Elterjedési területe főként Európára terjed ki, de megtalálható Északnyugat-Afrikában, valamint Délnyugat-Ázsiában is. Városi parkokban, fasorokban, erdőszéleken, fás legelőkön telepszik meg. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő, még Budapesten is megtalálható. A költési időn kívül nagy csapatokban él. Gyommagvakkal, gabonamagvakkal és a tölgy makkjával táplálkozik. Megfelelő körülmények között állandó, de rövidtávra vonul. A legnagyobb európai galambféle. A felnőtt madarak nyakoldalán jellegzetes fehéres folt, "örv" található, innen kapta a nevét, a fiataloknál ez még hiányzik. Galamb költési ideje za. Mindkét ivar egyforma, nyakuk és farkuk szürke, mellük vörhenyes-szürke. Hátuk és szárnyuk szürkésbarna. A felrepülő madaraknál feltűnő a szárnyon lévő fehér folt. A farok végét vastag fekete szalag szegi. A csőrtő rózsaszín, egyebütt sárga, hegye szaruszínű. Lábuk vöröses, a szivárványhártya sárga, szem fekete. Születésüket követő év májusában, júniusában ivarérettek. Áprilisban kezdődik fészkelése, de mivel kétszer, olykor háromszor is költ, költési ideje elhúzódhat augusztusig is.
Szelíd volt, csak elvadult A városokban élő parlagi galambok valójában elvadult házigalambok, ezért tűrik ilyen jól az ember közelségét. Bajor szerint az emberek teremtik meg annak feltételeit, hogy sikeressé váljanak ebben a közegben. Ott vannak a legtöbben, ahol a legkönnyebben jutnak táplálékhoz és fészkelőhelyhez. Utóbbira a régi bérházak ideálisak, míg a pályaudvarok a Kánaánt jelentik egy galamb számára. Nemcsak jó fészkelési lehetőségek vannak, a rengeteg büfé és a terményekkel beérkező tehervagonok is a gyarapodásuknak kedveznek. A belvárosban gyakori ostorfa termését nagyon szeretik, így ezek környékén is nagy számban megtalálhatók. Kunena :: Téma: A kanári életciklusai (1/2). A városból kifelé haladva fokozatosan ritkul a számuk, más galambfajok váltják őket. Más galambfajok a városban A balkáni gerle az 1930-as években érkezett Magyarországra délkeletről, és a városok parkosabb részein könnyen össze lehet vele futni. Az elmúlt 20-25 évben egy másik galambfaj, az örvös galamb is felbukkant a városokban. "Olyan gyorsan és hirtelen urbanizálódik, mint az 1940-es, 1950-es években a fekete rigó" - mondta Bajor.
Három évvel ezelőtt ismét szerencsém volt egy ifjú párhoz. Ők az erkélyre költöztek a légkondi fölé és az erkély teteje alá. Tökéletes és biztonságos hely a fészek számára. Érdekes, hogy most nem a nappaliba jöttek, csak a terasz biztonságos zugába. Nem is voltak olyan közvetlenek, mint az első pár. Nagyon kellett figyelnem, hogy mikor menjek ki az erkélyre, mert a mama nagyon félős volt. A fölöttem lakó szomszédok minden alaklommal, amikor összefutottunk, kérték, hogy nagyon vigyázzak rájuk, mert ők fentről nagyon jókat moziznak. Tündériek a picik, szépen fejlődnek, csak én nem látok belőlük semmit, mert a fejem fölött vannak. Néha igazságtalannak is érzetem, hogy adom a helyet lakni meg költeni, de nem láthatom az eredményt. A házigalamb ha tojt hány napra/hétre kelnek ki a kisgalambok?. Ez a gerlepár háromszor két csemetét nevelt fel nálam. És csak egyszer láttam a kirepülős búcsúzást. Miért nem bírják az emberek a galambokat? A rigó jöhet, pedig sokat csipog és nagyon hangos, bár én nagyon szeretem őket. A cinke néha kimondottan idegesítő, de mégis halálra etetjük őket a télen.
