A Bonum TV Délelőtt című műsorának vendége volt Végh-Fodor Mónika. A meseterápia beszélgetéssorozat központi témája ezúttal az önbizalom. Vannak-e olyan népmesék vagy műmesék, amelyek az önbizalom növelésében segítenek? Hogyan kell ezeket a meséket olvasni? Csak a felnőtteknek szólnak-e a népmesék? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a műsorvezető és a Mesetréning irónője. A teljes beszélgetés itt nézhető meg. A mesék csodálatos világáról és személyes, népmesékhez kapcsolódó élményeiről is beszélt a Bonum Tv adásában Végh-Fodor Mónika Mesetréning című könyve apropóján. A beszélgetés során a szerző azt is megosztotta a nézőkkel, hogy milyen konkrét élethelyzetek feldolgozásában, megértésében adtak segítségét számára a népmesék, hiszem ezek a történetek nemcsak gyerekeknek szólnak. "A népmesék a felnőtt kultúra számára hoznak információkat, és innen kiterjedve a gyerekszobák világába is" – magyarázta az interjúban a Mesetréning szerzője. A népmesék és a meseterápiák kapcsán nagyon praktikusan megmutatható a hétköznapi életben, hogy hogyan tudjuk használni azt az ősi tudást, amit a népmesék kínálnak nekünk.
Január 15-én a Bonum TV is felkerült a fizetős MinDig TV Extra kínálatja latábaámbra. A katolikus csatcsaládi pótlék érkezése orna az országos széchenyi székesfehérvár fedettséggel rendelteraszos helyek budapest kező D multiplexben kapott helyet. Bonum TV tv műsor
A kódolatlan időszakba beleesik a húsvét is, ezért a csatorna élőben, magyar nyelven, tolmácsok és szakértők közreműködésével közvetíti Ferenc pápa húsvéti programjait, szentmiséit. A nagyhét leglátványosabb eseményét, a keresztúti áhítatosságot szinkrontolmács közreműködésével nagypénteken este 21 órától sugározza a katolikus televízió. A Bonum TV nézői magyar nyelven hallgathatják meg Ferenc pápa húsvétvasárnapi beszédét és áldását is. A szinkrontolmács nemcsak a kiemelkedő programok alkalmával van jelen a csatornán. Minden szerdán és vasárnap élőben kapcsolja a Bonum TV a Vatikánt. A vatikáni események hátterét is megismerheti a néző, ha szombaton este 18 órakor a Bonum TV-re kapcsol. A Rome Reports a legfrissebb pápai híreket szállítja magyarul. Nemcsak a Szentszék, de a Szentföld híreiről is első kézből tájékoztat a csatorna: vasárnap 18 órától a Terra Santa News összefoglalója Jeruzsálem és Közel-Kelet valós helyzetét mutatja be. Hírekből hétköznap sincs hiány, hiszen minden nap 18 óra 45 perckor érkeznek a legfrissebb információk belföldről, külföldről, az egyházról és a nagyvilágról a Bonum Hírekben.
2015. január 15-étl megkezddött a Bonum TV (körzeti közösségi csatorna) tesztsugárzása a MinDig TV Extra szolgáltatás keretében, a csatorna kereskedelmi indulására 2015. február 1-jén kerül sor. Az els magyar nyelv katolikus televízióadó a MinDig TV Extra Alapcsomagjában lesz megtalálható, ezzel az Alapcsomag már további 17 csatornát fog tartalmazni a kódolatlanul fogható 8 csatornán felül. Az új program a "D" jel multiplexen érhet el, az országos frekvencia-kiosztás itt található meg:
A gyakorlatok pedig rávezetnek, hogy a mesék által megfogalmazott szabályok mentén haladva pozitív irányba fordíthatjuk az életünket. A teljes interjút itt érhetik el. Az Ad Librum Kiadó és kiadói csoport honlapja
Az Antenna Hungária Zrt. és a BonumTV Kh. Np. Kft. megállapodása alapján 2020. március 18-tól április 14-ig a BONUM katolikus televízió minden MinDigTV felhasználó számára kódolatlanul lesz elérhető valamint a mindiGO TV előfizetők részére ingyenesen hozzáférhető lesz. A BONUM, az EWTN katolikus világhálózat tagjaként 10 éve van jelen a magyar szolgálatotoknál, célja a lelki feltöltődés és információ biztosítása nézői számára. A magyar katolikus televízió programja 2015. február 1-jétől került be a MinDig TV Extra Alapcsomag kínálatába. A kódolatlan időszakba beleesik a Húsvét is, ezért a csatorna élőben, magyar nyelven, tolmácsok és szakértők közreműködésével közvetíti Ferenc pápa húsvéti programjait, szentmiséit. A BonumTV nézői magyar nyelven hallgathatják meg Ferenc pápa húsvét vasárnapi beszédét és áldását is. Emellett folyamatosan frissülő, népszerű tartalmak kerülnek majd a videotárba is. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia rendelkezései mellett a csatorna, minden nap 8:30-kor élő szentmisét, és liturgiát közvetíti, de folyamatos tájékoztatást ad a Katolikus Egyház legfrissebb rendelkezéseiről, híreiről a naponta 19:30-kor jelentkező EWTN Hírnök, a közösségek krónikája, Acél Anna és Mohai Gábor közreműködésével.
