A hibridek ezen változatának legnagyobb előnye az, hogy jóval olcsóbb, mint a full vagy a plug-in modellek. Továbbá alacsonyabb fogyasztásra és kisebb károsanyag-kibocsátásra számíthatunk. A mild hibrid villanymotorjának elsődleges célja a lassításkor felszabaduló mozgási energia elektromos árammá való alakítása. Az enyhe hibridek egyre elterjedtebbek, de a gyártók továbbra is inkább a flottaemissziós értékek megtartása érdekében forgalmazzák ezeket a típusokat. Full hibrid A full hibrid olyasmi, mint a mild, csak nagyobb akkumulátorok és erősebb villanymotor kerül a járgányba. Az akkumulátorokat a fékezéssel visszanyert áram és a robbanómotor látja el energiával. Ezek a típusok néhány kilométert tisztán elektromos üzemmódban is képesek megtenni, a regeneratív fékrendszernek, így részben a villanymotornak köszönhetően pedig kevésbé kopnak a fékbetétek. A full hibridek képesek robbanómotorral, akkumulátorról, vagy éppen a két erőforrást egyszerre használva közlekedni. Kifejezetten előnyösek városi használatra, ugyanis a sok fékezéssel járó közlekedés során tetemes mennyiségű elektromos áramot termelhet az autó.
De ha valójában nem is hibrid és úgy isten igazából nem ad hozzá sokat a vezetési élményhez, miért árulják? Egyrészt azért, mert manapság minden menő, ami hibrid. A környezetvédelem szem előtt tartása mindenhol rettentő fontos lett, ami természetesen nagyon is helyes, ugyanakkor kissé képmutató dolog hibridnek nevezni egy rendszert, ami egyszerűen nem az. Persze kérdés, ki kezdte a képmutatást? A gyártók, akik ilyen névvel vonzzák az embereket, vagy a vásárlók, akik ugranak mindenre, ami hibrid, különösen, ha csak kevéssel kérnek érte többet, mint a hagyományos motorral szerelt társáért? Sajnos erre nincs válaszunk, de a gyártók védelmére szóljon, hogy ők azt gyártják, amit megvesznek az emberek és ha az emberek hibridet akarnak olcsón, kapnak egy hagyományos autót minimális módosítással, amit majd hibridnek nevezünk és mindenki boldog lesz. Ennél fontosabb érv a gyártók mellett, hogy jelenleg minden gramm szén-dioxid számít. 1 gramm csökkenés azt jelentheti, hogy a 2021-től 95 gramm/kilométer felett fizetendő bírságokon akár száz millió eurót is megspórolhatnak, így minden eszközt meg kell ragadniuk, hogy alacsonyabb szén-dioxid kibocsátású modellek felé tereljék vásárlóikat.
Otthoni töltés esetén kilowattóránként hozzávetőlegesen 40 forinttal kell kalkulálni. A vásárlásukra nem jár állami támogatás Magyaroroszágon, ellenben, ha 25 kilométert képesek tisztán elektromos üzemmódban megtenni, úgy jogosultak zöld rendszámra, amelynek használatával mentesülnek a regisztrációs adó, átírási illeték, gépjármű- és cégautóadó fizetése alól, de számos településen a parkolási díjat sem kell megfizetniük. Használatuk, vásárlásuk akkor javasolt, ha többnyire városi közlekedésre, kisebb távokra szánják az autót, de évente több, hosszabb utat is tervez a tulajdonos. Így rengeteg üzemanyagot lehet spórolni a mindennapi használat során, az autópályás utazásokat pedig nem fogja korlátozni az akkumulátor kapacitása. Mennyire kapósak Magyarországon? Folyamatos növekedés jellemzi a piacot. A világban napjainkig több, mint 20 millió hibrid gépjárművet értékesítettek. A piacvezető Japán a szegmens 20 százalékát tudhatja magáénak. Nemrégiben a vizsgálta meg a DATAHOUSE adatai alapján, hogy 2021 első félévében hogyan alakultak Magyarországon a full és a plug-in hibrid gépjárművek, illetve a tisztán elektromos autók értékesítései.
Ady politikai gondolkodása is itt, Nagyváradon alakul ki, melynek lényege a polgári radikalizmus. Ennek célja a feudális maradványok felszámolása, egy demokratikusabb, polgáribb, igazságosabb társdalom létrehozása és a Nyugathoz való közeledés. A polgári radikálisok megalapítják a Társadalomtudományi Társaságot és folyóiratát, a Huszadik Századot, melyek az akkori haladó gondolkodókat tömörítik. Ady először kormánypárti, majd az új elvek hatására ez megváltozik és egy nívós ellenzéki újsághoz, a Nagyváradi Naplóhoz kerül. 1904-ben Lédával Párizsba utazik, ahol tanulja a francia nyelvet és megismerkedik a francia szimbolistákkal. Ennek hatására költészete megújul, és Budapestre hazatérve kiadja az Új versek című kötetet (1906). Ekkor a darabont kormány van hatalmon, mely egy radikálisabb párt s ez feszült politikai légkört teremt. Ady Endre: Világháborús költészete, Az eltévedt lovas elemzés II. - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Ady is darabonttá válik, mert a Budapesti Napló, melynek ekkor ír, a kormány hivatalos lapja lesz. A kormány bukása után sok támadás éri mind közéleti szerepe mind újszerű költészete miatt.
