A Petőfi Rádió után a Sportrádión is a korai órákban hallhatjuk a műsorvezetőt. Ahogy korábban az Index is megírta, még ebben a hónapban megszólal az első hazai, csak sporttal foglalkozó rádióállomás, a Sportrádió. A tematikus rádió beindítását Szöllősi György tulajdonos csütörtök este a Nemzeti Színházban az Év Sportolója Gálán jelentette be, és az is kiderült, hogy olyan, a közmédiában és a kereskedelmi adóknál is megforduló húzónevekkel startol majd az adó, mint Szujó Zoltán, Harsányi Levente és Csisztu Zsuzsa. Mostanra az is kiderült, hogy az ország első, csak sporttal foglalkozó rádiója január 17-én indul el, a reggeli műsorban pedig elsőként Harsányi Levente és Risztov Éva köszönti majd a hallgatókat. Erről mindketten az Instagram-oldalukon tájékoztatták a nyilvánosságot. Hogy sportosan induljanak a reggelek, és sportosan teljenek a napok! Január 17-én reggel elindul Magyarország első Sportrádiója a 105. 9 Mhz-en és az! Reggel Risztov Évivel kezdünk, de egész nap kiváló sportos és a sportot értő kollégák várnak mindenkit!
A Petőfi Rádió után a Duna TV Magyarország, szeretlek! című műsorából is száműzték Harsányi Leventét. "Nem a mi döntésünk volt. Telefonon jelezték, hogy nem folytatják. Aztán tegnap láttam, hogy mégis" – válaszolta a Blikk szerint a közösségi oldalán Harsányi Levente egy követője kérdésére. A Duna TV ugyanis a napokban jelentette be, hogy a Magyarország, szeretlek! című a műsor visszatér új műsorvezetővel és csapatkapitányokkal, Pindroch Csabával, Vágó Bernadett-tel és Miller Zoltánnal. Harsányi 2016 óta volt a vetélkedő egyik csapatának kapitánya és ugyanabban az évben ült mikrofon mögé a Petőfi Rádió reggeli műsorában, a Talpra Magyarban is. A rádióból úgy rúgták ki, hogy a hallgatóktól sem tudott elköszönni, az adás után közölték vele, nem kell többet mennie. A SzerencseSzombat műsorvezetőjeként láthatják még a nézők a Duna TV-n, és januárban új rádiós munkát is kapott a Sportrádióban. Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
Megválik a Petőfi Rádió Harsányi Leventétől 14:58 | Debreceni Nap - Rádió Lapátra tette Harsányi Leventét a Petőfi Rádió. Rajta kívül másoknak is távozniuk kell. November 3-tól új műsorvezetők veszik át a régiek helyét a Petőfi Rádiónál. A hír sokkolta a rajongókat, akik már több mint tíz éve hallgatják többek között Harsányi Leventét is. Szomorú vagyok – ennyit mondott a Telex érdeklődésére Harsányi Levente arról, hogy a […]
Az oldal szerint a Petőfi Rádió igazi "petőfiséget", szellemi szabadságvágyat és vagányságot közvetít majd az Y és a Z generáció számára. Fotó: Facebook/harsanyileventeofficial
Állítólag egy Desnot nevű szakács vágta le a fejét, miután többen keresztül döfték, és belelőttek. Fejét - ahogyan a kivégzett bűnözőkkel tették akkoriban - vasvillára tűzték, és közszemlére tették. Végigvitték egészen a Neuf-hídig, ahol meghajtották a legnépszerűbb francia uralkodó, IV. Henrik szobra előtt. A többi tiszt közül csak a svájci gárdisták vezetőjét hagyták életben, míg Launey helyettese, Puget úgy tudott elmenekülni, hogy kifordította kabátját, és elvegyült a tömegben. Amikor XVI. Lajost értesítették a Bastille elestéről, a király felsóhajtott: "Micsoda lázadás! Micsoda lázadás!... " Mire La Rochefoucauld-Liancourt herceg közbe szólt: "Ó, Felség!... Ostroma után nyomtalanul eltűnt a Bastille. Mondja inkább így: forradalom! " Az épület múltja Prominens rabok A forradalom előtt egy nappal 1789. július 14.
