A kutatók szerint a terroristák az eddigieknél is könnyebben toborozhatnak majd új tagokat, és hatékonyabban hirdethetik szélsőséges eszméiket. 2022 technológiai trendje Mint arról beszámoltunk, 2022 a metaverzumról szól majd. Nem véletlen, hogy Mark Zuckerberg is most látta elérkezettnek az időt, hogy a Facebook anyacégét átkeresztelje Metára. Csakhogy a metaverzum, vagyis a virtuális valóság veszélyeket is rejt magában, például új lehetőséget a terroristáknak. Három amerikai tanár, akik mind az omahai Terrorellenes Innovációs Technológiai és Oktatási Központ szakértői, azt írják, a felhasználók még sebezhetőbbé válhatnak azokkal szemben, akik ártani akarnak nekik – írta a The Conversation. A mesterséges intelligencia áldásai és veszélyei - science - YouTube. Az egyik ilyen veszély, hogy a metaverzum megkönnyíti a szélsőségesek találkozását, toborzását, és még könnyebb lesz az új tagokat befolyásolni. Például a jövőben bármilyen vezetőnek lehet egy mesterséges intelligencia-helyettese, ami egy virtuális parkban ülhet potenciális híveivel, akiknek ideológiájáról beszélhet.
Mára ezeknek az algoritmusoknak a zöme irányítja a Google legtöbb szolgáltatását: ott fut a Google Fotók vagy a Google Fordító hátterében, irányítja a Waymo önvezető autóit, betegségeket diagnosztizál, új bolygókat fedez fel. A szakember szerint ugyanakkor több kérdés is felmerül a mesterséges intelligenciával kapcsolatban: van, aki a sci-fikben látott kimeneteltől fél, mások az önvezető autók elterjedését várják tőle. Brin szerint az Alphabet minden ilyen problémát figyelembe vesz, beleértve az algoritmusok munkaerőpiacra és az álhírek terjedésére gyakorolt hatását is. Érdekes ugyanakkor, hogy Brin nem tett említést az egyik "legnyilvánvalóbb" területről, a mesterséges intelligencia katonai felhasználásról. Mesterséges intelligencia veszélyei. Ez azért is érdekes, mert az Alphabet nemrég a Pentagonnak segített olyan gépi tanulási eszközökkel, amelyek a drónfelvételek elemzését végzik el. Bár a cég határozottan kijelentette, a fejlesztést kizárólag "nem támadó jellegű" feladatra használják fel, a Google alkalmazottai mégis azt követelték, a cég szálljon ki a katonai projektből.
A központi bankoknál a mesterséges intelligenciát várhatóan majd olyan valós idejű előrejelzések készítésre fogják használni, ami elősegíti a helyes monetáris politika meghatározását. Végezetül pedig a szabályozók maguk is használják az mesterséges intelligenciát, hogy megkönnyítsék a csalás és a pénzmosás felderítését. Az FSB elismerte, hogy a mesterséges intelligencia segíti a pénzügyi szektort a költségek csökkentésében, a nyereségesség javításában és az ügyfélkör bővítésében, de hozzátették, hogy aggodalomra ad okot a különféle alkalmazásokban tárolt személyes adatok biztonsága. Szimpatikus számodra a Biztosító Magazin? KÉRJÜK, HOGY TÁMOGASD A MUNKÁNKAT! A színvonalas tartalmak előállítása és a szerkesztőség napi működtetése az online kiadványok esetén is igényel anyagi ráfordításokat. A mesterséges intelligencia veszélyei. Ezért bátorkodunk, most a tisztelt olvasókhoz fordulni, hogy felajánlásaikkal támogassák munkánkat. A Biztosító Magazin küldetése, hogy elősegítse Magyarországon a biztosítási tudatosság növekedését, valamint, hogy platformot teremtsen a szakmában dolgozó kollégák személyes márkájának építésére.
Teljesen védtelenné válunk? A katonai fejlesztések többnyire titokban zajlanak, így azt sem tudhatjuk biztosan, mire lesznek képesek a ma fejlesztett katonai robotok – de az biztos, hogy rossz kezekbe kerülve komoly fenyegetést jelentenének. Az intelligensnek mondott, automatizált döntéshozatali rendszerekkel ellátott fegyverek működése ugyanakkor megzavarható. Az ilyen fegyverek "okos-vezérlése" egyébként sem minden esetben biztonságos, ha egyáltalán a fegyverek kapcsán van értelme olyat mondani, hogy biztonságos; történt már olyan, hogy a meghibásodott vezérlőegység miatt a fegyver a használói ellen fordult. A jövőben elterjedhetnek a betörőrobotok, amelyek méretükből adódóan szűkebb réseken (például levélnyíláson, macskaajtón) is bejuttathatók egy házba, ahonnan információt szolgáltathatnak a bűnözőknek arról, hogy otthon vannak-e éppen a háziak, és elmelehető értékek. Illetve ha arról van szó, ezek a robotok akár be is engedhetik gazdájukat. Ennek a veszélye jelenleg még csekély, hiszen túlzottan nagy értékű robot kellene a bizonytalan, gyakran kis hasznot hajtó bűncselekményhez.
