Duna alatti vasúti alagút Azért felszín alatt kell létrehozni ezt a pályaudvart, mert ez lesz a később ide érkező, Duna alatti vasúti alagút fogadóállomása. Ebben a távlati állapotban a Nyugati már meghaladja a fejpályaudvari működést, részlegesen átmenő pályaudvarrá alakul, vagyis vonatfogadó kapacitása még nagyobb lesz, a mostaninál mintegy háromszor több utas szállhat itt föl és le. A felszín alatti, 4+4 vágányos mélyállomás lesz, közben marad a felszínen a 13 vágány. Ide kapcsolódik: Megkezdődött a Duna alatti vasúti alagút előkészítése, majdnem 1 milliárdba kerül a munka Városfejlesztés Ez a fejlesztés nem csupán vasúti, hanem városfejlesztés és parképítés is. A Nyugati pályaudvar épülete, különösen a csarnok fontos műemlékünk, az átalakítással meg kell őrizni az értékeit. A csarnokban nem lesznek sínek, átjárható, hosszabb-rövidebb időtöltésre ösztönző fedett köztérré fog átalakulni, úgy, hogy szerves kapcsolatban legyen az alatta lévő vágányokkal. A többszörösére növekvő forgalomhoz kell kialakítani a gyalogos zónákat.
A beruházás fontos része az is, hogy a Nyugati pályaudvar és ezáltal a belváros egy része zöldebb megjelenést kapjon, ezért a pályaudvar környezetében egy teljesen zöld, parkosított városrész épül ki. A városrész megújításával közel 24 hektárnyi terület válik zöldterületté Budapesten. Az óriási átalakításoknak köszönhetően a Nyugati pályaudvar és környéke bezöldül és egy modern városrészként születik újjá. Forrás: Magyar Építők
Tatár István a tanítás mellett szerzett tanítói oklevelet a kiskunfélegyházi Tanítóképzőben, 1944-ben. Ezt követően 1952-ben matematika-fizika-kémia szakos tanári diplomát, majd 1975-ben a József Attila Tudományegyetemen pedagógia-pszichológia szakos oklevelet kapott. Szakmai életútja 1944 februárjában, az erdélyi nagyszokondi népiskolában kezdődött, 1945 szeptemberétől Kunágota-Urbánpusztán tanító, majd Nagykamarás-Gádoroson igazgató volt. A rászoruló tanulóknak cipőt, meleg ruhát szerzett, ezzel ő indította el a "Gyere velem iskolába! " mozgalmat. 1957-től Békés megyében volt megyei vezető szakfelügyelő, majd 1961-től nyugdíjba vonulásáig, 1986-ig Makón tanított, de emellett megyei általános iskolai vezető szakfelügyelőként is dolgozott. Matematikai fejtörőt is mondott Tatár István tanár úr 95. születésnapján - Makóhíradó.hu. Rengeteg szakmai publikációja, hat népszerű szakkönyve, általános iskolai szakköri füzetei, feladatgyűjteményei jelentek meg, harmincnál is több, új tanítási eszköz megalkotása fűződik a nevéhez. Számtalan matematikai és tehetségkutató versenyt szervezett.
Ez a szócikk a pedagógusról szól. Hasonló címmel lásd még: Tatár István (egyértelműsítő lap). Tatár István Született 1925. június 20. Csongrád Elhunyt 2021. november 20. (96 évesen) [1] Makó Állampolgársága magyar Foglalkozása pedagógus matematikatanár Iskolái Szegedi Tanárképző Főiskola (–1953) József Attila Tudományegyetem (–1975) Kitüntetései Beke Manó-emlékdíj (1969) Apáczai Csere János-díj (1973) Rátz Tanár Úr életműdíj (2009) Tatár István ( Csongrád, 1925. június 20. Tatár istván mako. – Makó, 2021. ) magyar pedagógus. Életpályája 1944-ben szerzett tanítói diplomát a kiskunfélegyházi Állami Tanítóképzőben. 1953-ban matematika-fizika-kémia szakos tanári diplomát kapott a Szegedi Tanárképző Főiskola hallgatójaként. 1975-ben a József Attila Tudományegyetemen pedagógia-pszichológia oklevelet kapott. Pályafutása 1944-ben az erdélyi nagyszokondi népiskola pedagógusa volt. 1945-ben Budapesten fogságba került, ahonnan megszökött. 1945–1951 között Kunágota -Urbánpusztán tanító volt. 1952–1955 között Nagykamarás - Gádoroson igazgató volt.
A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) honlapjának hétfői beszámolója megemlékezett róla: Tatár a 4x100 méteres magyar váltó tagjaként az 1987-es, római világbajnokságon, valamint az 1982-es, athéni és az 1986-os, stuttgarti Európa-bajnokságon is hatodik lett. Tatár István jelenleg is két versenyszámban országos csúcstartó: az 1986-ban futott 4x100 méteres 38. 67 másodperces rekordnak, illetve az 1982-ben felállított 4x200 méteres 1:21. 73 perces eddigi legjobb magyar eredménynek is részese volt. Tatár istván makoto. Klubja, a Budapesti Honvéd Sportegyesület weboldala kiemeli, az 1958. március 24-én született örökös bajnok - aki egyszer még a legendás Ben Johnsont is legyőzte - sportolóként és szakvezetőként közel negyven évig szolgálta a BHSE-t.
