evangéliumában olvashatjuk a történetet, de a bölcsek alakját ma is titkok övezik. Most képzeletben megpróbáljuk felidézni, átérezni, mi is történhetett több mint kétezer évvel ezelőtt napkeleten. A nap lenyugodott, és vele együtt nyugovóra tértek a vadak, a madarak, a jó szándékú emberek. Úgy látszik, engem az éjszaka már soha többé nem hagy nyugodni, mágustársaimmal együtt csöndben fürkésszük az égi jelenségeket, az általuk közvetített néma üzeneteket. Várjuk a csodát. A Jupiter, az ég ura jó ideje alacsonyabban jár, nem jósol a közeljövőben királyi uralkodót. Betlehem csillag Stock fotók, Betlehem csillag Jogdíjmentes képek | Depositphotos®. A távolban tűz pislákol, valahol áldozatot mutatnak be Kevannak, másik nevén Szaturnusznak. Jólesik meghúzódni a folyóparton a gondolataimmal. Az Eufrátesz tükréből köszönnek rám a csillagok. De képzeletemben még mindig azt az egyet látom, a fényesen ragyogót, amelyik húsz évvel ezelőtt hívott Júdea földjére.
Összes oldalmegjelenítés Népszerű bejegyzések Sok-sok virágos ötletekben bővelkedő, inspiráló kép azoknak, akiknek kertjük van, de az elképzelés hiányzik hozzá. forrás A Yin (jelentése: a hegy árnyékos oldala) és Yang (jelentése: a hegy napos oldala) ősi kínai szimbólum, ami a nyugati világban is ismert, b... A madárkák elkészítéséhez különféle színárnyalatú fonalak szükségesek, plusz két kis fekete gyöngyszem a szemeknek, drót és az arra tekert... Dekorációs papírra, ollóra, ragasztóra és két darab gyöngyre, vagy kis gombra van szükség az alábbi nyuszi elkészítéséhez. A szemeket gyöng... Hobbibetonból készültek az alábbi képsoron látható kültéri dekorációk. A betlehemi csillag idén is Jaminába vezet. Legtöbbjüknél az elkészítés menete is nyomon követhető. A plüssmacit... Kisebb nagyobb befőttes üvegek festéssel díszítve - mintájuktól függően - a lakás üde színfoltjai lehetnek, emellett különféle dolgok táro... Egy fehérre festett konzervdoboz, rózsaszín és fehér filc (vagy dekorációs papír) és egy szintén rózsaszín vattapamacs (vagy fonál pom-pom)... Nem csak a kisgyermekes szülőknek, de az óvodák, iskolák figyelmébe is ajánlom az alábbi kültéri játékokat.
Timike88 válasza 3 hónapja A bibliai történetet Máté evangéliumából ismerjük. A napkeleti bölcseket egy csillag vezérelte Betlehembe. "Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket, s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. " (Máté 2, 11–12; dr. Kosztolányi István fordítása) Jézus születése, a "háromkirályok" imádása egyik legkedvesebb témájuk a művészeteknek évszázadok óta. A legenda a népi betlehemes játékokban ma is elevenen él. József AttilaBetlehemi királyokcímű életképében ezeknek a népi játékoknak a bensőséges hangulata érződik. A fennkölt ünnepélyesség helyett meghitt áhítat, játékos kedvesség árad belőle. Így a misztérium varázsát mindnyájunk élményévé alakítja. A messziről jött királyok (Menyhárt, Gáspár, Boldizsár) jóízű, szíves falusi üdvözlő szavakkal ("adjonisten", "jónapot") szólítják meg Isten fiát, a szegények királyát. Betlehemi királyok - Valaki tud segíteni az elemzésében. Bemutatkozásuk bensőségesen kedves, egyszerű. A királyok népi humorral megrajzolt portréja, beszédstílusa falusi életformát és egyszerű, természetes gondolkodásmódot idéz.
A mértani sorozat önhasonlóságát kihasználva vizsgáljuk a sorozat q -szorosát. Ha kivonjunk az eredeti összegből a q -szorosát, azt kapjuk, hogy Az algebrai átalakítások elvégzése után ugyanazt a képletet kapjuk, mint a másik két módszerrel. Így 1q + 2q 2 + 3q 3 + ⋯ + nq n Szerkesztés Ennél a sorozatnál is kihasználhatjuk az önhasonlóságot, vagy akár alkalmazhatjuk a táblázatos felírást, azonban ha jobban megnézzük, a fenti sorozat nem más, mint az előző q -szorosa, tehát az összegképlet még könnyebben meghatározható. Végtelen mértani sor Szerkesztés Az animáción jól látható, hogy ahogy növeljük a mértani sorozat összegében a tagok számát, úgy az összeg (piros) egyre jobban közelít a kifejezés értékéhez (kék), ha. Az 1 + 1/2 + 1/4 + 1/8 + ⋯ végtelen mértani sort szemléltető ábra. A sorozat határértéke 2. Egy végtelen mértani sor egy olyan végtelen összeg, amelyben a szomszédos tagok hányadosa állandó (azaz tagjai egy mértani sorozat elemei). A mértani (és rokon) sorozatokra vonatkozó összegképlet határértékének vizsgálatával megállapítható, hogy egy végtelen mértani sor csak akkor konvergál véges értékhez, ha a hányados abszolút értéke kisebb, mint 1.
