Minden idők legnagyobb békemenetére készül március 29-én a Civil Összefogás Fórum. Csizmadia László, a CÖF alapítója az Echo Tv Napi aktuális című műsorában úgy vélte, a nép a választás fegyverével örökre elűzheti a posztkommunista és a neoliberális réteget. Csizmadia László elmondta: március 29-én olyan rendezvényt szeretnének, amilyen még nem volt az országban. "A határon túlról is várjuk a honfitársainkat. Újabb birkamenet az akoltárs ellen! – Mindent elsöprő békementre készül a CÖF | Nemzeti InternetFigyelő (NIF). Mindenki most mozduljon meg, ha ténylegesen be akarjuk fejezni a rendszerváltást! Most a nép kezében van az, hogy a választás fegyverével akár örökre is elűzzük a posztkommunista és a ráragadt neoliberális réteget" – jelentette ki a CÖF alapítója. EchoTV, ————————————– Magyar Szociális Fórum: Miközben az állami magyar média – politikai elvárásból – elhallgatja a fagyhalál okozta hazai tömeges életvesztést, a külföldi hírügynökségek és sajtó beszámol róla a Magyar Szociális Fórum jelentései alapján. Íme néhány ízelítő: EFE spanyol hírügynökség DPA német hírügynökség News AT Europe Online Magazine Budapest Beacon Olvasónk valamit nem ért Kérnék szépen segítséget!
Országos Grafikai Biennálé, Miskolc 1989 - Baranya megye művészei, Pécsi Galéria, Pécs - Emblémák, Pécsi Kisgaléria 1993 - Roma-Pécs-Milano, Olasz-Magyar alkalmazott grafikai kiállítás, Róma, Pécs, Milánó. Művek közgyűjteményekben - Janus Pannonius Múzeum, Pécs - Miskolci Képtár, Miskolc - Szombathelyi Képtár, Szombathely. Irodalom AKNAI T. CSIZMADIA LÁSZLÓ könyvei - lira.hu online könyváruház. : Csizmadia László (kat., bev. tan., Pécsi Galéria, 1981)
2015. szeptember. 10. 06:30 Gergely Zsófia "Ki fogja nézni, a Putyin? " – Orosz híradót indíthat az M1 Hamarosan orosz nyelven is sugározhat híreket a tavasszal hírcsatornává fazonírozott M1, bár egyelőre nem tudni, mi az üzenete, és mégis ki fogja nézni késő éjjel az új hírblokkot. Az információt hivatalosan nem erősítették meg, de úgy tudjuk, már próbafelvétel is volt. A köztévé dolgozóit azért mostanság jobban foglalkoztatja, hogy a "migráns"-válság miatt a szokásosnál is jobban vigyázni kell a nyelvükre, és hogy megszűntek a korábbi pótlékaik. 2015. 09. 08:10 Gazdaság A 80 milliárd sem elég a közmédiának Finanszírozási gondokkal küzd az évi 80 milliárd forintból működő MTVA, ez is hozzájárult ahhoz, hogy Szabó László Zsolt vezérigazgató augusztus elején távozott – értesült a Népszabadság. Az M1 és az M4 viszi a pénzt a leginkább. Csizmadia László könyvei - lira.hu online könyváruház. A közmédia vezetésének most az a terve, hogy hitelei kiváltására rásózza az államkincstárra nagy értékű ingatlanjai egy részét. 2015. augusztus. 17:25 Lemondott az MTVA vezérigazgatója Távozik posztjáról a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója – értesült a Napi Gazdaság.