Vannak, akiket teljesen lázba hoz a téma, a másik csoport ugyanakkor erősen szkeptikus, sőt sok esetben aggodalmát is kifejezi a témában. Nekik vélhetően a Terminátor, a Szárnyas Fejvadász, az Űrodüsszeia vagy az Én, a robot című film valamelyik képkockája jut eszébe, és az, hogy egy "okos" gépben nem lehet megbízni. Sőt, egy ilyen szerkezet akár az emberi életet vagy megélhetést is veszélyeztetheti. Csak óvatosan a mesterséges intelligenciával Habár ez első túlzásnak tűnhet, a közelmúltban történt néhány olyan incidens, ami valóban táplálhatja az efféle félelmeket. Elég csak a balesetet okozó önvezető gépjárművekre vagy a meghackelt orvostechnikai eszközökre, és hasonlókra gondolni. Életveszélyes innováció? Lily Hay Newman, a Wired magazin újságírója csak a "következő biztonsági rémálomnak" hívja az intelligens egészségügyi berendezéseket, mondván, hogy ezek sebezhetősége nem csupán a hálózatokat, de az emberek életét is veszélyezteti. A Bluetooth -kapcsolat szintén kritikus pont lehet.
jelentősen elszaporodtak az álhírek és ezek egy részét is az MI-jelenségnek köszönhetjük, hiszen akár erre is használhatóak. A gépi gondolkodás veszélyei azonban nem csak a digitális felületeken mutatkoznak meg. A világon egyre inkább terjednek az önvezető autók, ezeket is MI-k hajtják, ám ez a rendszer még közel sem tökéletes. Nem telik el például úgy hónap, hogy ne olvashatnánk egy karambolozó Tesláról, egy Uberről, ami nem a megfelelő helyszínre érkezett stb. Ezeket a vállalatok legtöbb esetben azzal magyarázzák, hogy az automata mód minden esetben emberi felügyeletet igényel (a Tesla rendre ezzel mosakszik), ám sokszor még emellett is megtörténik a baj. De valóban elveszik a munkát? Nos, bizonyos szempontból valós a sokat hallatott mantra. Rengeteg gyárban már automatizált rendszer lát el olyan feladatokat egyszerűen, amelyet addig emberekkel végeztettek (bár az tény, hogy ez már az MI-korszak előtt is jellemző volt). Az szinte borítékolható, hogy ez a tendencia nőni és fejlődni fog, ám bizonyos területeken nehezebben ültethető át a gépi megoldás, ugyanis bármennyire is precízek és fáradhatatlanok ezek a programok, szükség van az emberi tapasztalatra.
És ne feledjük, hogy extra kilométereket vesztettünk, amikor lejöttünk a pályáról tölteni. A percdíjas töltés azért sem egészen korrekt, mert az elektromos autók töltése nem egyenletes. A katalógusban szereplő maximális töltési teljesítmény csak egy rövid időtartamra igaz, az úgynevezett "töltési görbe" egy lépcsőzetesen eső teljesítményt mutat. A példabéli Peugeot tehát egy ilyen töltőn nagy előnyben van, mert a töltés mintegy 70%-ában valóban képes felvenni az 50 kWh-t, de egy régebbi vagy kevésbé fejlett elektromos autó ugyanannyi mennyiségű energiát több idő alatt, tehát drágábban képes leszívni az oszlopról. Az ADAC ábrája néhány elektromos autó töltési görbéjéről Azok a töltők, amelyekből a legtöbbet látni itthon, váltóáramú (AC) töltők, jellemzően nem alkalmasak valódi gyorstöltésre. Mennyibe kerül egy elektromos autó feltöltése? | elektromos Kia. Pontosabban: a legtöbb autó nem tudja felvenni azt a legtöbbször 22, ritkán 43 kW-ot, amit ezek le tudnának adni. Üdítő kivétel a 22, korábbi változatában 43 kW-os váltórammal is tölthető Renault Zoé, de a többi villanyautó általában csupán 6, 3-7, 4 kW-tal képes tölteni váltóáramról.