Figyelt kérdés Egy mértani sorozat első tagja 5, a sorozat hányadosa q. Egy számtani sorozatnak is 5 az első tagja, a sorozat különbsége d. Határozza meg d és q értékét, ha tudja, hogy a fenti mértani sorozat harmadik és ötödik tagja rendre megegyezik a fenti számtani sorozat negyedik és tizen- hatodik tagjával! Hogyan kell megoldani? 1/2 anonim válasza: m1=5 q=? sz1=5 d=? m3=sz4 m1*q^2=sz1+3d 5q^2=5+3d m5=sz16 m1*q^4=sz1+15d 5*q^4=5+15d tehát van két, kétismeretlenes egyenletünk: 5q^2=5+3d 5*q^4=5+15d -------------------------- 5q^2=5+3d 5q^2-5=3d -25q^2+25=-15d 5*q^4=5+15d 5q^4-5=15d ------------------------------- -25q^2+25=-15d 5q^4-5=15d összeadva a két egyenletet: 5q^4-25q^2+20=0 5x^2-25x+20=0 megoldóképlettel: x1, 2= 4 és 1 q^2=4 q= -2 és 2 q^2=1 q= -1 és 1 d kiszámítása: 5q^2=5+3d a q helyére beírjuk mind a négyet és kijön d-re: q=-2, d=3 q=2, d=3 q=-1, d=0 q=1, d=0 remélem nem számoltam el semmit 2012. máj. 7. 20:51 Hasznos számodra ez a válasz? 2/2 anonim válasza: ha jól számoltam, és ellenőrizzük, akkor csak q=-1, d=0 q=1, d=0 ez a kettő jó megoldás, a másik kettőnél nem jön ki az ellenőrzés.
Az első beírt háromszög a (-1, 1), (0, 0), (1, 1) pontok alkotta háromszög, melynek területe 1. Jelöljük most ki a parabola 0, 5 és -0, 5 abszcisszájú pontjait és kössük össze rendre a (0, 0), (1, 1) és a (-1, 1), (0, 0) pontokkal. Ha a két így keletkezett háromszöget az x = 0, 5 és x = -0, 5 egyenletű egyenesekkel félbevágjuk, akkor 4 egyenlő területű háromszöget kapunk, hiszen az x = 0, 5 és x = -0, 5 egyenletű egyenesek a háromszögek súlyvonalai. Egy ilyen félháromszög területe:, négy ilyen van, tehát:. Ha felezéssel folytatjuk ezt az eljárást, akkor az n -edik lépésben a hozzáadott terület:, így a terület:. Azt már Apollóniusz is tudta, hogy a kvóciensű mértani sorozat tagjainak összege, amikor az összes tagot adjuk össze, azaz az összeg – akármilyen furcsa is – véges érték. (Hogy mit is kell értsünk végtelen tagú összegen, azzal nem is olyan sokára részletesen fogunk foglalkozni. ) Az értéke az ábráról – amelyben rendre 1,,,... területű téglalapok vannak úgy elrendezve, hogy az összterületük 2 területű téglalap legyen – leolvasható.
További – egyre hosszadalmasabb – számítások elvezethetnek a 3, 1415±0, 0001 értékhez is. Elméleti vizsgálatok kiderítették, hogy a π pontos értékét csak végtelen nemszakaszos tizedestört írja le, így arra esélyünk sincs, hogy az értékeket egyetlen papírlapon láthatjuk leírva. Ellenben, és pontosan ilyen vizsgálatokat jelent a numerikus sorozatok témaköre, igazolható, hogy vannak képletek, melyek segítségével akármilyen előre megadott hibahatár esetén a határon belül kiszámítható a közelítő értéke. Például ilyen képletet adott Leibniz, legalább is a π/4-re Ekkor az újabb és újabb tagok hozzáadásával keletkező számsorozatról, azt mondjuk, "tart a π-hez" vagy "konvergál a π-hez" vagy "konvergens és határértéke a π". Ugyanígy találhatunk a -höz tartó sorozatot. Van olyan is, mely egy görbevonalú síkidom területének mérőszámához, például a parabolacikk területéhez tart. Természetesen a feladatunk nem ilyen közelítő képletek készítése lesz. Annak a kérdésnek az általános elméletét tekintjük át, hogy egy akárhogyan megadott sorozat tart-e valamely számhoz, és ha igen, melyikhez.