A 67 éves Csizmadia az üzleti életből érkezett meg a Fidesz közelébe. A CÖF honlapján elérhető életrajza szerint jogi diplomát szerzett az ELTE-n, de előbb kereskedőnek tanult. A rendszerváltás előtt szép karriert futott be: a Gyermekélelmezési vállalatnál volt főosztályvezető 13 évig, aztán a Dél-budai Vendéglátó Vállalat kereskedelmi igazgatója lett. Hat év után elcsábította a Kádár-korszak emblematikus vállalata, a Skála Coop, amelynek hat évig volt a vezérigazgatója. 1993-ben üzlettársaival sikerült privatizálnia egy másik nagy állami céget, a lakástextil-kereskedelemmel foglalkozó Bétexet, amelynek azóta is résztulajdonosa, tavaly év elejéig a vezérigazgatója is volt, jelenleg az igazgatóság elnöke. Amikor nemrégiben Csizmadiát arról a több tízmillió forint támogatásról kérdeztük, amit az elmúlt években magánszemélyként adott a Civil Összefogás Alapítványnak, azt mondta, hogy jól menő cégének, a Bétexnek köszönheti, hogy ezt megengedheti magának. Pedig a Bétex a cégadatbázisban elérhető gazdálkodási adatok szerint nem megy túl jól, 2012-ben 227 millió forintos árbevétel mellett több mint 8 millió forint veszteséget termelt.
Ez önmagában persze nem egy erős állítás: ez a cikk arról szól, hogy mitől gongó egy gongó, illetve hogy miért nincs a gongósággal semmi baj – már ha persze az elköltött közpénz ellenőrizhetetlenségét nem számítjuk. Összevissza beszélnek a békemenetesek az agrárminisztériummal kötött megállapodásról. Tegnap lapzártánkig semmi jele nem volt a Civil Összefogás Fórum (CÖF) honlapján az Orbán Viktor és kormánya mellett békemeneteket szervező "civilek" mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) május 31-ig kötelezően benyújtandó és nyilvánosságra hozandó tavalyi évi beszámolójának, illetve közhasznúsági jelentésének. Saját magán is eret vágna a Fidesz az új kampányfinanszírozási törvénnyel, amely 585 millióval kevesebb állami támogatást juttatna a kormányzó pártnak. Ám miután a törvénytervezet továbbra sem garantálja a pénzszerzés és a költés átláthatóságát, az új szabályok is megkerülhetők lesznek. Semmi sem tiltja például, hogy "közeli" civilek, vagy a kormány intézményei kampányoljanak a pártok helyett – közpénzből.
Miután fideszes és más jobboldali pártok politikusai hosszú évekig panaszolták, hogy szerintük a médiában baloldali túlsúly van, Széles Gábor 2005-ben saját pénzéből kezdett el áldozni arra, hogy billentsen a helyzeten: előbb Echo néven televízió társaságot alapított, majd 2006-ban megszerezte a Magyar Hírlapot, amelynek a szerkesztőségét és a profilját is gyorsan átalakították. A médiavállalkozások évek óta csak veszteséget termelnek Szélesnek, aki erre azt mondta egyszer Friderikusz Sándornak egy műsorban, hogy "nagyvállalkozók között vannak, akiknek az a szenvedélyük, hogy elkártyázzák a fölös pénzüket, és fogja fel, hogy én meg itt égetem el a feles pénzemet". A médiatámogatás mellett Széles közvetlen anyagi segítséget is nyújtott a Fidesznek, a 2010-es kormányváltás előtti évben tízmillió forintos adományával ő volt a párt legnagyobb egyéni támogatója. Bencsik András Forrás: Bácsi Róbert László - Origo Bencsik András A Demokrata 63 éves főszerkesztője nemrégiben büszkén hangoztatta, hogy ő a rendszerváltás óta jobboldali újságíró.
Így a januári emelést már biztosan nem kapják meg a legalacsonyabb jövedelműek. Megjelent a hivatalos kormányrendelet a 2021-es minimálbérről. A G7 érdeklődésére Kordás László, a legnagyobb szakszervezeti konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta, hogy a rendelet alapján legfeljebb február 8-ig meg kell születnie a megegyezésnek, de Kordás szerint ha ezen a héten sincs megegyezés, akkor a februári emelés is elmaradhat. A megegyezés elmaradása nemcsak a szakszervezeti becslés szerint nagyjából egymillió minimálbért keresőt, hanem például egyes szociális juttatásokra jogosultakat is érint, ugyanis a gyed vagy például a munkakeresési járadék minimumszintje is a mindenkori minimálbér szintjéhez van kötve. Januárban így ezeket a 2020-ra érvényes 161 ezer forintos minimálbérszint alapján utalják ki. A 2020-as tárgyalásoknak a munkavállalói szervezetek 10 százalék körüli minimálbér-emelési javaslattal vágtak neki, miközben a munkaadók a tárgyalások elhalasztását kérték arra hivatkozva, hogy a bizonytalan gazdasági helyzetben nem lehet felmérni, hogy mekkora emelésre van tér.