Az adatkezelők adatokat kockázattal arányos intézkedésekkel védik különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen. Ennek keretében az adatkezelők az Ön személyes adatait jelszóval védett és/vagy titkosított adatbázisban tárolják. Az Adatkezelő az adatokat a kockázattal arányos védelem keretében tűzfalakkal, antivírus programokkal, titkosító mechanizmusokkal, tartalomszűréssel és egyéb technikai- valamint folyamat-megoldásokkal védi. Az adatvédelmi incidenseket, folyamatosan monitorozza. Vállalkozás: A fuvarozók is maximált áron akarnak üzemanyagot | hvg.hu. Személyes adatok kezelésének keretei: Az Ön által megadott személyes adatokat az adatkezelő kizárólag a fent ismertetett célokra használja fel. Az adatkezelő biztosítja Önt arról, hogy adatai semmilyen más célra nem kerülnek felhasználásra, és lehetőséget biztosít Önnek arra, hogy az Önről nyilvántartott személyes adatok kezeléséről tájékoztatást kérjen.
A számok megmutatják, hogy ha valaki otthoni konnektorról tölti elektromos autóját Magyarországon, Olaszországban vagy Dániában, X, 2X vagy 3X euróval számolhat évente. Az elektromos autókat viszont nem csak otthon szokás tölteni. Sőt: ha ezek a kocsik úgy istenigazából elterjednek és elkezdik ténylegesen kiváltani a mai autókat, várhatóan a nyilvános töltők használata lesz a jellemzőbb, hiszen a hosszabb utakon szükségszerűen meg kell állni legalább 2-300 kilométerenként egy-egy gyorstöltésre az autópályák mellett lévő töltőknél. Az Ionity nevű hálózat gyorstöltői már most komoly méretű hálózatot alkotnak az EU-n belül, Magyarországon is több töltőpontjuk van. Elektromos töltőállomás ark.intel.com. Ráadásul ezek a töltők olyan teljesítménnyel képesek tölteni, amekkorát a mai villanyautók fel sem tudnak venni: 350 kW-tal. (A legtöbb utcai DC gyorstöltő, amit mi már villámtöltőnek nevezünk, 50 kW-ot tud, az AC töltőoszlopok pedig jellemzően csak 22-t. ) Az Ionity hálózatában meglepő módon nagyon kiegyenlített a tarifa. Ennek van gazdasági oka: a töltőberendezések beruházási költsége és a telepítés költsége az üzemeltetés első éveiben többszörösét teszik ki a villanyautók akkujába töltött energia árának, így elsősorban ezt kell megfizettetni a felhasználókkal.
Ha viszont azt akarjuk, hogy az elektromos autó valóban tömegek számára jelentsen valós alternatívát, mielőbb rendezni kellene a hosszabb utaknál szükséges töltések anyagi hátterét is. A villanyautósok nem várhatják el a szolgáltatóktól, hogy a házi szintre vigyék az árakat és így egy elektromos autóval kétszer-háromszor olcsóbban tehessenek meg nagy távolságokat is, mint egy benzinessel. Elektromos töltőállomás ark.intel. De hogy olyan extrém módon többet kelljen fizetni az energiáért az út mellett, mint otthon - ezt az áldozatot pedig a villanyautósoktól nem lehet elvárni. Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!
Főleg, ha az a 7X minden egyes száz kilométeren sokkal többre jön ki, mintha a villanyautó árának felébe kerülő benzines modellt vették volna. Az új Peugeot 208E például, amelyet joggal nevezhetünk a tömegeknek szánt elektromos autónak, induló áron, fapadosan is 10, 5 millió forint. Benzinmotorral ennek a feléért már gazdagabban felszerelve is elvihető. (Az induló ár benzinnel mindössze 4, 2 millió forint. ) Az ötmilliós különbséget pedig nehéz lesz ledolgozni, ha minden hosszabb, tehát 200 kilométer feletti autópályás utazás során gyorstöltős áron kell megvenni az energiát. Elektromos jármű töltőállomások - eMAG.hu. Számoljunk csak: sztrádán ez az elektromos kiskocsi kb. 22 kWh-t fogyaszt el 100 kilométerre. Amíg az otthon betöltött energia tart, ez csupán 22x43, azaz 946 forint, alig két és fél liter benzin ára. Ezen a költségen abszolút reális elvárás, hogy idővel megtérüljön az elektromos hajtással szerelt kocsi vásárláskor kifizetett felára. Ha viszont az Ionity gyorstöltőjén "tankolunk", ez a 100 kilométer már 22x280, azaz 6160 forint.