Michael patak Kalandtúrázzunk a legszebb magyar szurdokokban Páris-patak | SZÉCSÉNY KISTÉRSÉG ÖNKORMÁNYZATAINAK TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA Paris patak völgye Páris-patak völgye - Hetedhétország Páris-patak völgye – Nógrádszakál Patak korma A terület Litke és Nógrádszakál között emelkedô andezittakaró része, amely valamikor az Osztrovszki-hegységhez tartozott. Hosszú évmilliók során az Ipoly "fûrészelte" le a hegység délkeleti nyúlványáról. A Páris patak (a néveredet nem egyértelmûen tisztázott) igazából nem is patak, mert nincs állandó vízfolyás a medrében. Ez a nógrádi "Grand Canyon" az év nagy részében teljesen száraz. Csapadékos idôben és hóolvadáskor viszont szép vízesések képzôdnek a 15-20 m mély, szinte függôleges falú völgyben. Paris patak völgye 2020. Feltehetôen egy nagyobb folyam tengerparti deltatorkolatánál halmozódott fel az a hatalmas mennyiségû üledék, amelybe a Páris patak egyre jobban bevágja medrét. A kavicsos, homokos üledék gyengén keresztrétegzett, helyenként tufás márga vagy riolittufa-, tufitrétegek települnek benne.
Helyi jelentőségű védett természeti terület. Megközelítése A köztudatban "Palóc Grand Canyon"-ként elhíresült védett szurdokvölgy elnevezése földrajzi szempontból ugyan nem helyes, de a terület különlegességét és egyediségét jól tükrözi. Megközelítése Ráróspuszta irányából Nógrádszakál felé haladva az országútról bal kézre letérve a vasúti sínen áthaladva lehetséges. Eligazodásunkat segíti az Ipoly Erdő Zrt. által, a közút mellé nemrégiben kihelyezett információs tábla, amely a védett területről ad részletes leírást. Páris-patak völgye – Nógrádszakál. Felszínalaktani jellemzők A Páris völgy az Ipoly bal oldali mellékvölgye, mely Nógrádszakáltól északra, Rárósmúlyaddal szemben torkollik. A Páris-patak, amely egyébként nem rendelkezik állandó vízfolyással, a szurdokvölgyben többféle kőzetbe vágódott be. A száraz, 15-20 m mély, meredek falú völgyben csapadékos időben és hóolvadáskor viszont látványos vízesések képződnek. A terület a hajdan az Osztrovszki-hegységhez tartozó, Litke és Nógrádszakál között emelkedő, andezittakaró része.
Az üregek lényegében a vulkáni üledékes kőzetbe beágyazódott fatörzsek lenyomatai, innen ered a lenyomatbarlang elnevezés is. forrás:
A szoros védett természeti terület, a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet része. Kalandvágyóknak kifejezetten ajánlott. Legegyszerűbben Bakonyoszlop felől juthatunk el az Ördög-árokhoz. A templom mellett a piros kereszt jelzésű turistaúton kell haladni, majd egy erdős szakasz után a piros sávot követve érjük el a látványosságot. Útvonal: Csesznek (P+) – Kőmosó-szurdok (Z) – Kő-árok (Z, P) – Ördög-árok (P) – Csesznek. Táv: 16 kilométer. Szint: 520 méter. Időtartam: 4 óra. Közepes nehézségű kirándulás, végig jól jelzett turistautakon, néhány, nagyobb tapasztalatot kívánó szakasszal. Még több szép és izgalmas szurdokról olvashatnak a cikk második részében. Turista Magazin - Bámulatos folyó vájta ősvilág - Páris-patak völgye. A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. júliusi számában. Forrás: Turista Magazin Néhol bedőlt fatörzsek és mohás, ember nagyságú kőzettömbök között ügyeskedhetjük át magunkat. Világviszonylatban is geológiai kuriózumnak számítanak az országban elsőként itt fellelt fatörzsbarlangok. Ezek az üregek tulajdonképpen a kőzetbe beágyazódott fatörzsek lenyomatai.
A csodálatos szecessziós fürdő a huszadik század elején épült, de római korig visszanyúló hagyományokra. A Gellért Fürdő ragyogó türkiz Zsolnay csempéin és színes falain a keleties és magyar népies motívumok keverednek. A hamarosan felújítandó Király fürdő a város legrégebbi ma is üzemelő fürdője, mely a török korban épült. Bár többször átalakították, a kupolás törökfürdő megtartotta XVI. század kinézetét és elrendezését. A nem is olyan régen felújított, Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz épület helyet adott a valaha legendás Ifiparknak, de magyar művészek, festők és szobrászok hada is dolgozott itt a műtermekben. Fel a fejjel – Budapest legszebb kupolái belülről Bódis Krisztián képein. Az 1875 és 1883 között épült Várkert Bazár és budai várhegy és a Duna között húzódó épületén a korszak legjobb mesteremberei dolgoztak a Zsolnay csempéken, üvegbetéteken és az öntöttvas elemeken. Budapest városképének egyik ikonikus pontja a Budai Vár kupolája. Kevesen tudják, de eredetileg egy jóval alacsonyabb, kupolaterem nélküli tetőépítménye volt a várnak, de a második világháború alatti ostrom során ez nagyrészt elpusztult, és csak a 60-as években született meg a mai, dobon álló, zöld kupola, ami belülről a Nemzeti Galéria kiállítótereként funkcionál.