Elutasítja a múltba zárkózó magatartást, harcol a múlt visszahúzó erejével, " új idők új dalainak" hirdetőjeként lép fel. Ugyanakkor – elsősorban a háború időszakában – egyre többször jelenik meg költészetében a nemzethalál, a magyar nemzet pusztulásának rémképe, a nemzetféltés, jövőféltés hagyományos motívuma. Költészete a háború alatt A vérengzésekről szóló hírek, a veszteségek, a hátország szenvedései megviselték az amúgy is beteg költőt, a háború borzalmai kétségbe ejtették, legkomorabb vízióit látta megvalósulni. 11. évfolyam – Oldal 2 – Vass Judit oldala. Nyílt háborúellenessége miatt mellőzték, kötete nem jelenhetett meg. A háború alatt írt verseinek legjavát 1918-ban, A Halottak élén című kötetben gyűjtötte össze. Ez a kötet híven tükrözi Ady ars poeticájának (a költészet, a költő feladatáról vallott nézetei) megváltozását: "Gondoltam: drága, kicsi társam, Próbáljunk mégis megmaradni Ebben a gyilkos, vad dúlásban. Mikor mindenek vesznek, tűnnek, Tarts meg tegnapnak, tanuságnak, Tarts meg csodának avagy bűnnek. " – írta De ha mégis?
Ebben a versben találkozunk Ady világháborús lírájának egyik nagy szimbólumával, a Tegnappal is. Ez az egyszerű időhatározó költői nyelven azokat az éveket keltette életre, amikor még lehetett reménykedni abban, hogy a progresszió törekvései megvalósulnak, s egy tisztító forradalom lehetetlenné teszi a háborút. Az Emlékezés egy nyár-éjszakára három nagy motívumát – Ember, Gondolat, Tegnap – egy sereg Ady-vers visszhangozza: A csillag-lovas szekérből, Új s új lovai, Vér: ős áldozat, Nincsen, semmi sincs, Utálni s nem törődni, Ifjúság babonás hitével, A megcsufolt ember. Ne rendeld romló nyájaidnak Sorsa alá a sorsomat, Az embered, ha nem ma-ember, Kapjon új s új lovat. – vallják monotonul az egymást követő versek. ADY ENDRE HÁBORÚS KÖLTÉSZETE – Vass Judit oldala. A határozott magatartás már korán, szinte a háború első napjaiban kialakult Adyban. Bizonyítéka ennek Az ősz dicsérete, amelyet pontos keletkezési dátummal is jelzett: 1914. IX. 11. Az ősz inspiráló motívumain át háborús önmagáról tett vallomást. A természet páratlan őszi szépsége az Élet mindenen átcsapó folyamatosságát sugallta neki; nagy élethimnuszai sorába tartozik a vers első strófája.
Bár Adyt a háború világ méretűvé válása is rettentette, e versekben mindig megszólalnak a magyarságot féltő, a magyarságért aggódó sorok is. Személyes tragédiát pedig azért jelentett a háború a költő számára, mert eszméit pusztította el. Olykor kétségbeesett felkiáltásokban, figyelmeztetésekben idézi ezeket ( "Az Élet él és élni akar,... "; "S megint élek, kiáltok másért: / Ember az embertelenségben. ") halmazrím: rímfajta; a sorvégek azonos összecsengése erősíti a monotómiát.
Az eltévedt lovas (1914) költészetének legkiemelkedőbb alkotása 1914 novemberében jelenik meg a Nyugatban középpontjában az eltévedt lovas szimbóluma áll; szimbólumhoz méltón felidéz, sejtet, hangulatában ragadja meg a háború élményét, többféle értelmezése lehetséges Néhány hónappal a háború kirobbanása után írja, ekkorra már messzeségbe tűnt a háború vége. Szétfoszlottak a dicsőséges villámháború illúziói, az embereket megrémítette az évekig tartó öldöklés lehetősége Az emberiség eltévedését, útvesztését jeleníti meg Az eltévedt emberiségnek a szimbóluma maga a lovas A lovas képe vizuálisan nem jelenik meg, csak hallani, ezáltal megteremtve a kísérteties hangulatot. Útja erdők és nádas ok közt, sűrű bozót ban vezet, melyek a háború szimbólumai A sűrű köd és a sötétség láthatatlan ná teszi alakját Ami vizuálisan is megjelenik a versben, az csak a színtér, mely félelemmel és szorongással teli, és amely az emberi lét szimbóluma egyben A jövő eltűnik a versből, a lovas útja az eltévedés miatt céltalan és kilátástalan A táj, amin keresztülhalad, kísérteties, történelem előtti szörnyek élnek benne Visszatérünk az őskor ba, a civilizáció előtti világba, mely a háború miatt mintha visszatérne a 20. századba.
Az Ember az embertelenségben című vers 1916 szeptemberében íródott és A halottak élén című, utolsó Ady-kötet első ciklusának címadó költeményeként jelent meg 1918-ban. A kötetcím többféleképpen is értelmezhető: jelentheti Ady személyes sorsát, utalhat közeledő halálára (érezte az idő múlását és saját végét), de a halottak motívuma a háború halottjait is jelentheti, a fronton elpusztuló katonákat. Az Ember az embertelenségben ciklus címe egy felszólításként értelmezhető: embernek kell maradni az embertelenség közepette. Az első világháború kitörését általános örömujjongás övezte, próbálták nemzeti ügyként kezelni, mivel Ausztria és a Monarchia számára fontos volt. De hamar kiderült, hogy a háború sokáig el fog húzódni, és nem lesz könnyű győzelem, ha egyáltalán győzünk. Egyre több hadirokkant, sebesült tért haza a frontról, egyre többen látták meg a háború valódi arcát, így a kezdeti lelkesedés után egyre nagyobb és általánosabb lett a kiábrándulás. Az osztrák vezetés erre úgy reagált, hogy azokat, akik hangot adtak nemtetszésüknek, hazaárulással és felségsértéssel vádolták meg.