Rusznák András Színész — KardoskÚTi FehÉR-TÓ

Saturday, 03-Aug-24 12:41:56 UTC

Vidéki színházakban ritkán él meg előadás egy évadnál többet. " Míg a fővárosban akár éveken át tudnak játszani egy-egy előadást, addig vidéken nagyon sok darabból – hiába szerette a közönség – egyszerűen nem lehet többet eladni tizenötnél, mert nincs elég néző, aki eljöjjön rá " – mondja el ezzel kapcsolatban Rusznák András. A Fidelio arról is kérdezi, milyen ajánlattal kereste meg a Radnóti Színház: " Adél eljött Miskolcra, hogy megnézzen a Ványa bácsi ban, ezt követően pedig hosszan beszélgettünk a Radnóti jövőjét érintő elképzeléseiről, amelyek kapcsán rám is gondolt. Ekkor én egy ideje már kerestem azt az ajtót a fővárosban, amin beléphetek, úgyhogy jó időben talált meg a felkérés ". Pál Andrással (balra) A párnaember előadásában (fotó: Toldy Miklós) A szakmai megfontolások mellett a döntésének személyes okai is voltak: " A másik fontos érv amellett, hogy Budapestre szerződtem, a családom volt, a páromat ugyanis ideköti a munkája, és a barátaink többsége is itt van ". Az Iván, a rettenet ben játszott figurája kapcsán magáról is vall.

  1. Index - Kultúr - Idén a radnótis Rusznák Andrásnak adta a Kaszás Attila-díjat a szakma és a közönség
  2. Kardoskúti fehér to site
  3. Kardoskúti fehér to go
  4. Kardoskúti fehér to imdb

Index - Kultúr - Idén A Radnótis Rusznák Andrásnak Adta A Kaszás Attila-Díjat A Szakma És A Közönség

Rusznák András, a Radnóti Színház társulatának tagja nyerte el idén a Kaszás Attila-díjat, melyet Pokorni Zoltán polgármester és volt miniszter, valamint Szűcs Gábor a Mozaik Művészegyesület elnöke alapítottak 2008-ban. A díjat minden évben a színművész kollégák és a közönség szavazatai alapján veheti át a díjazott. A Kaszás Attila-díj idei másik két jelöltje Gulácsi Tamás, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja és Fándly Csaba, a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze volt. A győztes személyéről a közönség szavazatai döntöttek. A díjazott nevét Pokorni Zoltán, a díj társalapítója jelentette be augusztus 30-án, a Győri Nemzeti Színházban tartott Országos színházi évadnyitón. Rusznák András a díj átvétele után színházának is megköszönte az elismerést: Nagyon szeretném megköszönni mindenkinek, aki rám szavazott, és külön hálával tartozom a Radnóti Miklós Színháznak. Egész életemben szerencsém volt, mindig olyan társulatokban dolgoztam, ahol barátokat szereztem és jól éreztem magam, megtaláltam a helyemet.

Rusznák András, a Radnóti Miklós Színház művésze kapta idén a Kaszás Attila-díjat a közönség szavazatai alapján. Rusznák Andrástól azt is kérdeztük a Papagenoban, hogy a közösség milyen szerepet játszik életében és mi az, ami a Kaszás Attila életműből számára nagyon fontos? A Kaszás Attila-díj idei másik két jelöltje Gulácsi Tamás, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja és Fándly Csaba, a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze volt. A Kaszás Attila-díjat Pokorni Zoltán, a XII. kerület Hegyvidék polgármestere, és a Mozaik Művészegyesület elnökeként Szűcs Gábor alapította 2008-ban a Magyar Kultúra Napja alkalmából. Az alapítók a díjjal, a magyar ajkú színművészek elismerésén túl, Kaszás Attila szellemi hagyatékának ápolását tűzték ki célul, hiszen a fiatalon elhunyt színész mindig komoly szerepet vállalt azon társulatok igazi közösséggé formálásában, ahol dolgozott. A díj odaítélésének egyik fő kritériumaként a kiemelkedő mesterségbeli tudás és művészeti teljesítmény mellett az adott társulatban vállalt tudatos közösségépítő magatartást jelölték meg az alapítók.

A leglátványosabb természeti jelenségeket azonban itt is a madárvonulás adja, a sekély vizű tó és a környező gyepek ugyanis számos átvonuló madárfaj számára szolgálnak pihenő- és táplálkozóhelyül. A kardoskúti Fehér-tó egyik látványosságának számít a kis póling ( Numenius phaeopus) tavaszi átvonulása. Ezzel az északi tundrákon költő partimadárral sajnos egyre csökkenő számban találkozhatunk hazánkban, a Fehér-tavat azonban még napjainkban is százas csapatok használják északázó helyként a költőterületre történő visszatérés közben. Fehér-tó étterem - Kardoskút. Az őszi időszakban szintén látványos madárgyülekezésnek lehetünk tanúi, amikor a bíbicek ( Vanellus vanellus) többezres csapatai gyülekeznek a nyár végére lecsökkent vízszintű tómederben. A nagy madártömegben nem csak az átvonuló aranylilék ( Pluvialis apricaria) tűnnek fel, de szinte minden évben előfordul a Közép-Ázsia és Délnyugat-Szibéria kritikusan veszélyeztetett bíbicfaja, a lilebíbic (Vanellus gregarius) egy-egy példánya is. Mivel a közelben nem található hasonló vízállás, így az őszi vonulási időszakban a darvak ( Grus grus) is nagy számban keresik fel a tavat, ennek köszönhetően szegedi névrokona után a kardoskúti Fehér-tó szolgál a régió második legnagyobb daru éjszakázó helyének.