Az 1990-es országgyűlési választásokon az MDF jelöltje lett a győztes, az önkormányzati választáson pedig a Kisgazdapárt nyerte el a polgármesteri széket. Forgó Géza Makó város címere 1892-ben Hazánk ezeréves fönnállásának ünneplésére készülve Major Miklós polgármester tanácsülésen vetette föl címerünk hiteles, szabatos leírásának, értelmezésének problémakörét. A kérelem végül a Heraldikai Társaságnál kötött ki, a szakavatott összegzést Tagányi Károly történész, a Társaság választmányi tagja készítette el. Tagányi leírásában a címer színeit is meghatározta. Kék mezőben természetes színű fakereszt, két facövek közé a zöld pázsitba verve áll, amelyen egy zöld kígyó oly módon csavarodik körül, hogy a felső testével a kereszt küllőjére támaszkodva jobbra fordult fejével, az alatta álló ezüst félholdra hajolván ölti ki fullánkját. Tatar istván makó . A kereszt tetején és alul a kereszt aljából kinőtt zöld leveles faágon egy-egy ezüst galamb ül. A címer szimbolikáját Tagányi Károly máig érvényes módon elemezte.
Az értelmiség Espersit János körül csoportosuló tagjai pezsgő kulturális életet teremtettek. Komoly színházi, zenei élet volt, képzőművészeti sőt ipari-gazdasági kiállításokat szerveztek. Sokat járt a városban (tanított is a gimnáziumban) Juhász Gyula, Móra Ferenc és itt tanult József Attila. 1937-ben bontott zászló a Márciusi Front, amelynek szervezőmunkájában a fiatal Erdei Ferenc is részt vett. 1939-ben, Péter Pál napkor a Maroson egy dereglyén létrejött a Nemzeti Paraszt Párt. A II. világháború vihara Makót is elérte. DELMAGYAR - 95 éves a makói Tatár István. A gyilkos fegyverek újabb hősi halottakat követeltek. 1944. szeptember 26-án a II. Ukrán Front elfoglalta Makót. A koalíciós idők sokszínűsége csak néhány évig tartott. A különféle pártok 1949-re fejezték be működésüket. A gazdasági élet is átalakult a magántulajdon kárára. Ebben az évben tagosítások voltak, termelőszövetkezeti csoportok jöttek létre. 1952-ben Makót termelőszövetkezeti várossá nyilvánították. 1950-ben a város elvesztette megyeszékhelyi szerepét, megszűnt Csanád vármegye.
A Megváltó keresztje a rátekergőző kígyóval a megváltást jelenti. Az ótestumentumban Mózes a pusztában egy rézkígyót támasztott föl, amelyre rátekintve, a betegek visszanyerték épségüket. A keresztény szimbolika a kígyót a Megváltó keresztjén a lelki betegek, a bűnösök megváltásaként alkalmazta. A félhold a pogányság, a török fölötti győzelmet jelképezi; a galamb, a Szentlélek szimbóluma kiegészíti a megváltás képét. A címerleírás alapján a belügyminiszter 1892-ben engedélyezte a címer és Makó színeinek (veres–kék) használatát. Ugyanekkor Fekete Dániel református tanító megfestette a város címerét. Dr. Cserebere. Tóth Ferenc
1955–1957 között szaktanár és szakfelügyelő volt Gádoroson. 1957–1986 között vezető szaktanácsadó volt Makón, illetve országos tehetségkutató versenyek szervezője volt. 1964-től a matematika tanítást korszerűsítő könyveket adott ki. 1970-től a matematika tantervi reformbizottság elnöke volt. 1986-ban nyugdíjba vonult. Munkássága Szerkesztés A rászoruló diákoknak cipőt, meleg ruhát szerzett; elindította a "Gyere velem iskolába! " mozgalmat. Rengeteg szakmai publikációja, 6 népszerű szakkönyve, általános iskolai szakköri füzetei, feladatgyűjteményei jelentek meg, 30-nál több, új tanítási eszköz megalkotása fűzödik hozzá. Több matematikai és tehetségkutató versenyt szervezett. "Matematika csillaga" néven díjat alapított gyerekeknek. Tanítványaiból többen matematika tanárok lettek. Művei Szerkesztés Könyvek Szerkesztés Matematikus szakpróba (1964) 2x2 (1971) Számtan-mértan feladatgyűjtemény (több kiadás 1970–1977), Budapest, Tankönyvkiadó, 1977, ISBN 963-17-2554-5 (8. kiadás) Matematikai mozaik: szakköri előkészítő 5-6. osztályosoknak az általános iskolai szakosított tantervű osztályok matematikájához, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, ISBN 963-17-0681-8 Feladatok az úttörő-matematikusok országos vetélkedőin I-II.