), hogy fegyvert osztanak az Invalidusok Házában. Még ma sem tisztázott, ki rendelte el a fegyverek kiosztását. Valószínű, hogy a királlyal ekkorra már igen rossz viszonyban lévő Harmadik Rend valamelyik arisztokrata tagja látta jónak ily módon megoldani a politikai konfliktusokat. A francia fővárosban már hetek óta Marseille-ből jött dokkmunkások ezrei töltötték napjaikat semmittevéssel. Ki hívta őket a városba, ki fizette őket? Miért pont ezek a "bandita-kinézésű" személyek kapták meg a fegyverek nagy részét? Számtalan kérdés adódik még. Július 14. – Wikipédia. Egy biztos: a Bastille ostroma semmiképp sem volt spontán népmozgalom. Inkább egy manipulált, jól vezetett tömeg fegyveres akciója. Kíváncsi vagy, mások mit gondolnak róla? » Megvan a saját véleményed? »
forrás: A fővárosban bizonytalanság lett úrrá 1789 nyara forró kezdetet vett, a fővárosban általános bizonytalanság lett úrrá: miközben egy kétes legitimációjú gyűlés megkezdte az új alkotmány kidolgozását, és a régi rendszer lebontását, Lajos saját tanácsadói és Párizs álláspontja között hezitált, erőszakot pedig nem mert alkalmazni. Az események július 11-e után gyorsultak fel, amikor a király elbocsátotta a népszerű Necker pénzügyminisztert, a reformok és az adósság leküzdésének elkötelezett hívét. A párizsiak ezt úgy értelmezték, hogy XVI. Lajos végleg konzervatív támogatói mellé állt, ezért a városban zavargások törtek ki, melyek a Bastille ostromában csúcsosodtak ki. Az V. 1789 július 14 amendment. Károly (ur. 1364-1380) által átépített Bastille a 14. század elején még városkapuként szolgálta a város védelmét, majd ahogy Párizs terjeszkedett, a francia király erőddé egészítette ki a roppant épületet. A forradalom idejére a nyolc toronnyal megerősített kőépítmény rettegett hírnévre tett szert, melynek – sokszor valótlan – rémes históriáit máig őrzi a köztudat: ha a Bastille kerül szóba, szemünk előtt már megjelennek a csörgő láncok, a piszkos rongyokban éhező foglyok százai, a sötét, szalmával bélelt cellák, ez azonban inkább a városi fogházat jellemezte.
A fegyverek zaja odacsődítette a párizsiakat: híres előkelőségek figyelték biztos távolságból, a környező házak tetejéről színházi látcsöveikkel a látványosságot. A káoszba forduló ostromban végül két hivatásos katona tett rendet. Pierre Augustin Hulin és Jacob Job Elie katonákat gyűjtött városban, és az erőd csapóhídjával szembeni szűk előudvarban négy óra körül sikerült két ágyút fölállítani. De Launey kormányzó tudta, hogy ha az ágyúkkal szétlövik a bejáratot, akkor minden elveszett, ráadásul az invalidus katonák harci kedve sem volt valami nagy. De Launey meg is fogalmazta a kapitulációs okmányt, ám az ostromlók hallani sem akartak arról, hogy az erőd védői fegyveresen vonuljanak el. 1789 július 14 movie. Amikor ezt közölték de Launey-val, a kormányzó kétségbeesett lépésre szánta el magát: az invalidusok nyomására lebocsátotta a felvonóhidat. Öt óra felé járt az idő. A benyomuló ostromlók lefegyverezték az őrséget, és a foglyokat a forradalmi Párizs központjául szolgáló városházára kívánták kísérni. Az ostromot sikerrel megszervező Hulin kísérte de Launey kormányzót, ám nem tudta megmenteni az életét: a tömeg elszakította tőle a Bastille volt kormányzóját, akit megöltek, fejét pedig egy lándzsára tűzve hordozták körbe a városban.