Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2010. aug 30. 7:36 Táncművész lett Latyi unokája Budapest — Latabár Endre, Latabár Kálmán Árpád, id. Latabár Árpád, Latabár Kálmán, ifjabb Latabár Kálmán, ifjabb Latabár Árpád... és így tovább. Bár keresztnevek terén nem volt túl változatos fantáziájuk, a Latabárok mégis tagadhatatlanul a honi színjátszás történetének legnagyobb dinasztiája. Az alapító, Latabár Endre 1811-ben született, s nemcsak színészként, de rendezőként, színidirektorként és műfordítóként is nevet szerzett magának. A ma még élő idősebb néző generáció – és sok művelt fiatal – fülében azonban mégis egy név visszhangzik, ha Latabárokról van szó: a Latyi! Latabár Kálmán vitathatatlanul az egyik legnépszerűbb figura volt a családban, Endre dédunokája a legendás dinasztia harmadik generációjából. Latyi utánozhatatlan volt a maga nemében, mégis, nem kisebb tehetségű, s az apjára külsőleg is nagyon hasonlító fiát, ifjabb Kálmánt apja utánzójának tekintették sokáig.
A vonat ablakából kinézve, mulatságos feliratú villák nevettek feléjük. Volt ott mindenféle lak. Például egy balatoni borbélyműhely oromzatán a következő felirat ékeskedett: »Borotvál-lak és Ondolál-lak. « Mire Latabár Kálmán így szólt: – Ha valaha veszek egy telket a Balaton mellett: kiteszek rá egy táblát, amely így szól: »össze gürcöl-telek. « – Ha pedig felépítjük a villát – mondta rá Latabár Árpád –, akkor ezt a felírást adjuk neki: »összeizzadta-lak«. " A humor a Latabárok mindennapi életének része volt, a Latabár-família élete sok-sok kalandban bővelkedett, a siófoki nyarak még inkább növelték a családi legendárium történeteinek sorát. E nyarakat az is emlékezetessé tette, hogy Latabár Kálmán, azaz Latyi sokszor fel is lépett a Balaton legnagyobb szabadtéri színpadán. 1954-ben így tudósított a színházi lap egy siófoki esztrádműsoráról: "Az est hőse természetesen Latabár Kálmán volt, aki hajnal óta tartó fárasztó filmezése után robogott Siófokra és a »Levegő hőse« című hallatlanul mulatságos bohózatban könnyekre fakasztotta a közönséget. "
Születés: Sátoraljaújhely, 1903. október 22. Halálozás: Budapest, 1961. december 14. Teljes neve: Latabár Dezső Árpád Szülei: id. Latabár Árpád színész, Deutsch Honor színésznő Bátyja: Latabár Kálmán színész Lakása: Budapest VIII. Népszínház utca 16. (1933), II. Malinovszky fasor 5. (1961) Színészdinasztiából származik, nagyapja id. Latabár Kálmán színész, dédapja Latabár Endre színidirektor. 16 évesen kezdte pályáját; a Várszínház tagja lett. Volt egy ideig újságíró és filmgyári segédrendező is, 1924-től a Felvidéken, 1927-1931 között bátyjával, Kálmánnal Nyugat-Euró-pában turnézott; ezután Bécsben, Berlinben, Hágában, Genovában játszott. Budapesten szerepekre szerződött: a harmincas években a Király, a Magyar, az Andrássy úti, valamint a Fővárosi Operettszínházban szerepelt, 1940-44 között az Erzsébetvárosi, a Royal, a Vidám Színházban, továbbá a Moulin Rouge-ban lépett fel. A világháború után 1949-ig a Fővárosi Operett- és a Medgyaszay Színház, 1949-től 1957-ig a Fővárosi Varieté, Kamara Varieté, Vígszínház, Fővárosi Operettszínház, illetve a Vidám Színpad tagja volt.