Kardoskúti Fehér To Site

Hazánkban egyre népszerűbb szabadidős program, hobbi a madármegfigyelés. Ehhez nyújt segítséget a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) most megjelent kézikönyve. Kardoskúti Fehér-tó. Madárfigyelés távcsővel Forrás: Szerző: Alice 32 A kemény táblás borítójú, A4-es méretű könyv egyebek mellett olyan alapismereteket tartalmaz, amelyek segítik a madártan iránt érdeklődőket a felszerelés kiválasztásában, a madárhatározó használatában, valamint a települések madárvilágának megismerésében. A kötet 176 oldal terjedelemben, 4 fejezetben és 64 alfejezetben, a szerző 358 saját fotójának segítségével mutatja be a különböző témákat. A kézikönyvet a madármegfigyelési alapismereteken túl, kedvcsinálóként, külföldi utakon készült fotókat és rövid leírásokat tartalmazó oldalak, oldalpárok is színesítik. A könyv különlegessége, hogy a bemutatott fajokhoz digitális tartalomként a szerző közel hétszáz videója, és egy Ritka madarak megfigyelése itthon és külföldön című tematikus válogatás is kapcsolódik az MME YouTube-csatornáján, amelyet eddig közel 4 millió alkalommal néztek meg több mint 150 országból.

Kardoskúti Fehér To Go

Az alkalmilag idevetődő madárfajok közül a vékonycsőrű póling, a pártásdaru, a vörösnyakú lúd, a kislilik, a vándorsólyom és a récecsapatokra vadászó rétisas nemzetközi jelentőségű. A tóval szemközt, az út északi oldalán található a Sóstói bemutatóegység, benne a Körös-Maros Nemzeti Park magyar szürke szarvasmarha, racka- és cigájajuh-állománya is. Ezek az őshonosságuk miatt védett állatfajták felbecsülhetetlen értékeket hordoznak, és értékes géntartalékként tartják őket nyilván. A telepre egy nappal előbb be kell jelentkezni, a lenti telefon számon, a vezetés díja 2500 Ft/ óra. "Bazsgérban (azaz Magyarországon) él egy nagy vadállat, olyan mint egy elefánt, bőre egymaga annyit nyom, mint két erős szarvasmarha. Feje olyan nagy, mint egy borjú. Szarvai olyan nagyok és olyan hosszúak, mint az elefánt ormánya. Vadásszák és úgy nevezik: attakda. Kardoskúti fehér to imdb. Csodálatos állat. " A Kr. u. 1000-ben készült feljegyzés a magyar szürkemarhát jellemzi. A védett terület közelében található a Pusztaközpontban a Kardoskúti Múzeum is, ahol a nemzeti park történetét és természeti értékeit bemutató kiállítás várja az érdeklődőket.

Kardoskúti Fehér To Imdb

2022. február 19., szombat 15:00 Idén a megszokottnál jóval kevesebb erdei fülesbagoly választotta telelőhelyül azokat a dél-alföldi településeket, amelyek a Körös-Maros Nemzeti Park működési területén fekszenek. Néhány városban azért így is több tucatnyi bagoly tölti a nappali órákat a parkok, sétányok örökzöldjein és platánfáin. Te is észrevetted, hogy eltûntek az fülesbaglyok az országból? Megvan, mi az oka | Agrárium, mezőgazdaság és élelmiszeripar. Idén is meghirdette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a Magyarországon telelő fülesbaglyok felmérését. A szinkronszámlálást ezúttal is önkéntesek bevonásával bonyolították le, január 28-a és 31-e között, amint arról az Agrárszektor is beszámolt. Ennek során Dévaványán 72, Szeghalmon 18, Gyomaendrődön 41 erdei fülesbaglyot regisztráltak a nappalozó helyeken, döntően örökzöldeken. Réti fülesbaglyot ezúttal nem találtak köztük – írta meg honlapjá a Körös-Maros Nemzeti Park. Mivel az erdei fülesbagoly korai fészkelő, így előfordulhat, hogy egyes példányok már január végén, február elején is kimennek a településekről és keresik a fészkelésre alkalmas helyeket.

Szentesen is csökkent a telelőállomány a korábbi évekhez képest. A belvárosban 50-70 példány tartózkodik egy viszonylag nyugodt területen, elsősorban örökzöld fákon pihennek. Címlapkép: Getty Images

Ilyenkor a lecsapolt halastavakon és a környező legelőkön kutatnak táplálék után. Egyre gyakrabban hangzik fel a széncinegék "nyitnikék" éneke, s a fekete rigók is dalra fakadtak már.