ILYEN MÉG NEM VOLT >>>> MINIMÁLBÉR 2021: BOMBAHÍRT JELENTETTEK MA BE!!! ILYEN MÉG NEM VOLT >>>> 2020BAN NEM SIKERÜLT MEG EGYEZNI A 2021-ES MINIMÁLBÉR ÖSSZEGÉRŐL!!! ILYEN MÉG NEM VOLT >>>> 2021 JANUÁR 13-ÁN SEM TUDJUK MENNYI AZ ANNYI…??? A munkaadók… 1 kézből hírek, Béremelés 2021, Mi Mennyi 2021-ben, Mi Mennyi 2021-ben pdf, Mi Mennyi 2021-ben táblázat, Minimálbér emelés 2021, Minimálbér kalkulátor 2021 2021-01-04 MINIMÁLBÉR, Garantált bérminimum 2021!!! Ez komoly? MEGVANNAK A pontos ÖSSZEGEK? EZ ÁM A MEGLEPETÉS! Tényleg Ennyi lesz a MINIMÁLBÉR és a garantált bérminimum 2021. január 1-től minden érintettnek? Ha ez igaz…. MINIMÁLBÉR, Garantált bérminimum 2021!!! Ez komoly? MEGVANNAK A pontos ÖSSZEGEK? EZ ÁM A MEGLEPETÉS! Tényleg Ennyi lesz a MINIMÁLBÉR és a garantált bérminimum 2021. január 1-től minden érintettnek? 2021 minimálbéremelés. Ha ez igaz…. Így alakítanák át a… 2020-12-26 A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér-2021) és a garantált bérminimum 2021. évi megállapításáról szóló Kormányrendelet megjelent a Magyar Közlöny aktuális számában!
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a munkaadók képviselőjeként részt vevő Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke szerint alapvetően három tényező határozza meg, hogy a cégek ki tudják-e gazdálkodni a minimálbér emelését: az infláció, a termelékenység alakulása és az esetleges járulékcsökkentések. Ez utóbbi 2020-ban megtörtént, az infláció nagyjából az előrejelzéseknek megfelelően alakult, a becsült 3 százalékos termelékenység-növekedésből viszont 5, 5 százalékos csökkenés lett, miközben a bérköltség nőtt – mondta. A tavalyi évre vonatkozó 8 százalékos emelés forrása szerinte a járvány okozta visszaesés miatt így elveszett, a 2021-es év pedig bizonytalan, ami miatt a minimálbér szinten tartása lenne indokolt, de szociális megfontolásból egy az inflációt ellentételező 3 százalékos emelést elfogadhatónak tartanak. Minimálbér emelés 2021. A munkaadói szervezetek is érzékelik a gazdasági teljesítmény kettészakadását, ugyanakkor mivel a minimálbér a legalacsonyabb béreket kitermelni képes cégekre vonatkozik, Rolek szerint nem vonhatnak átlagot az egyes iparágak teljestményéből, amikor az emelés mértékére tesznek javaslatot.