A Széchenyi Gyógyfürdő szellőzését, fűtését és teljes gépészeti berendezését felújítják. A munkálatok nyáron kezdődnek és másfél évig tartanak. A fővárosi fürdőket üzemeltető társaság vezérigazgatója beszélt a többi fejlesztési tervükről is. Az Inforádió Aréna című műsorának vendége volt Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója. Legutóbb tavaly nyáron adott hasonló interjút és ahogy akkor, úgy most is mondott jó néhány érdekességet a fővárosi fürdőkről. Összefoglaltuk a fürdőigazgató által elmondottak fontosabb részleteit. Miben egyediek a budapesti fürdők? A vezérigazgató szerint még sokat kell tenni azért, hogy a budapesti fürdők is elérjék a nyugati társaik színvonalát. Van azonban egy jelentős előnyük a külföldi történelmi fürdőkkel szemben. Más országokban ugyanis az általános gyakorlat az, hogy a műemlék fürdőket múzeumként működtetik és mellettük nyitnak modern fürdőket. Mindenütt jóóó: Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma - a Széchenyi Gyógyfürdő. Nálunk viszont napi használatban maradtak ezek a régi, patinás létesítmények is.
Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda Cím: Budapest, XIV. kerület (1146) Állatkerti körút 9-11. Telefon: (+36-1) 363 3210 Fax: (+36-1) 363 3210/123 e-mail: Honlap: Régebben -mondhatni- rendszeresen jártam a Széchenyibe. Nagyon szeretem, főleg télen, amikor még mikor odamegyek, világos van, majd ránk sötétedik, és a kinti medencék gőze sejtelmessé varázsol mindent. Sokszor meséltem róla Laurent-nak és ígérgettem is, hogy elmegyünk, aztán mindig elmaradt. Most viszont úgy döntöttem, nem halasztgatom tovább, elmegyünk, és kész. Úgy időzítettünk, hogy még világossal érkezzünk, kívülről és belülről is legyen idő körülnézni, majd ránk sötétedjen, és jöjjön a sejtelmes, varázslatos gőzös élmény. Jól tettem, mert Laurent el volt ájulva, azt mondta, hogy sokkal jobb és szebb, mint amilyennek elképzelte! J A Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda Budapest és egyben Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. Beceneve "Szecska", amit én személy szerint utálok, és ha én lennék Széchenyi, forognék a síromban, azt biztos.
A budai gyógyvizeket már a törökök is kihasználták, számos fürdőt építettek, amelyek közül több napjainkig is megmaradt. A víz világnapján, március 22-én tegyünk egy virtuális sétát a fővárosi fürdőkben – merthogy a valóságban ezt nem tehetjük ezt meg: a világjárvány miatt zárva vannak. A főváros területén 118 termálforrásról tudunk. Ezek naponta 70 millió liter vizet adnak. Akkor kezdjük úgy, ahogy egy múlttal foglalkozó történetnek kezdődnie kell! Már a rómaiak idejében... Aquincumban a rómaiak 18 fürdőjét tárták fel a régészek. Az a kultúra, amelyben a közélet jórészt a nyilvános füdőkben zajlott, természetes, hogy kihasználta e hely adottságait. A klasszikus magyar középkorban, azaz a török hódoltság előttről is vannak adatok, hogy alkalmazták gyógyítás céljára a forrásokat. A fürdőkultúra felvirágzása a török korban következett be, Buda az Oszmán Birodalom második legfontosabb fürdővárosa lett. A Király, a Rudas és a Rác fürdő a mai napig árulkodik a törökök fürdőszenvedélyéről. A Rácz fürdő az 1890-es években (fotó: FSZEK Budapest-képarchívum) A Rác fürdő 2014-ben (forrás: Halász Csilla – Őrfi József – Viczián Zsófia: Ybl összes című kötet, Timár Sára felvétele) A fürdő belülről 2014-ben (forrás: Halász Csilla – Őrfi József – Viczián Zsófia: Ybl összes című kötet, Timár Sára felvétele) Buda visszafoglalása után a fürdők itt maradtak, és egészen a XIX.