A hunok és magyarok viselt dolgai Szerző Kézai Simon Eredeti cím Gesta Hunnorum et Hungarorum Megírásának időpontja 1283 körül Nyelv latin Műfaj geszta Külső hivatkozás MEK Kézai Simon Gesta Hungaroruma középkori történelmi mű, mely a honfoglalástól IV. László király uralkodásáig ( 1272 – 1282) írja le a magyarok Kárpát-medencei történelmének első évszázadait. Napjainkban a krónikát Gesta Hunnorum et Hungarorum, azaz "A hunok és a magyarok cselekedetei" címen is szokták nevezni annak érdekében, hogy megkülönböztessék Anonymus azonos című művétől, az 1200 körül írt Gesta Hungarorumtól. Mindkét Gesta Hungarorum műfaja latin nyelven írt geszta ( latinul: gesta), és mindkettőt csak másolatok alapján ismerjük, eredeti példánya egyiknek sem maradt fenn. Jellemzői [ szerkesztés] Kézai Simon magyarokról szóló krónikája 1283 - 1285 [1] körül keletkezhetett. A mű a hunok és a magyarok történetét beszéli el, ezért szokták a Gesta Hunnorum et Hungarorum (A hunok és magyarok viselt dolgai) címen is emlegetni.
A magyarok viselt dolgai Anonymi Belae regis notarii historia de septem primis ducibus Hungariae Anonymus Gesta Hungarorumának első oldala Szerző Anonymus Eredeti cím Gesta Hungarorum Megírásának időpontja 1200 körül Nyelv latin Témakör a honfoglalás korának története Műfaj geszta Külső hivatkozás MEK A Wikimédia Commons tartalmaz A magyarok viselt dolgai témájú médiaállományokat. A Gesta Hungarorum két középkori magyar történeti mű címe. A latin kifejezés A magyarok viselt dolgait jelenti. Az első, 1200 körül keletkezett mű az őshazából (Szkítiából) való kivonulástól Szent István koráig tartó időszakot öleli fel. [1] Ez Anonymusnak, azaz P. mesternek a munkája. [2] Gesta Hungarorum címmel 1283 körül Kézai Simon is írt egy másik gesztát, melyet napjainkban Gesta Hunnorum et Hungarorum, azaz "A hunok és a magyarok cselekedetei" címen is szoktak nevezni annak érdekében, hogy megkülönböztessék Anonymus művétől. Kézai műve a honfoglalástól IV. László király uralkodásáig ( 1272 – 1282) tájékoztat a magyarok történelmének évszázadairól.
Mo-on a 11. sz: a fr. eredetű ~ honosodott meg, s a 14. sz: kezdték a krónika elnevezést is használni. - Az első ~k (11-12. sz. ): I. Endre kori ~, Gesta Ladislai regis; III. István kori ~. - A kk. irod. virágkorából (13-14. ) való ~k: Anonymus: →Gesta Hungarorum; Ákos mester munkája; Kézai Simon: Gesta Hungarorum; az Anjouk krónikásai ( →Képes Krónika); Küküllei Apród János: Nagy Lajos kir. életrajza. hanyatlása idejéből (15-16. ) való: Thuróczy János: Chronica Hungarorum. M. F. Gesta, Stuttgart, 1964. dec. -1969.? : a Szt László Rend tájékoztatója. - Megj. 20-30 old., évente 3-4x (1968:15. ). Szerk. Maczky László. Kiadó: Szt László Társ., utóbb a Szt László Rend. Ny: soksz. 88 Mildschütz 1977:33. (197
A velencei kultúregyezményt (1932) követően került az OSzK-ba. Lásd még HOFFMANN István A magyar nyelv hazai szórványemlékei című tanulmányát "Látjátok feleim... ". Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig című katalógusban. ) Veszprémy László SZÖVEGKIADÁS SZAKBIBLIOGRÁFIA
Megtaláljuk benne a csodaszarvas történetét, valamint a hun–magyar rokonság leírását. Kézai a hunokkal hozza kapcsolatba a székelyeket is, s azt írja, hogy az Attila halála után kitört testvérháborúban vereséget szenvedtek, s Csigla mezején várakoztak Árpádnak és népének megérkezéséig. Szintén Kézai gesztájából ismerjük a turulmadár nevét (quae Hungarice turul dicitur). Deér József történész 1936-os munkájában részben ehhez a gestához köti a magyar nemzet létrejöttét, mivel, hogy a gesta írója ebben a régi magyar Gesta dinasztikus hőskölteményét a nemzet kollektív eposzává emelte azzal, hogy a magyar történet elé egy hun történetet szerkesztett, melyben a hunokat és magyarokat önkényesen azonosította. A történet hősei itt a korábbiakkal szemben már nem az uralkodó, hanem népeik, az alattvalók közössége, közössége, amely bírákat és hadvezéreket választ, de le is teheti őket, tehát önmagát kormányozza s a vezetőknek csak a végrehajtás feladata marad. A törvényeket ebben az ősi szittya-hun-magyar államban Istenre és a nép akaratára hivatkozva fogadják el, a királyság idegen eredetű intézmény, már Attilát is "római módra" választották a hunok királlyá, Géza és István hasonlóképpen, idegen fegyverekre támaszkodva biztosította hatalmát.