A költési idő kezdetén a csapatban élő fajoknál a csapatok szétbomlanak és a madarak párba állnak. Valamennyi faj monogám. A legtöbb madár csak egy költési szezonra áll párba, néhány fajnál azonban a párkapcsolat több éven át, vagy akár a madarak egész életén keresztül tarthat. A fákon élő fajok apró hajtásokból és ágakból látszólag törékeny, bár alapjában véve jól összerakott fészket építenek, melyet többnyire egy vízszintes ágra vagy egy kisebb ágcsoportra helyeznek. Más fajok sziklára vagy emberi építményekre fészkelnek, néhány faj pedig a földre építi fészkét. Kivételesen néhány faj, így a kék galamb faodvakban költ. Etetni egészen biztosan nem kellene őket. Rendszerint a tojó építi a fészket, de a hím hordja a fészekanyag többségét. Valamennyi faj tojása mintázatlan fehér vagy fehéres. A fajok többsége két tojást rak, de a nagyobb fajok és a legtöbb trópusi gyümölcsgalamb csak egyet. A költési időszak nagyon rövid és a fajok többségének több költése is van egy szezonban, egyes esetekben akár nyolc is lehet. Ehhez a szaporasághoz a rövid kotlási idő (13-18 nap) is hozzájárul.
A mi hitünk történeti eseményeken nyugszik, melyeket szemtanúk hagyományoztak tovább és krónikások jegyeztek föl. Hogy a híradásaik mennyire pontosak, megmutatkozik, amikor az általuk megjelölt helyszíneket a régész ásójával feltárjuk. " A kötetből többek között kiderül: a Palesztinából származó korai keresztény író, Julius Africanus (Kr. u. A názáreti jézus videa. 170–240) írja, hogy Jézus vérrokonai még az ő idejében is a szomszédos falvakban, Kochabában és Názáretben éltek és büszkén emlegették dávidi nemzetségtáblájukat és családfájukat. Az ásatások bebizonyították, hogy Jézus a szülőföldjén látott képet használta például a gonosz szőlőmunkásokról szóló példabeszédben (Mk 12, 1). A Názáreti szent házról a legújabb geológiai kutatások feltárták: a názáreti Angyali Üdvözlet-barlang kövei ugyanolyan geológiai szerkezetűek, mint a Loretóban lévő szent ház – amely a keresztény hagyomány szerint csodálatos módon került ide – oltárterének kövei, azaz a szent háznak legalább egy része Názáretből való. Ezt pedig azért is nehéz kétségbe vonni, mert ez a ház tökéletesen beleillik az Angyali Üdvözlet barlangja előtti üres térbe.
Hesemann rámutat: a "csodákat művelt" és a halálból való "lehetetlen" föltámadás, amit szemtanúk bizonyítottak, "hozzá tartozott ahhoz, amit egy zsidó a zsidók között Jézusról hallott. " A könyv szerzője vallja: "a Názáreti Jézust soha nem értheti az, akiben nincs meg a készség, hogy legalább lehetségesnek tartsa Isten működését a történelemben. Hogy a gyógyulások visszavezethetők önszuggesztióra (s ezáltal, amint maga Jézus mondta, az illető hitére), éppen úgy más lapra tartozik, mint az a tény, hogy Jézus életének minden mozzanata egy mélyebb szintre is tartozik, s ezáltal allegorikus jelentése is volt. A názáreti jézus teljes film. Ennek a szimbolikus nyelvnek a megértéséhez hozzásegít a modern teológia, de nem vezethet félre azzal, hogy magát az eseményt eleve jámbor mesének vagy keresztény tantörténetnek minősítse. " Hesemann hivatkozik az egyházilag elismert csodákra, a lourdes-i és a fatimai Mária-jelenésekre, valamint a stigmatizált kapucinus szerzetesre, Szent Pióra, hogy kialakuljon bennünk "az isteni tevékenység iránti alázat. "
Michael Hesemann külön fejezetben foglalkozik az Augustus császár által elrendelt népszavazással, s megállapítja: az, hogy az áldott állapotban lévő Mária és József Betlehembe mentek, egy valamit mindenképpen feltételez: egyiküknek Betlehemben örökölt birtoka volt. A szerző nem zárja ki, hogy Mária is Dávid családjából származott, melynek törzsi birtoka Betlehem volt. Emlékeztet rá, hogy Jakab ősevangéliuma Mária apjáról, Joachimról mint gazdag állattenyésztőről beszél. Lehetséges tehát, hogy a legelő, amelyen Jézus születési barlangja volt, s melyet rendes körülmények között a pásztorok használtak, Mária örökölt birtoka volt. Ami tény, hogy áldott állapota ellenére Mária is Betlehembe ment, "És vele Isten megtestesülésének misztériuma Názáretből Betlehembe, Dávid ősi – akkor a Heródium árnyékában lévő – városába jött, és a zsarnokot szembesítette a zsidók igazi királyával. Könyv: A Názáreti Jézus (Joseph Ratzinger (Xvi. Benedek Pápa)). Ez a király nem a heródesi palota fényes falai között, hanem, hogy a kontraszt még nagyobb legyen, egy barlangban, egy istállóban született.