Garantált bérminimum 2021 Nem csak a minimálbér 2021 összege nő 4%-kal, hanem a garantált bérminimum is. A 2021 garantált bérminimum összege a következőképpen alakul: Bruttó garantált bérminimum 2021: 219. 000 Ft/hó Nettó garantált bérminimum 2021: 145. 635 Ft/hó A további 1%-os garantált bérminimum emelés esetében bruttó havi 169. A kormány nem akarhatta a minimálbér-megállapodást, befagyaszthatják a juttatásokat - Napi.hu. 000 Ft/hó lesz a garantált bérminimum. A rendeletet tartalmazó Magyar Közlöny a csatolt állományból töthető le. Forrás:
A Magyar Nemzet pénteki számában Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke úgy nyilatkozott: nyitottak arra, hogy a minimálbér 4 százalékos emeléséréről egyezség szülessen. Vesztesei is vannak a minimálbér-emelésnek. Ez azonban nem egységes szakszervezeti vélemény, a MASZSZ szerint nem elfogadható, míg a LIGA Szakszervezeteknek egyelőre az az érvényes döntésük, hogy 5 százalék legyen az emelés mértéke, amelyet a három konföderáció a legutóbbi fordulón képviselt - mondta lapunknak a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Immár csak elvi jelentősége lehet ennek az 1 százalékpontos különbségnek, hiszen ha összegszerűen nézzük, legutóbb a munkáltatók 3 százalékot ajánlottak, ami bruttó 5 ezer forintos emelésnek felel meg, a szakszervezetek pedig a kezdeti 10-ről 5 százalékra mentek le kérnek, ami pedig 8 ezer forintot tesz. Az 1 százalékpontos különbség tehát mindössze bruttó 1600 forint. Egy korábbi kétoldalú, hallgatólagos egyeztetésen a munkáltatók azt javasolták, hogy 167 400 forint legyen a 2021-es minimálbér, ami 6400 forintos emelést jelentene.
Megjegyzem, hogy ezzel a lépéssel egyben megóvtuk a rendelkezésünkre álló – egyebekben általunk is okkal kritizált – érdekegyeztetés kereteit is. Nem kell ahhoz ugyanis mélyreható politikai bölcsesség, hogy a megállapodás hiánya, esetleg további elodázása milyen képet festene a szociális partnerekről (megállapodásra való képtelenség). Ez nyilvánvalóan nem lehet semelyik résztvevő célja. Mindemellett nyilván jobb lenne, ha szakszervezetek alkupozíciója erősebb lenne és nem csak verbális eszközökkel tudnánk befolyásolni a politikai és a munkaadói döntéseket (ezt az alkupozíciót szisztematikus rombolás érte az elmúlt időszakokban, és nem csak a Fidesz kormány által). Itt azt is meg kell említeni, hogy a hazai munkaadók sem rosszabbak, mint más társaik, vagyis ők is saját és általában rövidtávú profit érdekeiket nézik elsősorban, és nincs az az állami támogatás, amivel elégedettek lennének és bérköltségeiket a munkanélküliséggel való folyamatos riogatás nélkül viselni tudnák. De ha a munkavállalók csak könyörögnek nekik, akkor sajnálkozva bár, de lesöprik az igényeinket.
A legtöbb országban a minimálbért nagyjából 20 százalékos levonás illeti, míg nálunk ez 33, 5 százalék. Így a nettó minimálbér 300 euró, a nettó kötelező bérminimum pedig, ha a családi kedvezményt is figyelembe vesszük, 400 euró. A leggazdagabbaknál pedig, ahol általában 20 százalék körüli a levonás, 1200 euró, így két minimálbérünk esetében a különbség négyszeres, illetve háromszoros. Ez meglehetősen nagy különbség, azt szoktuk vélelmezni, hogy a munkaerő elvándorlás akkor szűnik meg, ha a bérek elérik a célországokban tapasztalható szint felét, ugyanez vonatkozik a minimálbérre is. A valóságban ugyanakkor tényleges minimálbért alig kap valaki: még mindig jelentős a szürkegazdaság aránya, vagyis a hivatalosan bejelentett fizetésen felül zsebbe fizetett összegeké. Ez utóbbi tény önmagában is indokolja az erőteljes emelést (az elmúlt két év ezt vissza is igazolta: a vártnál nagyobb mértékben nőttek a munkabérekhez kapcsolódó adó-, és járulékbevételek). Miután most a kétféle minimálbér és az átlagbér hányadosa megfelel az uniós átlagnak, vélelmezhető, hogy ez meg is marad, így a minimálbér emelése a várható növekedése a tervezett átlagos béremelkedés szintjének megfelelő lesz.