(1958) - Tőrös Antal Nem ér a nevem (1961) - Gyárfás Egyiptomi történet (1963) - Calvarossi, bűvész Színészek a porondon (TV film) Irány Mexikó (1968) (TV film) - Csoró Bözsi és a többiek I–II. (1969, TV-sorozat) - Bandi bácsi Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ FamilySearch ( születési házassági halotti)
Ligeti-tó, Vác Fotó: Instagram A Ligeti-tó régóta nagyon kedvelt pecahely, csodálatos és nyugodt a környezet, ami a városi tavaknál kuriózumnak számít. A tavat a Hétkápolna domb forrásai táplálják, védett terület, ráadásul rengeteg ritka, őshonos madárfaj tűnik fel a tónál, érdemes őket meglesni. A tó környéke nappal elég forgalmas, így leginkább hajnali horgászásra alkalmas. Megér egy délutáni kiruccanást a Váci Ártéri Tanösvény, valamint remek program a közeli Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert is. Park-tó, Dég Fotó: Wikimedia A festői szépségű Dég település Fejér-megyében van, közel Budapesthez és a Balatonhoz is. A dégi Festetics-kastélyhoz tartozik a Park-tó, amelyben szerencsére horgászni is lehet. Palatinus Tó Hőmérséklete: Dorog Palatinus Tó Hőmérséklet. A tavacska szigetén található a képen is látható Holland-ház, és bármilyen hihetetlen, a szép téglaépület, amely most múzeumként működik, egykor tehénistálló volt. A békés, gyönyörű terep után elindulhatunk a nyüzsgő Siófokra strandolni, de a közeli Simontornya és középkori vára is kitűnő kirándulóhely.
A tó hőmérséklete átlagosan 19 °C, maximális vízmélysége 10 méter. Bár a tó mesterségesen jött létre, mára a betelepült élővilág jellegzetes ökológiai rendszert alkot. 2006 -ban nyílt meg a tóban a Búvármúzeum. 2007 -ben az esztergomi Szent István Strandfürdő vette kezelésébe a 27 hektáros strandot. 2009 májusában egy 1615 körül épített hajót süllyesztettek el a tóban állapotmegőrzés céljából, amit januárban a Duna Bács-Kiskun megyei szakaszán találtak. A kiemeléséig a búvárrégészek itt tanulmányozni tudják a hajót. [5] A tó fenekén horgászkomplexum van mind a két oldalán. Az Esztergom-Kertváros felőli strandrészen a füvesített, az öbölnél viszont homokos a partszakasz. Dorog palatinus tó. Régen egy homokbányászó eszköz emelkedett ki a tóból. Jegyzetek Források Solymár Judit - Kovács Lajos: Dorogi lexikon, p. 195, Dorog, 2008, ISBN 963-00-4973-2 A Palatinus-tó a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület honlapján A Palatinus tó hivatalos magyar weboldala A Dorogi Bányász Horgász Egyesület honlapja Várkapu Info Máth Dávid: Szerda magazin, 11. szám, p. 4-6, Esztergom, ISSN 2063-4242 Kapcsolódó szócikkek Búvármúzeum Dorogi homokvasút Dorog szénbányászata This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit).
A vonal hossza 13 km volt. A vasút meghosszabbításával egyszerre új homokfogadók, készletezők és ürítők is készültek. A szükségletek az 50-es, és a 60-as években is egyre nőttek. Ezt a problémát a vízalatti hydrop berendezés oldotta meg. A berendezés működési elve azon alapult, hogy a Sátorkőpusztai-tó (mai nevén Palatinus) vízmederbe sűrített levegőt fújtak, és a fellazított, felkavart homokot szivattyúzták ki. Ekkor a napi termelés 700 m³ volt, aminek következtében alakult ki a Palatinus-tó mai formája. A dorogi szénemedence termelése 1957-1967 között érte el a csúcsát. 1953 és 1989 között összesen 2 millió m³ homokot szállítottak el. Dorogi palatinus tó city center. A 80-as években az egyre csökkenő szükségletek következtében beszüntették a termelést. Az 1922-1988 között üzemelt egykori homokvasút helyén gyermekvasút tervét kezdték kidolgozni, de időközben a vasutat a hidakkal, alagutakkal széthordták, a tájat rehabilitálták. A homokkitermelés befejeztével a Sátorkői Homokbánya egy részét a hőerőmű kapta meg, és hidraulikus szállítási pernyével töltötték fel.